Az evolúciós biológia fejlődése két, egymással ellentétes reakciót váltott ki, melyek közül mindkettő veszélyt jelent tudományos legitimációjára. Az első vallási meggyőződéseken alapszik, s a tudományághoz alapvető ellenérzéssel közelít, ambícióit az élet (s különösen az emberi lét) folyamatának megértésére alapvetően elítéli. Az iskolai oktatásra csak saját elméleti rendszerét tartja alkalmasnak. A másik, alapvetően akadémiai körökben népszerű szemlélet egyetlen és átfogó magyarázatot kíván hozzárendelni az emberi fejlődéshez és történelemhez, Darwin tanainak hangsúlyozásával és az elmélet nem csupán tudományos, de filozófiai propagálásával. Így fut neki immár a sokadik összecsapásnak az evolúció- teremtés vita.

A kérdés politikai harccá terebélyesedése tulajdonképpen sajátosan amerikai jelenség, és ez újabb példája az angolszász különbségeknek a kontinentális Európához viszonyítva. Ennek megfelelően a kérdésre adott válaszok is különböznek az öreg kontinens iránymutatásaitól. A ma népszerű filozófiák nem vitatják, sőt hangsúlyozzák az élet fejlődését és átalakulását, azaz az evolúciós folyamatot. Ám e mögött feltétlenül az elrendeltetést és egy felsőbbrendű terv létezését húzzák alá. Ez – bár gyakorlatilag nem jelenti a keresztény tanok elhagyását – egyelőre még nem számít széles körben elfogadott teóriának. Hívei szerint ugyanakkor a teljesen materiális alapokon nyugvó eredetmagyarázat nem csupán rendkívül nehezen elképzelhető, de a jelenre és a jövőre nézve káros is, hiszen egy genetikai mutációk eredményeként született fajnál a morális megfontolás sem várható el a társadalomban. Ebből a szemszögből nézve az evolúciónak a biológiai fejlődés mellett a szociális, kulturális és politikai fejlődés is szerves részét képezi.