A Mozgó Világ internetes változata

Radnóti Miklós

Béke, borzalom

n Mikor kiléptem a kapun, tíz óra volt,

n fénylő keréken pék suhant és énekelt,

n gép dongott fenn, a nap sütött, tíz óra volt,

n halott néném jutott eszembe s már repült

n felettem mind, akit szerettem és nem él,

n sötéten szállt egész seregnyi néma holt

n s egy árnyék dőlt el hirtelen a házfalon.

n Csend lett, a délelőtt megállt, tíz óra volt,

n az utcán béke lengett s valami borzalom.

n (1938)

n A társadalom a muzulmán világban is szüntelenül a saját hasonlatosságára alkotott vallást. Amely vallás koronként és helyenként változott. Abban az időben, amikor az arabok győzedelmesek voltak, és úgy érezték, hogy övék a világ, a türelem és a nyitottság hatotta át hitüket. Buzgón fordítottak például a görögből, perzsából, ennek köszönhetően fellendült a tudomány, a filozófia. Eleinte beérték utánzással és másolással, utóbb megújították a csillagászatot, a mezőgazdászatot, a vegytant, az orvostudományt, a matematikát. És a mindennapokat is átformálták, a konyhaművészetet, az öltözködést, a hajviseletet, az éneklést…

n Nem holmi rövid zárójelről van szó. A 7. és 15. század között nagy tudósok, nagy gondolkodók, tehetséges művészek éltek Bagdadban, Damaszkuszban, Kairóban, Córdobában, Tuniszban; egész a 18. századig, sőt még azután is születtek szép alkotások Iszpahánban, Szamarkandban, Isztambulban. Nem csak az arabok járultak hozzá a fellendüléshez. Az iszlám a kezdetektől fogva korlátlanul befogadta a perzsákat, a törököket, az indiaiakat, a berbereket; egyesek szerint óvatlanul, hiszen az arabok eltűntek a nagy áradatban, és igen hamar elvesztették hatalmukat a birodalomban, amelyet korábban ők hódítottak meg. Ez volt az ára az iszlámban uralkodó univerzalitásnak. […]

n Nem mondom, hogy az általam felvázolt iszlámkép az egyetlen valósághű ábrázolat. Még csak azt sem, hogy jobban kifejezi a tan lényegét, mint, mondjuk, a tálibok világa. […De] azoknak az időknek az iszlámja semmiben sem hasonlít a mai karikatúráira.

n […] Elnézve Khomeini ajatollahot, amint a forradalmi gárda karéjában arra szólította fel a népét, hogy csak a tulajdon erejében bízzon, és lerántva a leplet a “Nagy Sátánról” megfogadta, hogy eltörli a nyugati kultúra minden nyomát, óhatatlanul a kulturális forradalom agg Mao Ce-tungja jutott eszembe, amint leleplezve a “Nagy Papírtigrist” megfogadja, hogy eltörli a kapitalista kultúra minden nyomát.

n […] Vaskos köteteket olvashatsz az iszlám történetéről, vissza egész a kezdetekig, nem fogod megérteni belőle, mi történik Algériában. Olvass el harminc oldalt gyarmatosításról és gyarmattalanításról, és sok mindent meg fogsz érteni.

n (Amin Maalouf: Les identités meurtričres [Gyilkos identitások], Párizs, 1998, Éd. Grasset)

n …minden idők legfélelmetesebb szektáját [az asszaszinokét] egy kivételes műveltségű, a költészet iránt fogékony, a tudomány legfrissebb vívmányai iránt élénken érdeklődő ember alapította 1090-ben. Haszán asz-Szabbáh 1048-ban született Ravy városában, egészen közel ahhoz a helyhez, ahol évtizedekkel később Teheránt alapítják meg majd. […] Haszán születésekor a síita tanok – ő is ezeket vallja – voltak a legelterjedtebbek a muzulmán Ázsiában. […] Haszán kamaszkorában azonban fordult a kocka. Az ortodox szunnitizmus hívei, a szeldzsukok az egész térséget uralmuk alá hajtották. A mindaddig dicsőséges síitizmus aligalig megtűrt, sokszor üldözött tanítás lesz.

n Haszán mélyen vallásos perzsa közegben nevelkedik, nem bírja elviselni ezt az állapotot. […] 1090-ben egy hirtelen rajtaütéssel beveszi Alamut várát, egy igazi sasfészket az Elbrusz-hegységben, a Kaszpi-tenger közelében, egy gyakorlatilag megközelíthetetlen helyen. Bevehetetlen rejtekhelyén hozzálát egy politikaivallási szervezet felállításához. Az új rend hatékonysága és fegyelmezett szelleme páratlan a történelemben. A híveket kiképzettségük, bevethetőségük és bátorságuk foka szerint csoportokba osztják, a ranglétra novíciustól a nagymesterig terjed. Komoly szellemi képzésben és fizikai edzésben részesülnek. Ellenségei megfélemlítésére Haszán legkedveltebb módszere a gyilkosság. A szekta tagjait egyedül küldik ki (nagy ritkán kettesével-hármasával is) azzal a feladattal, hogy öljék meg a kiválasztott személyt. Általában kereskedőknek vagy aszkétáknak álcázzák magukat, keresztül-kasul bejárják a gyilkosság helyszínéül kiszemelt várost, megismerkednek a környezettel és az áldozatok szokásaival, s amikor a tervük már teljesen készen áll, lecsapnak. Ám ha az előkészületek a legnagyobb titokban folynak is, a végrehajtásnak kötelezően nyilvánosnak kell lennie, a lehető legnagyobb tömeg szeme láttára kell bekövetkeznie. […] Haszán szemében a gyilkosság nem egyszerűen az ellenségtől való megszabadulás eszköze, a jelentősége mindenekelőtt a közösségre gyakorolt kettős nevelő hatásában van: a kiszemelt áldozat elnyeri méltó büntetését, a végrehajtó szektatag – “fedaj”, azaz az “öngyilkos kommandó” – pedig hősi önfeláldozásáról tesz tanúságot, hiszen majdnem mindig azonnal, a helyszínen felkoncolják.

n Az egykedvű nyugalom, amellyel a szektatagok hagyták magukat lemészárolni, már a kortársaikban azt a benyomást keltette, hogy a “fedajinok” kábítószer, hasis hatása alatt álltak. Ezért állítólag a “hasisíjun” vagy “hasasin” néven is kezdték őket emlegetni. A szó csakhamar az “assassin” alakváltozatba ment át, s ebben a formájában számos nyelvben köznévvé vált, “gyilkos” jelentéssel. Ez a föltevés teljesen elfogadható, de a szektával kapcsolatban semmiről sem lehet egyértelműen eldönteni, igaz-e vagy csak legenda.

n (Amin Maalouf:
A keresztes háborúk arab szemmel. Budapest, 1997, Európa)

n Amerika első számú közellensége, Oszama Bin Laden 1957-ben született SzaúdArábiában. Jemenből származó, építési vállalkozásokból egyetlen generáció alatt dúsgazdaggá lett család legkisebb, tizennegyedik fiúgyermeke. Neki magának három feleségtől legalább másfél tucat gyermeke van. Közgazdászdiplomát szerzett, és már fiatal korában kitűnt fanatikus iszlám hitével. Yossef Bodansky, a Bin Laden: A férfi, aki háborút hirdetett Amerika ellen című könyv szerzője hosszú szakállú, halk beszédű, melankolikus mosolyú férfinak írja le, aki költői szavakkal ecseteli, hogy miért kell valamennyi amerikainak meghalnia.

n Bin Laden 1979-ben kapcsolódott be a szovjet hadsereg elleni afganisztáni harcokba: CIA-kiképzést kapott, és beszállt az amerikaiak által létesített pakisztáni, szaúdi kiképzőtáborok finanszírozásába. Bin Laden az öbölháború idején fordult a hazájában állomásozó Egyesült Államok ellen. Szaúd-Arábiából amerikai nyomásra kiutasították; Szudánba került, Hasszán Tuvabi vallási vezető hatására nézetei még szélsőségesebbek lettek. Szudánból is mennie kellett, így került Afganisztánba, ahol létrehozta szervezetét, az Al-Kuedát (“a Bázis”), amely a több mint háromszázmillió dollárra becsült Bin Laden-magánvagyonból a feltételezések szerint finanszírozza a csecsen, bosnyák, Fülöp-szigeteki, kínai, kasmíri iszlám militánsok kiképzését és felfegyverzését, valamint a merényleteket.

n A szaúdi terrorista körül sok a spekuláció. Egyes szakértők szerint Bin Laden a nemzetközi iszlám terrorcsapat feje, mások úgy vélik, valójában nem ő, hanem a követői vagy a táboraiban kiképzettek állnak a nevéhez kapcsolt legtöbb merénylet mögött – a gyerekkoruk óta terroristák keze alatt nevelkedő, öngyilkos merényleteket is vállaló igazi fanatikusok.

n (Sajtóforrásokból)