Tim Mette a fejvadászcégek kedvence. 25 évesen, röviddel a diploma előtt olyan életrajzzal rendelkezik, melyet a nagyvállalatok megálmodtak maguknak: 9 szemeszternyi mérnöki tanulmányok Aachenben, ebből 2 szemeszter az USA-ban, gyakornoki állás egy jó nevű cégnél otthon és Spanyolországban. Ebből következően kiváló angol és spanyol nyelvtudás. Önéletrajzában az is áll: szívesen dolgozna külföldön is. Ez utóbbi azonban füllentés- ő kizárólag Németországban akar dolgozni. Ez utóbbi információ tudatában Tim Mette inkább már rémálma a fejvadászcégeknek. A vezetők ugyanis olyan utódokat keresnek, akik azonosan gondolkodnak a vállalattal-azaz globálisan. A probléma: egyre többen gondolkodnak úgy mint Tim Mette. Eszük ágában sincsen anyavállalatuk kedvéért Shanghaiban, Bangaloreban, Budapesten vagy Varsóban dolgozni. Régóta nem látott "hazaszeretet" uralkodik Németországban. Friss felmérések szerint a közgazdász szakon végzettek 60,7 százaléka szeretne később külföldön is dolgozni, 2002-ben még 8 százalékkal többen voltak ezen a véleményen. A mérnökök még ennél is jobban ragaszkodnak hazájukhoz: 3 évvel ezelőtt 71 százalék ment volna idegen területre dolgozni, ma már csak 56 százalékuk tenné ezt meg.

Mi lehet az oka annak, hogy a magas munkanélküliség és a belgazdasági recesszió idején a fiatalok otthon akarnak maradni? A szerző a jelenséget a következőkkel indokolja:

Félelem és bizonytalanság

Míg a háború utáni generáció úgy nőtt fel, hogy mindent el lehet érni, addig a mostani azt látja: mindent el is lehet veszíteni. A jólét, melybe beleszülettek, nem tart örökké: növekvő egészségügyi kiadások, és kevesebb nyugdíj sújtja őket. A friss diplomások legnagyobb félelme, hogy munkanélküliek lesznek, ezért olyan vállalatnál akarnak elhelyezkedni, amelyet ismernek és tudják: biztonságban vannak. Ilyen például a BMW, a DaimlerChrysler, vagy a Siemens. Azokat az országokat, ahol jelenleg az igazi gazdasági csoda zajlik, nem ismerik olyan jól. Ezek pedig újabban nem Nyugaton, hanem Keleten találhatóak, azaz Kínában, Indiában, Csehországban vagy Lengyelországban. Itt pedig sem nyaralási, sem tanulmányi élményük nem volt.

Más prioritások

Újabban nem feltétlenül a karrier, hanem a kiegyensúlyozott élet áll az élettervezés középpontjában, az ún. work-life-balance. Ma egyre több embernek fontosabb a partneri, baráti és családi kötelék, mint a vállalat.

Ez az új jelenség nem tesz jót egy olyan gazdaságnak, mely erősen függ az exporttól és így fontos neki a nemzetközi téren is bizonyított utánpótlás. Nemhiába áll már szinte minden állásajánlatban, hogy a külföldi munkatapasztalat feltétel. A BMW-nél például az alkalmazottak egyötöde dolgozik külföldön, míg a Siemensnél a 440 000 dolgozónak kétharmada.

A külföldi munkatapasztalat tehát régóta előfeltétele a sikeres karriernek. Tény, aki legalább két év erejéig átlépi hazája határait, több ötlettel és szociális kompetenciával tér haza, személyesen érett és nagyobb méretekben képes gondolkodni.

A német munkakezdők az alábbi régiókban szeretnének dolgozni:

Nyugat-Európa 71,5 %

Észak-Amerika 61,1 %

Ausztrália, Új-Zéland 57,3 %

Délkelet- Ázsia 38,6 %

Latin-Amerika 35,4 %

Kelet-Európa 32,6 %

Dél-Afrika 30,3 %

Észak-Afrika 19,5 %

Nyugat-Ázsia 18,5 %