A második nemzetközi információs csúcstalálkozó is lezajlott. Az elsőt még 2003 decemberében tartották Genfben, most pedig az ENSZ felkérésére Tunisz várta a vendégeket november 16–18-ig. Téma: Hogy tehetjük demokratikusabbá az internet ellenőrzését? A világháló egy amerikai találmány még a hidegháború idejéből. Eredetileg a Pentagon azért fejlesztette ki, hogy egy atomtámadás esetén a gyors kommunikáció segítségével el tudják kerülni a bajt, és hogy az így megmentett felelős politikusok és a hadsereg gyors együttműködésével rögtön ellentámadást tudjanak indítani. Vinton Cerf, aki ez időben még Los Angelesben tanult, kutatócsoportjával az új kommunikációs forradalom előkészítésén dolgozott. Később 1989-ben a két fizikus, Tim Berners-Lee és Robert Cailliau létrehozták a WWW (World Wide Web) hipertextrendszert, melynek segítségével csak úgy szórni lehetett az információt.

1998 óta a világháló az ICANN (Internet Corporation for Assigned Names and Numbers) vezetése alatt áll. Ez nem más, mint egy Los Angeles-i nonprofit szervezet, mely a kaliforniai törvények szerint működik, és a kormány ellenőrzése alatt áll. Az ICANN vezérli a 13 „gyökérszervert”, amelyekből négy Kaliforniában, hat Washington közelében és egy-egy Stockholmban, Londonban és Tokióban üzemel. Az ICANN fő feladata a DNS (Domain Name System) irányítása (gyakorlatilag ezek az internetcímek), ami a böngészést segíti a hálón. Minden internetre csatlakoztatott gép rendelkezik egy IP-címmel (Internet Protocol), ami egy nehezen megjegyezhető számbeli azonosító. A DNS ehhez rendeli a kívánt domainnevet (pl. hogy ne a sok számot kelljen beírni, egyszerűbb: www.polgariszemle. hu).

Eredetileg az ICANN feladata az internet stabilitásának biztosítása, a konkurencia fellendítése és egy állandó kapcsolat létesítése a világgal a politika fejlődése végett – méghozzá konszenzus révén. De már jó ideje nincs konszenzus. Az internet amerikai uralma vitatott. Szeptemberben, még a tuniszi találkozó előzetes genfi tárgyalásán, az Európai Unió egyhangúlag követelte az Internet vezetésének reformját, tudván, hogy 2006-ban lejár az a szerződés, amely az ICANN-t az amerikai kereskedelmi minisztériumhoz köti. Persze Washington minden változtatási javaslatot visszautasított. A véleményeltérésnek van egy geopolitikai dimenziója. Egy egyre inkább globalizált világban, ahol a kommunikáció stratégiai nyersanyaggá vált, a kommunikációs hálózatnak alapvető szerepe van. Az internet ellenőrzése, mint hatalom, döntő stratégiai előnyt jelent. Elméletben így az Egyesült Államok korlátozhatja az egyes oldalakhoz való hozzáférést bármely ország számára. Ha akarják, lefagyaszthatják akár az összes elektronikus postát is. Eddig nem tették meg, de megvan rá a lehetőségük. És csupán ez aggasztja a legtöbb országot, amelyek legszívesebben létrehoznának egy saját, független szervet.