Amatőr tánc

 

Az amatőr táncos területen változatlanul sok csoport működik. Új jelenség, hogy rendszerint más-más táncműfajokra helyeződik a hangsúly. Az elmúlt évek növekvő tendenciája után jelenleg a mazsorett csoportok száma némileg csökken, míg az igénytelenebb fashion-dance csoportok száma nő. Az akrobatikus Rock&Roll is veszített népszerűségéből.

A művészeti iskolákban igen nagy számban foglalkoznak a tánccal, ám nem képezik kellő számú utánpótlását az amatőr művészeti együtteseknek, mivel a junior vagy felnőtt amatőr csoportokban több esetben fizetni kell a “továbbtanulásért”. Így például a standard-latin utánpótlás csoportokban táncoló fiatalok száma csökkent.

A településszerkezeti elosztásukat tekintve a közepes nagyságú községektől felfelé kezd jellemzővé válni a csoportok megléte – a művészeti iskolák szinte mindegyikében működik ilyen. (A közművelődési színtereken működő tánciskolákat most nem említjük.)

Az új táncdivatok egyértelműen a médiákból jönnek. A legnagyobb hatással az MTV, a VIVA és egyéb klip-adók szerepelnek. A látott mozgásokat azonnal tömegesen akarják megtanulni, és ezekre a divatos mozgásokra azonnal ráállnak a képzetlen betanítók. Egy- egy táncstílusra egyesületeket hoznak létre, ahol ők oktatnak, versenyezni csak úgy engednek csoportokat, ha náluk tagdíjat fizetnek, súlyos pénzekért “tovább képeznek”.

Bemutatkozási lehetőségek:

A megyék nagy részében a közművelődési hálózatban adnak lehetőséget a bemutatkozásra. Gyermek és ifjúsági korosztályban regionális versenyeket rendeznek a különböző tánckategóriákban. A versenyekre jó esetben szakértő zsűrit hívnak, amelynek tagjai szakmai tanácsokkal segítenek. (Példamutató néhány megye ilyen irányú tevékenysége.)

A művészeti iskolák külön rendszerben is versenyeznek. Több országos versenyük van, és regionális versenyek is előfordulnak. A táncot tanulók száma jelentős. A Táncpedagógusok Országos Szövetsége is szervez fesztiválokat gyermek- és felnőtt korosztályban egyaránt.

Fontos bemutatkozási alkalom a Táncművészek Országos Szövetsége által rendezett gyermek-, junior és felnőtt kategóriában megtartott Táncművészeti Fesztivál. (4 regionális verseny után folynak a korosztályonkénti döntők).

A csoportos standard-latin táncformációk országos versenye a Miskolci Formációs Táncfesztivál, a tavalyi évig nemzetközi kitekintéssel működött.

A táncműfaj csúcsversenyzőit a Magyar Tánc-Sport Szövetség versenyezteti.

A Magyar Tánc-Sport Szövetség 106 Táncsport egyesülete E-, D-, C-, B- és A-kategóriákban tart területi versenyeket és országos bajnokságot. (Ebben az évben 23 versenyt rendeznek, ebből 7 országos verseny.)

A divattáncokból a Magyar Divattánc Egyesület versenyeztet Dunaújvárosban. Évente 2 országos versenyt rendeznek. Nemzetközi versenyeknek is otthont adnak, 2-3 divattánc kategóriában. Közismert nemzetközi táncesemény a Savária verseny Szombathelyen, ahol egyéni párok versenyeznek. Évente kerül megrendezésre.

A nemzetközi versenyekre a Miskolci Formációs Bajnokság 1-2. helyezett csoportjai, a dunaújvárosi divattánc versenyek 1. helyezettjei kategóriánként, a standard-latin táncsport országos versenyek 1. helyezettjei jutnak ki.

A kisebb csoportok személyes ismeretség, vagy egyéni jelentkezés útján kerülnek ki más országok táncfesztiváljaira. A határon túli területek közül a leggyakoribban Szlovákiába és Vajdaságba utaznak a csoportok.

Problémák:

1. A művelődési házak többnyire “kivonultak” a művészeti ág mögül, kevés művelődési ház tart fenn saját csoportot, melynek működését tudja irányítani /a tánccsoportok kb.1/3-ada.

2. Maga a tánc – noha művészeti tevékenység, a sporthoz sorolta önmagát, a nagyobb támogatás reményében.

3. Különböző formákban megyénként átlagosan 18-30 csoport működik, melyek nem közművelődési fenntartásúak (de megjelennek a közművelődési hálózatban ­versenyeken, vagy terembérlés révén). Nagy gond, hogy egyre nehezebb a tevékenység végzéséhez szabadon hozzájutni, hiszen egyre költségesebb a részvétel.

4. A táncpedagógusok képzése egyenetlen, vannak kiemelkedő és alig elfogadható képzési formák. (A táncterületen oktatóknak nem érdekük az OKJ-s bizonyítványt nem adó, hagyományos szakmai tanfolyam elvégzése a Magyar Művelődési Intézetben.) Az MMI, a Táncpedagógusok Országos Szövetsége akkreditált tanfolyamokkal igyekszik enyhíteni a helyzeten, de még így is elfordul, hogy képzetlen emberek kerülnek oktatási pozícióba.

5. Megnehezíti a jó oktatók helyzetét, hogy kényszervállalkozásokat kényetelenek működtetni – nagy nehézségekkel.

6. A legtöbb művészeti iskola erős tánc-szakkal bír. A régebben végzett oktatói gárda azonban, több évtizedes oktatói múlttal – előtte kiemelkedő amatőr művészeti tevékenységgel – sem oktathat hivatalosan, bizonyítványok hiányában.

7. A nagy versenyeket elsősorban cégek szponzorálják. A rendezők indulnak különböző pályázati lehetőségeken is, de kevés támogatást kapnak. A támogatásokat elsősorban a kortárs tánc területére adják, ahol kis létszámú csoportok működnek, ezek jó része is már inkább profi (színházi) társulatnak mondható.

8. A hatalmas létszámú divattánc és társastánc csoportok nagyon kevés állami (minisztériumi, önkormányzati) támogatásban részesülnek. A táncosok maguk fedezik drága ruháik, cipőik, sminkjük és utazásaik költségét. Működésükhöz tartalékokat nem tudnak képezni.

Feladatok:

– A művelődési házak felelős munkatársai – akik jól látják ezt a problémát–, évek óta vetik fel minden fórumon, hogy az amatőr oktatói tevékenységhez ismét jogosítványokat kellene adni (amilyen volt a működési engedély, vagy lehetne egy OKJ-s szakma)

– Fontos lenne a két minisztérium közötti párbeszéd az oktatói tanfolyamok, továbbképzések tárgyában. Fontos lenne, ha az NKÖM a saját területén rendelkezne az akkreditált képzéseken túli, speciális képzési jogosítványokkal.

– Meg kellene oldani “visszafelé” a régebben szerzett jogosítványok érvényesítését, a művészeti iskolákban való elfogadtatásukat.

– Feladat lenne ennek a sok embert (valóságosan) megmozgató mozgalom nagyobb támogatása, nem csupán a sport oldaláról

– Feladat lenne az ízlésfejlesztés, a közösségi nevelés jobb eredményeinek elérésére az amatőr csoportvezetők szakmai képzése.

– A művészeti iskolák tömegességét nívósabb, minőségibb oktatássá kellene tenni. (Ebbe sok beleszólási lehetőségünk nincs.)

– a Magyar Művelődési Intézet szorgalmazza a képzőhelyek kapcsolatfelvételét, a Táncpedagógusok Országos Szövetségével való együttműködést.

Összeállította: dr. Petravichné Matyaczkó Olga