Hiszen a ‘First Lady’ fogalma, az aktív, önkéntes és adakozó, a társadalmi különbségekre érzékeny házastárs a magyarok számára csak filmekből és irodalomból megismert fikció, talán Erzsébet királynéről, vagyis, Sissiről forgó történetekhez hasonlítható, de a valóságban ismeretlen fogalom. Amit most írok, azt valószínűleg néhányan értetlenül olvassák majd újra és újra, és azon gondolkodnak, hogy mit is akarok én. Ki emlékszik Kádár János feleségére vagy éppen Antall Józsefére? Kit érdekel? És hol van Lévai Anikó a köznapokban? Lehet, hogy ő is inkább segítségre szorulna? A politika Magyarországon egy évszázaddal esett vissza a múltba. De ha a politikusok feleségeit nézem, akkor biztos, hogy többel. Mindegy, lehet, hogy csak a 20. századba fordult éppen Magyarország, de én most a 21. századi Franciaországról írok.

Előzmény: Donald Trump győzelme után a figyelem Franciaországra irányult, ahol a szélsőjobbos Marine Le Pen és 44 éves pártja, a Nemzeti Front volt a legesélyesebb. Szinte senki nem gondolt volna még akkor arra, hogy az akkor még nem is 1 éves párt, az ‘Előre’ és annak 39 éves alapítója, Emmanuel Macron akár labdába is rúghatnának. Mára már megtudtuk, hogy nemcsak hogy labdába rúgtak, de a győztes gólt is belőtték. Vajon volt-e valaki rajtam kívül, aki elgondolkodott azon, hogy vajon hogyan sikerülhetett és ki állt mögötte? A választások közben azonban egy hihetetlen szerelmi történet is napvilágot látott. Olyannyira valószínűtlen, hogy a mai napig sokan nem tartják hitelesnek.
Emmanuel Macron felesége, Brigitte Trogneux valamikor a gimnáziumi francia-latin tanárja volt a férfinek. Kapcsolatuk már Emmanuel nagykorúvá válásával kezdődött és 10 évvel ezelőtt össze is házasodtak. Így együtt ‘Jöttek, láttak, győztek’. Brigitte a legszigorúbb tanácsadója és trénere férjének. Biztos vagyok abban, hogy Franciaország egyet fizet-kettőt kap akcióban kapta meg őket, és a fiatal elnök sikere az együttes munkában rejlik. Így az sem lepett meg, hogy első pontok között szerepelt az, hogy a feleségének kijáró megfelelő cím és beosztást kiharcolja.

Brigitte Macron

Azonban ezt egy petícióval, vagyis háromszázezres aláírással megakadályozták. De az elnök felesége azóta is téma. Milyen az, ha a nő ennyivel idősebb, mi az, hogy fiatalosan öltözik, hogyan jelenik meg stb.

De ez már túlmegy a híres divat őrületen. Azt is megmondanák neki, hogy milyen a korának megfelelő viselkedés és öltözködés, megtiltanák neki, hogy megmutassa gyönyörű izmos lábát és lemérnék és külön engedélyeztetnék szoknyája hosszát. Nem lealacsonyító ez a 21. századi Franciaországban?!

Teljesen kiábrándultan olvasok mostanában a franciákról, bár hozzá kell tennem, hogy személyesen még nem jártam náluk, csak könyvekből, videókból és beszámolókból ismerem őket. Ezek, és történelmük alapján, ha valaki a múltban megkérdezte volna, hogy melyik ország az ideálom, a válasz Franciaország lett volna, a szabadság asszonyának megtestesítője. Nem a feszengős Anglia, vagy éppen Németország, a szigorú tökéletesség megtestesítője és természetesen nem a keleti országok. Én olyan helyen akarok élni, ahol egyenrangú vagyok, szabad és a közösséghez tartozom, mivel egész életemben arra törekedtem, hogy magamból a legjobbat hozzam elő, tekintet nélkül arra, hogy nő vagyok, vagy hogy a családfánkból milyen nemesi vagy társadalmi helyzet lenne előnyösebb.

Szabadság, Egyenlőség, Testvériség! Ugye, ez igazán franciásan hangzik? Ahol Jean d’Arc, az írástudatlan parasztleány Isten utasítását követve még a nemesi származású parancsnokot is befolyásolta és zászlójával sikeresen vezette a csapatokat? Ahol a nők nem híznak meg, a divat a vérükben van és nem ítélkeznek a bőr színe és szexuális orientáltság alapján?

S mindennek ellenére most a többségük megmutatja igazi arcát. Most, amikor az egész társadalomnak, de leginkább a nőknek van még éppen elég, amiért meg kell küzdeniük! S ekkor tűnik fel Brigitte Macron, aki egyenrangú társa elnök férjének, aki által minden francia nő is sikeresebb lehetne, de ők a ruha hosszával és a pletykákkal vannak elfoglalva.

Persze, tudom, hogy mindezt felülről irányítják. ‘Panem et circenses’, cirkuszt és kenyeret mondják római őseink, amit aztán az amerikai leszármazottak nemcsak hogy alkalmaztak, hanem tökéletesítették is. Hamburgert és Szórakoztatóipart! A 21. századi Franciaországban beszéljenek a szoknya felhajtásáról, a korkülönbségről ás a hagyományos szerepmegosztásról!

A mai Franciaországban a nőknek még mindig küzdeniük kell az ‘égalité’-, egyenlőségért. A kormányban még mindig aránytalan a nők száma, ugyanazon munkáért kevesebb bért kapnak és még folytathatnánk, de a magyarok számára ez egyáltalán nem ismeretlen, csak meglepő, hogy Franciaország mellett például Kanada is hasonló egyenlőtlenségekkel küszködik. De a nemre való megkülönböztetés még majd minden téren megtalálható a fejlett országokban is. S akkor jön Brigitte Macron, hogy megmutassa milyennek kéne az igazi harmadik évezredbeli nőnek lennie! Felszabadulva a társadalmi elvárásoktól és vallási korlátoktól és politikai szabályoktól, szégyenkezés nélkül, fejét magason tartva, megmutatja önmagát a világnak, csak hadd lássa mindenki! Itt a 21. századi hősnő! Korkülönbség? Nem hallottátok még, hogy 60-as az új 40-es? Nincs itt semmiféle korkülönbség, legalábbis nem az, ami számítana. Te soha nem akartál más lenni, mint az öregeid? Szexuális szabadságtól kezdve a ruházkodásig és a hajad hosszúságáig? És nem szeretnél 100 évig is élni erőben és egészségben? Most végre van valaki, aki példát mutathat a világnak, és bebizonyíthatja, hogy a sok száz éves nemi egyenlőség harca megnyerhető, s akkor hirtelen szembe támadjátok őt.

Szégyen reád Franciaország, szégyen reád, Világ.

Ti, akik könnyen izgatottak lesztek, aztán türelmetlenek és ezzel tönkreteszitek annak még a lehetőségét is, hogy előreléphessünk. Még akkor is, ha nem minden lesz száz százalékos, olyan leckével lehetünk mindannyian gazdagabbak, ami a jövő szempontjából értékes lehetne. Nem, nem lehet a középszerű és megszokott életformánkat kockáztatni, bár benne van a ‘Jó, a Rossz és a Csúf’ is! De azokat legalább ismerjük!

Szenvedélyes hazafiak, patriarchális politikusok, sármos szappanopera stílusú arisztokraták, viszálykodó, nacionalista bürokraták, akik mind témát adnak a pletykarovatoknak, ebből él a szegény asszonynép.

Nektek nem kell tevékeny First Lady! Ti azokban akartok gyönyörködni, akik 24 órán keresztül mosolyognak, árva kisgyermekeket ölelnek és katona feleségeket puszilgatnak. A feleségek ne legyenek a megoldás részei, hogy ezek az emberek ne érezzék magukat alább valónak! Nem, nektek olyan kell, mint Nancy Reagan, Laura Bush, Melania Trump vagy éppen a keleti országok díszlet-feleségei.

És ti, franciák, nem veszitek észre, hogy most egy olyan elnökötök lett, aki az ideálokat mindennapi valósággá teheti? Messze nem csak a politikájáról és ígéreteiről van most szó! A privát élet személyes szabadságáról, arról, hogy saját egyéniségüket hogyan tarthatják meg és fejezhetik ki, pontosan úgy ahogy mindannyian megkívánnánk, hogy tiszteljék a saját egyéni személyiségünket és döntéseinket.

De minden kritika ellenére Brigitte Macron igazi tanító, aki az egész országot és remélhetőleg az egész világot oktatja. Mi az, hogy senkinek nincs azzal gondja, amikor a férj 25 évvel idősebb? A nő hagyományosan idősebb ura pénzt és státuszt hoz a házasságba. Az érett nő pedig élettapasztalatot és teljes támogatást vihet bele. Mire van szüksége az erősen motivált politikusnak, aki 39 évesen lett elnök? Hagyományos férfinek mutatkozzon a szendvics generáció részeként, aki fáradhatatlanul neveli kisgyermekeit, figyelve, hogy nehogy lemaradjon életük fontos momentumairól, gondoskodjon szüleiről és a nyugdíjas éveit biztosítsa be? Vagy minden aktív évének legjobbját szentelje országának amit meg is dupláz azzal, hogy egy csomag részeként kapjátok meg!

Brigitte Macron az én példaképem és azt gondolom, hogy minden nő példaképe lehetne. Amellett, hogy gyönyörű edzett lábait mutatja, azt is bebizonyította ezen rövid idő alatt, hogy kreatív és intelligens szelleme kitűnően működik, Amit tesz, azt önkéntesként teszi, mert elődjei kihasználták a rendszert és házastársukat névlegesen alkalmazták. Akkor most ne alkalmazzák őt rendszeres fizetéssel! Szerződésesként csak azért fizessenek, amit már megtett, amit már elért! Már 6 hónapra visszamenőleg tartoznak neki a franciák, de én leginkább az ezalatt elmaradt elismerést hiányolom.

Ha akarják, ha nem, ha fontosnak tartják, ha nem Brigitte Macron nemcsak az elnök felesége, hanem Franciaország ‘la première dame’ -ja. Sarkozy kirakat felesége, François Hollande barátnője után Brigitte Macron behozza a nemek közti elmaradást és kiáll értünk, nőkért is, akár francia, kanadai, arab vagy éppen magyar legyen.

Hajrá, Brigitte! Melletted vagyunk! Mindannyian olyanok akarunk lenni, mint te 64 évesen, rövid szoknyát viselni 84 évesen és legalább 104 évig élni!

Nálam viszont Franciaország kiesett, de még mindig ott van Norvégia példaképnek.

Aztán franciaországi látogatásunk után alig kétórás repülőúttal visszatekerjük az óránkat vagy száz évvel. Ami annyit jelent, hogy a magyar Brigitte Macront talán ‘Az unokáink látni fogják’. Reménykedhetek, hogy legalább már megszületett?

Petényi Judit

Most azonban én is innen indulok ki, mert ugye nekem is van egy betegségem, ami néha kicsapja a biztosítékot és nem ad újabb áramot vagy két napig. Tehát majdhogynem se kép, se hang vasárnap, hétfőn, de mire kedd reggel ideér, mintha semmi nem történt volna, visszajön a villany és teljesen új kiadásban élvezhetem a napot. Mondanom sem kell, hogy kedd reggel van, takaríthatnékom lett, és közben persze énekelek és táncolok, hogy tartsam magamban a lelket.

Most népdalokhoz volt hangulatom, így YouTube-olok. De csak cifrázós nyekergést hallok a régen megszokott népdalaink helyett. Hát akkor lapozzunk! Végre találok karaoke jellegű dalfűzért, hát elkezdek énekelni és táncolni. Jaj, de ezt nem akarom túl hangosan kimondani, hogy igenis néptáncolok a konyhában!

Csak meg ne tudják a helyi magyarok, mert akkor azt fogják hinni, hogy beadtam a derekamat és közéjük álltam!

S hát ekkor hagyok ott csapot, fakanalat és mosogatórongyot, és ülök a laptopom elé. Mert ugye én is voltam kamasz, (vagy negyven éve) én is voltam énekkaros, imádtunk közösen dalolni a táborokban, népdalok százait fújtuk a buszon, amíg oda nem értünk (ahová éppen kellett). Néptáncoltunk, önfeledten és nevetgélve, a visszafogott kamasz fiúkon szórakozva, mert hát a tánc nem mindegyik nagyfiúnak volt az erőssége.

Mondom tehát, mit jelentett a népdal és néptánc számunkra: Könnyű közös együttlétet, közös élményeket, egymás lábujjának időszakos letaposását.

S mivé redukálták mindezt mára, alig negyven év alatt? Demagóg értelmet adtak nekik és a nagy magyar összetartozást hangsúlyozzák vele, valami képzelt nagy Magyarországot siratnak velük. Most felhasználják, kihasználják és eltorzítják a népdalokat és a néptáncokat. Hát kikérem magunknak, hogy a mi palóc táncainkat nacionalista, soviniszta jelmondatokkal döfjék halálra! Tönkre vágják ifjúságunkat, sokunkat megalkuvóvá tesznek, tán már a mosolyt is kozmetikai sebészek vágták az arcukba, hogy nehogy elfelejtsenek jó képet vágni mindehhez!

Valamikor a hetvenes években elszörnyedtünk azon, hogy az angliai tankönyvben Magyarországot a hortobágyi csikósok képviselték! Mi kérem nem voltunk és nem is leszünk csikósok, semmi közünk a veder-vizet öntő húsvéti színházi játékokhoz, a huszáros bemutatókhoz.

S most, 2017-ben milyen képet vetít magáról a magyar? Csikós, jurtás, cifrázó népdalozó, vegyes népviseletbe öltözött táncosok, huszáros, hátrafelé nyilazó harmadik világbéli embersereg lett.

(Matyó menyasszony Mezőkövesden…)

Hol a 21. századi iskolázott, kreatív és széleslátokörű magyar? Hát kérem, azok már rég elszaladtak onnan és nem árulják el senkinek, hogy valaha is néptáncoltak vagy danolásztak volna. Nehogy valaki is összetévessze őket a fid-eszelős, orbanisztánbéli viktátor sleppjével.

Egy szó mint száz, nagyon kérlek, nem mondjátok el az Ottawai Magyar Ház szemellenzőseinek vagy a Kanadai Magyarok Országos Szövetsége (KMOSZ) magyaroskodóinak, hogy én ilyeneket is csinálok. Félek, hogy esetleg visszafogadnak, kebelükre vonnak és megtáncoltatnak. Vagy én őket!

Petényi Judit

A Kanadai Magyar Hírlap az egyetlen naponta frissülő, szociálisan liberális és demokratikus értékeket valló magyar nyelvű lap Kanadában. Szerkesztőségünk az önkéntes munkára épül, de elkerülhetetlen költségeink így is vannak. Igyekezünk egy nehéz politikai környezetben fennmaradni és tovább fejlődni. Amennyiben szívesen támogatná munkánkat, kérjük nyomja meg a "donate" gombot.

/* Here you can add custom CSS for the current table */ /* Lean more about CSS: https://en.wikipedia.org/wiki/Cascading_Style_Sheets */ /* To prevent the use of styles to other tables use "#supsystic-table-5" as a base selector for example: #supsystic-table-5 { ... } #supsystic-table-5 tbody { ... } #supsystic-table-5 tbody tr { ... } */