Az Egyesült Államok figyelme mind politikai mind gazdasági téren rendkívül hamar Kínára szegeződött, amely rohamos gyorsasággal világgazdaság egyik főszereplőjévé lépett elő. De hasonló figyelmet érdemelne a Japánban kibontakozó politikai dráma is, mely a miniszterelnök, Koizumi Junichiro reformkísérleteit kezdi körülvenni, amellyel az ország elavult pénzügyi rendszerének kíván hadat üzenni. Érthető azonban, hogy Japán kikerült az érdeklődés középpontjából, és helyét Kína vette át. Évi 9 százalékos GDP-növekményével Kína lassan elkezdett felzárkózni a 2,5 százalékos növekményt mutató Japán után, mely folyamat nem csupán ideiglenes jellegű. Elemzők számításai szerint Kínában a növekedés mutatója hosszútávon 8, míg Japánban 1,5 százalék körül várható. Azt azonban mégsem szabad elfelejtenünk, hogy Japán még mindig a világ második számú gazdasága, nemzeti jövedelme háromszorosa Kínáénak. Így Japán újbóli lendületvétele erőteljes lökést adhat a világgazdaságnak is. Koizumi pénzügyi reformjai pedig mind a termelékenységi, mind a növekedési ráták javulásával kecsegtetnek.
2001-ben Koizumi egy lomha gazdaságot örökölt, mely még az 1990-es tőzsdei és ingatlanpiaci válság utóhatásaitól szenvedett. Azonban a miniszterelnök jelentős előrelépést tett a bankrendszer átalakítása terén. A haszontalan kölcsönöket beszüntette, visszavágta a pazarló közmunka-projektek kiadásait. A postarendszer megreformálásával azonban nagy fába vágta a fejszéjét, melynek 3,3 billió dollár értékű betétei és életbiztosítási programjai az ország növekedési problémáinak a fő okai. A posta ugyanis komparatív előnyben van a magánszektor pénzügyi intézeteivel és biztosítóival szemben, mivel támogatott kamatlábakat nyújt ügyfeleinek. És mivel az állami támogatásokat szubvencionált hitelekre és közmunka-projektekre fordítják, a posta eltorzítást hoz a nemzeti tőke allokációjában. A reform így egyszerre teremtené meg a versenyhelyzetet a pénzpiac szereplői között és korlátozná a pazarló közmunka kiadásait. Koizumi célja az, hogy részekre ossza a postát – postai, banki, biztosítási és ingatlankezelő részlegre – melyek 2007-ig maradnának állami kézben. Azonban terve saját pártján belül is komoly ellenzékre talált, így mikor augusztus 8-án elveszítette a felsőházi sorsdöntő szavazást, behúzta a vészféket és szeptember 11-ére új alsóházi választásokat írt ki.
E vitában Amerika érdekeit Koizumi sikere szolgálná, hiszen egy politikailag és gazdaságilag megerősödött Japán egyben erősebb szövetségest jelentene a világpolitika színpadán. Ráadásul a sikeres japán pénzügyi reform például szolgálhat az olyan feltörekvő gazdaságok számára, mint Kína. Ebből a befektetők is profitálnának. Igaz, hogy napjaink sztárja e téren Kína, azonban ő és a hozzá hasonló országok nem rendelkeznek azokkal a jellemvonásokkal, ami éppen Japánt teszi kedveltté a külföldi befektetések számára. Ilyenek a kedvező üzleti légkör, a jogállamiság, a magas szintű infrastruktúra, a magasan képzett munkaerő és a tehetős fogyasztók. A pénzügyi reformok a lehető legjobb reményekkel kecsegtetnek ezeknek a további javulása terén – de nemcsak ott, hanem a növekedési mutatók javulása terén is.