Ismét új szabályrendszer érvényes a mezőgazdaság területén. A földművelők és állattenyésztők ezzel bürokratákká válnak. Valószínűleg nem sokan hallottak az ún. Cross Sompliance-ról, arról a szabályrendszerről, mely 2005. januárjától minden mezőgazdaságban dolgozó számára kötelező szabályokat ír elő (azóta természetesen kibővítették, átírták és megigazították). Ez az új verzió forradalmasítja a kifizetéseket. Aki nem alkalmazkodik kellőképpen az előírásokhoz, attól megvonják a járulékot. Szinte teljesen átláthatatlan a rendszer, a marhatenyésztők például kivételt képeznek, lévén alig van földjük. Németországban ezért esti szemináriumokon tanulják és magolják a brüsszeli szabályokat. Vigyázat: nemcsak az előírások, hanem a szankciók is legalább annyira komplikáltak. A parasztok így egyre kevesebb időt tölthetnek állataikkal, növényeikkel, helyette az íróasztal mellett kell ülniük, az idejük akár 40 százalékát is a számítógép előtt töltik. A német parasztok többségének minden évben le kell jelentenie földje nagyságát, végtelen sok táblázatot és formanyomtatványt kell kitöltenie. Rendszeresen kell járnia tanácsadóhoz, ahol minden egyes számot ellenőriznek és összehasonlítanak, szatellit segítségével pedig ellenőrzik a föld nagyságát. A támogatás akkor jár neki, ha például a műtrágyanitrát koncentrációja megfelel a mező dőlésszögének, ha nem raktároz fát a szántó területén, ha a tehenek nem vesztik el a fülükben lévő jelzést, illetve az olaj- és dízelhordók kék vagy zöld színűek.

Az új szabály veszélyezteti a fákat és bokrokat, sövényeket – éppen azokat a növényeket, amelyeket az emberek a legjobban szeretnek a kultúrtájban. A legújabb számítás szerint ugyanis az a terület, ahol egy fa áll, nem tartozik feltétlenül a támogatandó terület besorolása alá. A végtelen szabályozás évről évre több parasztot riaszt el ettől a hivatástól. Az idősek alig tudnak lépést tartani, a legtöbbjüknek még számítógépe sincs, a fiatalok pedig jogosan úgy érzik: erre nem vagyok hajlandó. További problémája az állandóan új és teljes mértékben ködös szabályoknak, hogy nem minden tagállam tartja be őket egyformán. Míg például Németország már példaértékűen magolják a parasztok a rájuk vonatkozó paragrafusokat, addig más tagállamok nyelvére még le sem fordították azt. Mindenki tudja, hogy a portugál verzió például nem lesz olyan részletes, mint a német. A verseny tehát messze nem egyenlő. Bajorország miniszterelnöke, Edmund Stoiber ezért megnyugtatta a hazaiakat: ne féljenek annyira a szabályoktól, az ellenőrök majd mindig előre bejelentik érkezésüket.