Mind ezidáig azt gondoltam, hogy azért adják ki a baltás gyilkost Orbán és Szíjjártó haverjának, az azeri diktátornak, hogy ezzel az undorító gesztussal tovább mélyítsék Orbán és Aliev örök és megbonthatatlan barátságát. És most kiderül, hogy annak hátterében, hogy a magyar állam kiadta a baltás gyilkost Azerbajdzsánnak – ahol azonmód szabadon engedték és azóta is nemzeti hősként ünneplik -, egész egyszerűen magánszemélyek adásvételi ügylete áll, a kiadással egy időben ugyanis dollármilliók landoltak egy kibogozhatatlan tulajdonosi hátterű magánszámlán. A pénzt pedig az az Azerbajdzsánban bejegyzett alapítvány utalta át, amelyet azért hoztak létre, hogy dollármilliárdokat költsön újságírók és politikusok megvesztegetésére azért, hogy az azeri diktátort és az általa működtett diktatúrát kedvező színben tüntesse fel külföldön.

A magyar állam tehát jó pénzért eladott egy gyilkost, az ezért kapott pénz pedig csak olyasvalakinek a számláját hizlalhatta, aki döntést hozhatott a kiadatásról. Márpedig tekintettel az ügy súlyára nehéz elképzelni, hogy a kiadatással kapcsolatos – óriási nemzetközi felháborodást kiváltó – döntést nem személyesen Orbán Viktor hozta meg. A dollármilliók néhány – könnyen körülírható – magánszemély számláját gyarapítják, a lemoshatatlan szégyen az országé.

Az ilyesmit hívják a tengeren túl lator államnak.

Vásárhelyi Mária

(Örmények tüntetnek Magyarország ottawai nagykövetsége előtt 2012-ben az azeri gyilkos kiadatása ellen. Fotó: C. Adam / KMH.)

A Kanadai Magyar Hírlap az egyetlen naponta frissülő, szociálisan liberális és demokratikus értékeket valló magyar nyelvű lap Kanadában. Szerkesztőségünk az önkéntes munkára épül, de elkerülhetetlen költségeink így is vannak. Igyekezünk egy nehéz politikai környezetben fennmaradni és tovább fejlődni. Amennyiben szívesen támogatná munkánkat, kérjük nyomja meg a "donate" gombot.

/* Here you can add custom CSS for the current table */ /* Lean more about CSS: https://en.wikipedia.org/wiki/Cascading_Style_Sheets */ /* To prevent the use of styles to other tables use "#supsystic-table-5" as a base selector for example: #supsystic-table-5 { ... } #supsystic-table-5 tbody { ... } #supsystic-table-5 tbody tr { ... } */

Volt szerencsém olvasni “Márványtábla az új torontói Magyar Ház falán” c. írását a magyarnak nevezett hírlapjuk internetes oldalán.

Nem ez az első eset, hogy írok Önnek, mert amit Ön és társai művelnek, azt nem lehet szónélkül hagyni. Amikor megnéztem, hogy kikből all ennek a magyar nyelven megjelenő, de magyarellenes lapnak írógárdája, akkor minden világos lett elöttem…

Irásában Ön “fasisztáknak” es “náciknak” nevezte azokat a hos magyar katonákat, akik életüket nem kimélve harcoltak a szovjet bolsevizmus ellen. Kiváló és hős pilótainknak felrótta, hogy merészkedtek kanadai es amerikai gépeket lelőni, többek közt az Ön apósnak gépét is. Voltam a solymári temetőben es leróttam tiszteletemet az ott eltmetett repülők emléke előtt. Tettem ezt azért is, mert magam is az amerikai légierő veterán alezredese vagyok, aki esküt tettem az amerikai alkotmányra és arra, hogy megvédem választott hazámat belső és külső ellenség ellen. Ezért írok most Önnek, mert Ön es társai tökéletesen beleillenek ebbe a képbe.

Ön nyilván nem szolgálta katonakent az Amerikai Egyesült Államokat (ez Önöknek nem céljuk mert ugye háborúban vissza is lőnek), így fogalma sincs arrol, hogy egy háborúba küldott katonának harcolni kell, mert ez a feladata. A háborukban egymás ellen küldött katonák erről nem tehetnek, de amikor életüket adják, akkor hősökké válnak. Ez így igaz minden nemzet katonájára, ezért emlékeiket becsülnünk kell, mert az elesett katona már nem ellenség.

Mi celja van Önnek azzal, hogy gyalázza az orosz fronton harcoló egykori magyar katonák emlékét? Menjen el a West Point katonai akadémiára, ahol pl. talál egy festményt egy egykori SS német katonáról “ready to fight” felirattal. Miért? Azért, mert ott katonatiszteket nevelnek, akik megbecsülik egykori ellenfeleik emlékét, mint ahogy a háboru után Összeölelkeztek egykori német, amerikai, kanadai, magyar és angol piloták, akik annakidejen ellenfelek (és nem ellenségek) voltak.

Apám 1942-ben az orosz fronton sebesült ötször, vesztette el balszemét és elnyerte a Magyar Nagyezüst Vitézségi Érmet, amiért 1943- ban vitézzé avatták. Apámra mindig is büszke voltam es maradok életem végéig. Aktív szolgálatom alatt irodaszobámban ott volt a falon apám katonaképe, mellén a Nagyezüstel. Egyetlen felettesemnek sem jutott eszébe, hogy megkérjen ennek a fényképnek az eltávolítására, bár érdeklődve mindig megkérdezték, kinek a képe es hogy hol harcolt. Ők megértették, mert katonák voltak, akik közül többen harcoltak háborúban.

Itt lenne az ideje, hogy Ön es társai abbahagyják gyalázkodó viselkedésüket, mert ezzel csak a magyarok megvetését fogják kiérdemelni. Tanulják meg tisztelni más nemzetek múltját és próbálják levetni zsigeri gyűlöletüket mindennel szemben, ami magyar.

Szakály Sándor professzor kiváló es elismert hadtörténész, aki tiszteletet érdemelt ki a magyarok körében szerte a világban. Ez vonatkozik a kanadai és USA- beli magyarokra is. Munkásságaval közelebbre kerültünk az elmúlt világháború megértéséhez. Ez akkor is igaz, hogyha Önöknek nem tetszik történészi működése.

Önök mindig megértésről és békéről beszélnek, mikozben folyamatosan elhintik a gyulolet magvat. Ezzel a mentalitassal es viaelkedessel csak azt erik el, hogy Onok a megvetes targyava valnak.

Dr. Varjú László
veterán alezredes, amerikai légierő

A Kanadai Magyar Hírlap az egyetlen naponta frissülő, szociálisan liberális és demokratikus értékeket valló magyar nyelvű lap Kanadában. Szerkesztőségünk az önkéntes munkára épül, de elkerülhetetlen költségeink így is vannak. Igyekezünk egy nehéz politikai környezetben fennmaradni és tovább fejlődni. Amennyiben szívesen támogatná munkánkat, kérjük nyomja meg a "donate" gombot.

/* Here you can add custom CSS for the current table */ /* Lean more about CSS: https://en.wikipedia.org/wiki/Cascading_Style_Sheets */ /* To prevent the use of styles to other tables use "#supsystic-table-5" as a base selector for example: #supsystic-table-5 { ... } #supsystic-table-5 tbody { ... } #supsystic-table-5 tbody tr { ... } */

***

Kozma György

Úgy adódott, hogy az ex-szovjet zónában élek. Ezért hálás vagyok, amikor végre látok valakit Nyugaton, aki (mint Jordan Peterson tanár úr) komoly empátiával beszél az itteni szenvedésről: a százmilliókról a náci és szovjet terrorista rezsimek idején – mindkét csapat szocialista, csoport-identitásban gondolkozik, és megvetik az önálló individuumokat.

Nekem szerencsém volt, meglátogathattam párizsi nagybátyámat és ott rábukkantam 1974/75-ben, 20 évesen Szolzsenyitcin könyvére (melyet alapműnek tart JBP, Jordan B. Peterson professzor, aki híressé vált a Torontói Egyetemen, amikor elvi alapon szembeszállt a szélső-balos helyi szabályzattal, mely szerint a transzneműeknek külön névmás jár: „ze” (hisz se nem „he”, se nem „she”.)

Aztán megtudtam, hogy a latin tanárnőm annak a Kerényi professzornak az özvegye, aki közös könyvet írt C.G. Junggal, az archetípusok – ősképek – fogalmának bevezetőjével. A nagyapámat megölték 44-ben a nácik, de az ikertestvére korábban ismerte Freud-ot, s írt a lapjába, az Imago-ba. Mikor kimenekült az USA-ba, egy diákja megkérte, hogy írjon mapi elemzéseket freudi szempontból Roosevelt elnöknek, akinél gyakornokként dolgozott (s a neve: Henry Kissinger volt.)

Nem csak dicsekszem evvel. Hanem azt szeretném előre elmondani, hogy a torontói Jordan B. Peterson tanár úr (aki az individualista „középút” új sztárja a szélsőséges és rosszindulatú náci és komcsi uszítók közepette ma Amerikában a youtube-on) tanításai nem annyira ismeretlenek számomra, mint az átlagembernek. Beleértve a Freud által kitalált és Jung által gazdagított teóriát: hogy az egyén önmagára figyelve és azt javítgatva felépülhet – ahogy ő nevezi: ön-szerző lesz (self-authoring). /Én négy könyvet írtam önmagam átírása közben, az első egy gyerekkönyv /J. Laknerrel/ amelyben gyerekek megmentik az atombombától a világot (81) aztán hármat, amelyben a főszereplő C.G. Jung egyik kliense, a neves táncos, Nijinsky, aki mivel gyerekkori erőszak miatt voltak kényszeres azonos-nemű fantáziái, azzal gyógyult meg s vált családapává, hogy elfogadta Jung javaslatát: tekintse magát a Messiás hős-archetípus közeli ismerősének (avatárjának akár) és gondoskodjon pót-szülői aszexuális érintésről az elhagyott belső gyerek attól érzi magát elfogadottnak. A témák pontosan azonosak Peterson fő témáival, azért említem./

A cikkemben rabbinikus perspektívából mutatom be JBP nézeteit – bemutatom, mennyiben követője a zsidó és keresztény prédikátoroknak, illetve miben újító igazán. A messianista mozgalmak az általában gonosz hipnózisban élő tömegek tagjainak kínálnak gyors ébredést minden nemzedékben – és éppen a Bibliai Jubileum évek (jovél) , azaz a század 17/18-as és 67/68-as évei kedveznek az ilyesminek, hiszen ez a „rabszolgák felszabadításának” éve minden században, különösen a bibliai templom 900 évének korában. Tehát akik azt gondolják, hogy az érzelmi evolúvió ciklikusan fejlődik (spirálisan) , jól láthatják a megelőző hasonló mozgalmakat. Jordan Peterson fő inspirátora Carl Gustav Jung, akinek első híressé válása éppen 17/18-ra esik (és nem sokkal halála után 67/68-ra is).

Hiszek abban, amit JBP Szolzsenyicintől idéz, hogy a szívünk közepén fut a határvonal – és ha elrendezzük (sort out) vagy „megszereljük” magunkat, akkor képesek vagyunk a jót és a rosszat is látni mindkét oldalon. Peterson hozzáteszi, hogy ez a megosztottság örök és az agyi féltekékben hordozzuk sok milliárd éve.

Vagyis szükség van (lenne) a folyamatos megbeszélésekre, egyeztetésekre a jobb és bal oldali felek között. Az is látható, hogy az a szélsőség látszik mindig veszélyesebbnek éppen, amelyik nagyobb azonnali veszélyességet mutat, tőlük jobban félünk a másiknál. Most éppen hatalmas tömegek látják azonnali komoly veszélynek az extremista muszlim illegális bevándorlókat és azt a veszélyt is látják, amit az jelent, hogy a balosok tagadják ezt a fenyegetést, mert fontos nekik a dogma, hogy mindenki egenlő és mindenki jó. Tehát világos, hogy JBP elsőrendű feladatának látja leleplezni ezt az irányzatot. Mégis, én ilyen helyzetben igyekszem levezetni biztonságosan (sportban akár) a haragomat, hiszen JBP is figyelmeztet, tisztelnünk kell még a gyilkosokat is, mert ők is csak emberek. És mert direkt provokálnak, hogy fokozzák a feszültséget és mi is erőszakosnak nézzünk ki. Azonban megértem, hogy olyan gátlástalan a genderista Baloldal az ő konzervatív ideái hallatán, hogy néha nem bírja lenyelni dühét irányukban.

Fő célja azonos a Jungéval: egy univerzális moralitás megteremtése, amely egyszerre működik a racionális tény-tisztelő agyaknak, akik hajlamosak a relativizálásra s nihilizmusba csúszásba, hiszen a fizikai valóság semleges és nem irányítja tetteinket értékekkel: itt elképzelhető, hogy minden egyenlő, a hegyek is a síkság elemei… A jobb agyfélteke viszont, ahol a mítikus képek vannak tárolva (gyakran örökölhetően pl. nem kell kígyót vagy pókot látnunk, automatikusan megrémülünk tőlük) abban az esetben termeltet jutalomhormont, dopamint, hogyha vannak céljaink, amelyek fontosak, egy jobb jövő fantáziái – amelyek kiemelkednek és hierarchikus látásmódot igényelnek.

Nem titkolja, mennyire hálás Norbert Wiener-nek /mh. 1964/ aki bizonyította, hogy a jóérzés-hormon, a dopamin egy jobb ideális Jövő én-vízió felé való haladás során keletkezik az agyban. (Ez már a kétéltűeknél is akkor keletkezik, ha harcban győznek.) Mivel a képzelt jó Jövő fontosabb, mint a „rémes jelen”, a hierarchia fontos lesz. Ez az a konceptuális sarokpont, ahonnan harcba indulunk a balosok ellen, akiknek anarchikus állítása, miszerint „minden szöveg” és „végtelen értelmezési lehetőség” amely „csak a hatalmasokat segíti”, mondják. Azonban a hatalmasokat csak akkor lehet valóban megfékezni, Peterson szerint, ha létezik egy absztrakt szuverenitási, uralmi elmélet, amely független az alávetett domináns erőknek : a Császár vagy a Fáraó csak akkor fosztható meg az autokrácia túlzásaitól , ha van ilyan Felső Erő koncepció, ami magasabba vezéreknél is. Ezért központi konceptus, fogalom a „dominancia hierarchia” , amikor rámutatunk a lebecsült „istenség-idea” fontosságára éppen az elnyomás ellen, és hogy ezért harcolni érdemes az ateizmus ellen, amely – lévén az ego-t fékező Felsőbb Erő nélkül – önzések anarchiáját, felelőtlenséget és éretlenséget eredményez a tömegek szintjén, hatalmi visszaélést a vezetők körében.

Hogy ezt a gondolatot érdemes legyen elfogadni, nagyon széles ecsetvonásokkal kell felrajzolnia a mindünkben jelenlévő Gonoszt. Jobb, ha mindig emlékezünk arra, hogy bármelyikünk képes a legrosszabbra, arra, hogy náci vagy KGB-s börtönőr legyen – amikor a grupista /csoport-tudatú/ viktimségbe, áldozat-mivoltba zuhanunk s azonnal találunk perpetrátor /elkövető csoportokat, akiket majd büntethetünk bosszúálló jogos haragunkban. (Pl. a gazdagok, a zsidók, a férfiak, a nők, a kisebbségek, a fehérek stb.) / Igen, mi magunk is hajlamosak vagyunk gonoszságra, mert pl. mindenkinek vannak gonosz dolgokban résztvevő ősei: nekem például az egyik rokonom szervezte a szerb király elleni merényletet Hitler pénzén 1934-ben, egy másik pedig kb 300 évvel azelőtt el akarta rabolni Lipót császárt./

“Bárki, aki a világot akarja megváltoztatni, úgy hogy másokat változtatna meg, és nem magát – jobb, ha gyanakszik magára.”/Peterson, Maps of Meaning , 1999 p. 6./

“Ha egy racionális idea alá-ássa az érték érzésemet…akkor jobb, ha kételkedni kezdek a racionalitásom érvényességét.” Ezt Boss-tól és Biswanger-től idézi, jegyzi meg Peterson, mert fontos neki a források megemlítése./Peterson, Maps of Meaning, Routledge, 1999. p. 15. p./

Peterson leírja azt, ahogy az Ismeretlen hat ránk, egy ember példáján, aki azt gondolja, hogy jól teljesít a munkájában , de hirtelen kirúgják. Kétségbeesik előbb, de néhány nap múlva felmerül benne, „hogy sohasem szerette ezt a vacak melót, ez aztán a forradalmi új távlat…Az élet értelme megváltozik, ha a céljaink megváltoznak.” /MoM 1999 p 38/

“Ha semmibe vesszük egyetlen szükséges alrendszernek a szükségleteit, akkor ennek következménye az lesz, hogy felemeli a fejét az elnyomottak hangján.” /MoM, 1999, p 42/

Mivel az Jordan Peterson célja, hogy az ideáit pragmatikusan, gyakorlatilag is hasznosítsák hallgatói, a neurobiológia legújabb kutatásaiba öltözteti vázlatosan. Az emberek évmilliárdos lények utódai (majmok 60 millió és 7 millió éve humanoidok), azóta fejlődnek, alakulnak. (A bibliai fundamentalizmust elveti.)

A judaizmusban is azt tanítjuk (a fundamentalizmus elleni talmudi érveléssel , amely jellemző többek közt Soloveitchik és Kook rabbik tanítványaira is – egy köztük Russell Hendel , a rashiyomi.com szerkesztője), hogy a „6 nap” nem a fizikai világ teremtése, hanem az ember (=Ádám) prófétikus jövőbelátásának megteremtése. JBP Origenész-re hivatkozik az egyházatyák közül, aki metaforáknak látta a bibliai legendákat. Peterson: „A jelentést látjuk a világban. A világ a hitekből áll.” (Peterson, M.o.M, 38.o.) Örökölt és tanult hormonok és viselkedések eltérő karaktereket, temperamentumokat hoznak létre , amelyeket az első 5-6 nap karakteréhez hasonlítunk. (Kettéválasztás, az értelem fényei, az érzelem vízi állatai, az ösztönök állatai stb.) Ezek a viselkedési vonások villannak fel az ősi istenek alakjaiban, a fennmaradt mítoszokban és horoszkóp konstellációkban.

Peterson megemlíti és elmagyarázza a Nagy Öt karaktertípust /mely kétirányú, tehát Nagy Tíz – szinte épp 12, hisz a Flső lehet a Sors, a lenti meg az Ego s akkor elég tíz elem/: nyitottság, neurotikusság, lelkiismeretesség, alkalmazkodó, s extravertált. Mindenki más arányban részesül ezekből , belénk vannak programozva, alig módosítható, el kell tehát fogadnunk, és mint al-személyiségeket /szub-perszonalitásokat, al-személyiségeket/ kell kezelnünk őket.

Dr. Jordan Peterson az egyetemi előadásait is feltette a youtube-ra az agyi féltekékről szóló legújabb tanokról. A jobb oldal vizuális, archetipikus, érzelmi – a baloldal rendezettebb és részletlátóbb, verbálisabb – és lám, a statisztikák szerint bizonyos karakterjegyek (pl a neuroticizmus) és féltekés jellemzők inkább találhatók meg nőkben, mások pedig inkább férfiakban. Vagyis nem lehet kedvünk szerint gyúrni a jellegzetességeinket, sok millió éves szerkezetekről van szó.

Itt aztán megjelenik a bonyodalom, (amire kedvenc szava a „conondrum”) : a statisztikák bizonyítják, hogy a férfiak és a nők eltérő személyiségjegyekkel bírnak. /A nők alkalmazkodóbbak. Azt mondja erre Peterson, hogy egy kisgyerekkel elfogadóbbnak kell lenni, akkor is, ha valami rosszat tesz. És éppen ez az elfogadó alkalmazkodás és a rosszak „jónak” látása jellemzi a baloldalt a politikában. Ez a Tápláló Anya (Nurturing Mother) őstipusa Gorge Lakoff politológusnál is. /Árnyék oldala a Fefaló (devouring) anya. (Jung-nál „Sárkány Anya”, Lloyd de Mause-nál, aki statisztikkat mutat be honlapján a gyermek gyilkosságok , kannibalizmus és kínzások csökkenéséről fokozatosan, elkezdve a pólya-elhagyástól a puritánok Amerikájában (www.psychohistory.com) – „Gyilkos Mami”.

Tudósként Peterson nem tudja elrejteni e tényeket a diákjai elől. De azt nem mondja hogy erőltessük a hagyományos szerep modelleket. Mert magunktól is „az őseink előírásait követjük (nem ölünk, nem lopunk, nem vágyakozunk a máséra), csak ma már nem indokoljuk mesékkel a tetteinket.” (MoM, 1999, p. 19) És felteszi a humornak szánt kérdést is : „ Hát lehet, hogy a radikális feministák vonzódnak a Szaudi férfi dominancia /uralom/ iránt? ” (Youtube 3:55 a „Radical feminism” c. részlet. ) Azt is megemlíti, hogy Skandináviában, ahol a legtöbb az emberek joga az önmaguk választotta azonosságok terén, a statisztika szerint a tipikus női szakmákba özönlenek a nők, a férfiak pedig férfi szakmákat választanak, az átlagnál nagyobb gyakorisággal. s.

Nem áll szándékomban hosszadalmasan elidőzni a Peterson-ügy ilyen részleteiben, noha ez juttatta el a megérdemelt népszerűséghez. Mi itt kelet-Európa rónáin egy tekintélyelvűbb, paternalista történelemmel magunk mögött (és előtt) nem tudjuk megítélni ezeket a fura tüntetéseket, ahol a diákok hangosbeszélőkkel azt üvöltözik az előadni szándékozó professzornak (és senki nem fékezi őket), hogy „kuss, homofób szarember” , amit a professzor nyugodtan s csendben ülve eltűr. A mi nyelvünkben nincs bináris mutató névmás. Egyet használunk mindkét nemre és genderre (amire nincs szó). (Így van ez a baszk, a finn, a magyar és az észt nyelvben is.) Felmerül a kérdés, hogy egy ilyen átlagnál élesebben látó ember, miért húzza magára ezt a kínos skandalumot? /Azt állította ugyanis, hogya BC16 nevű ottawai gyűlöletbeszéd szabályzatba beemelt gender expresszió védelme hasonló a Szövetségi Törvényhez témában , s emiatt börtönbe kerülhet ő is, ha nem engedelmeskedik a „harmadik nem” által követelt új névmások használatában a szabálynak. Az ellenfeli bebizonyítják, hogy nem azonos az ottawai állami szabály a szövetségivel, mert abban nincs benne a „gender expresszió” szó. Ráadásul a bíróságnak bizonyítani kell az azonnali életveszély fennforgását, ha valakit vádolnak ezzel. De Jordan Peterson professzor szerint a szabályozás szelleme elfogadhatatlan – egy tudományos tényt (hogy az emberek 98%-ban nem változnak a szociális szinten a nemükben ) nem dönthet el a Korona dekrétuma: mert ez az a módszer, ahogy a jóakaratú korai kommunisták az egyet nem értőket a Gulág táboraiba zárják (és megölik).

Ha megnézzük a követői és ellenzői vitáját a közösségi oldalakon (FB, reddit) látható, hogy a posztmodernista-marxistának nevezett csapat – akik szerint az embereket nem determinálja a múlt, sem a történelmi érzelmi evolúció /DeMause/, sem a biológiai darwini múlt – joggal vetheti fel a kérdést : „Nos, és mit változtat, ha azt állítjuk, a dopamin jóérzés hormon csak egy Felső Cél felé haladva termelődik? Miért kéne innen ahhoz a hithez ugranunk, hogy fel kell éleszteni a „halott istent/Felsőt”? Hiszen a misztikus szavak, mint „isten” vagy a Hérosz, a hős, a Bohóc (trickster) nagyon szép kifejezések a Peterson dominancia hierarchiájából , a jelentés Térképéről, amit mi, Balosok is tisztelünk: a legfontosabb célunk, hogy a messiás által megígért „mindenkit szeressünk” ideát megvalósítsuk…miért kéne ezt pont a zsidók Bibliájának tanulásával kezdenünk? Mivel jobb az másoknál, akik jót akarnak az embereknek, mint Buddha, vagy akár éppen Marx?

Még ha vannak is terápikus gyógyító értékei az ősi legendáknak, miért is nem indíthatunk egy Tápláló Anya víziót és „mindenkit egyenlően táplálunk” benne? Miért kéne félnünk az Árnyékát, a Felfaló Gyilkos Anyát (a Nővér dekádot a Kabbalában – és leuralni a nőket és kisebbségeket?

És valóban, Peterson elmondja Junggal együtt, hogy az Anya-sárkányt legyőző Fiútestvér, a Hős megváltó lesz a Jövő vezetője (Izis és Ozirisz fia, Horusz) , de ez nem a zsidó-keresztény legenda, hanem egy univerzálisan megjelenő őskép. Nem kétséges, hogy Hitler korában a Jungiánusok (és Jung maga is néha) tudatosan kisebbítette a Judaizmus eredeti igazságát és fontosságát. Nem véletlen, hogy a Reneszánsz és a Reformáció koráig az átlagember nem ismerhette a biblia tartalmát anyanyelvén,. A katolikusoknál /a nagymamám szerint, aki oda született/ még a múlt század elején sem volt engedélyezve a mózesi ötkönyv eredeti tartalma (hogy Mózes, a felkent messiás minden nemzedékben megjelenik, ahogy Ezsaiás is jövendöli 600 évvel később) , de majd akkor, ha előbb mindenki mindenkit szeretni tud és feltalálják a klónozás utódját, a feltámadást és örök életet.

Peterson gyakran dicséri a régi zsidókat, hogy nem lázadnak, hanem vállalják a felelősséget, amikor újra meg újra földig rombolják őket. Hanem elfogadják, hogy bűnösök – ők tehetnek a bajról, valamit nem jól vettek célba: a bűn szó céltévesztést jelent, teszi hozzá, görögül is, lám. Hamartia, görögül. Csakhogy héberül 1000 évvel korábban már ezt jelentette. De ezt nem kérdezte meg egy montreáli vagy torontói rabbitól.

Ahogy már az „El” istennév is jelentéses szó: a „felfelé” irányt jelenti. Ebből ered az Allah név a muszlimoknál. Ugyanilyen megfelelő a jövendő messiás fogalma, a Jesua (=Megmentő). Ebből ered a kereszténység. (De mindkét csoport létezett a Templom 900 éve alatt…a szadukeusok /főpapok/ az Eloha hívei, a szamaritánusok /bevándorlók/ pedig a messiást várják(amint ezt Max Weber hangsúlyozta híres művében). Csak a rabbik ragaszkodtak valamiért az Örök-Való elnevezéshez. Talán mert a létige fontos volt- mert tartalmazza a Jövőt?

Jung tudatosan, és Peterson öntudatlanul szeretné elválasztani ezt az ideát a zsidó eredettől. (Mit számít, hogy benne van a Bibliában, hogy a Jehoda a törzs nevét a Jövő-Hódoló jelentésű nevet kapja anyjától, Leától. Ezt a mndatot nem tartják fontosnak.) Nyilván nem fontos az sem, hogy az ézsaiási jövő-vízióban szereplő „szenvedő szolga”, amely a végső napokban megjelenik, 400 évvel korábbi toposz az ő idejét hirdető keresztényeknél.

Ez a fajta kisajátítása a forradalmi zsidó eszméknek (gyerekek helyett állatokat áldozni, hiszen a többieknek az állatok istenek voltak!) 2000 évnél is régebbi. Az elvek kisajátítása aztán tömeges gyilkosságokhoz vezetett. Ezért ma valami módon ezt fel kell vetni, hiszen a zsidók s a keresztények próbálnak közösen egymás megértéséhez eljutni (mert egy új, közös ellenség bukkant fel.) Hiszen Peterson hosszan mesél arról, hogy Ábelt sikeres volta miatt öli meg Káin irigységből. Pont úgy, ahogy a zsidókat üldözik minden korban.

Peterson mindenféle ethnocenrizmust ellenez (a Kaukázusit, a fehéret is és így talán a zsidókét is ), mert a csoport-tudat szerinte ártalmas. Önterápiával kéne ez ellen tenni, hogy autonóm egyéniségünkre lehessünk büszkék. (Nem tud róla, hogy a Yehodi szó – a „zsidó” eredetije – Jövő-Hódolót jelentett és több törzs szövetsége volt, nem egy nép és nem is egy vallás- hanem egy tudás a Jövő fontosságáról, amiért – ezt jól látja JBP – feláldozzuk a jelenbeli örömeink egy részét.)

Az a tény, hogy a nem-zsidók milliárdjai keresztény legendákból értették meg a Megváltás koncepcióját nem kéne, hogy arra indítson egy pszichológia-történészt, hogy mellékesnek tartsa, hogy a zsidók több ezer évvel előbb fedezték fel ezt az Ideális Én jelképet. Minden nemzedékben láttak maguk közt „csodarabbikat” , akit a megjósol Messiás avatárjának tekintettek a híveik.

Peterson tanár úr elmondja, hogy Szolzsenyitcin letartóztatásakor nem a rendszert okolta, hanem a saját leltárát gondolta át – vállalta a maga felelősségét. C.G. Jung, Peterson másik fő forrása az addiktok és alkoholisták számára javasolta az állandó leltár írást, és a Magasabb Erő elfogadását az életükben – hogy nem az ego dönt.

Peterson érvelésében nyitva van egy rés. Az ellenfelei azt mondhatják, hogy igen, Nietzsche igazat mond, „isten meghalt” , és ha Peterson szerint Magasabb Ideálra van szükség – hát miért nem Jó Jövő az egyenlő elosztás, amely rendszerben mindenki szeret mindenkit és feltalálják az Örök életet és eljön a Messiás/Krisztosz. Csak az, hogy a baloldal a Tápláló Anya megfelelője és annak van egy pusztító árnyéka – nem elegendő ellenérv ez ügyben.

JBP egyszerűen megfeledkezik arról, hogy az „istennek” (ami szerinte egy megfoghatatlan, mindenkinek eltérő üres szó) van jelentésteli neve: teremtő, örök-Való. Azt mondja, hogy az „istenek” univerzális mítikus hős legendákból erednek – tehát mindegy, hogy melyik mítoszt használjuk. Akár használhatjuk a HurriCan-t a majáktól – amely Egy-Lábút jelent és ma is használjuk a hurrikánra. (A sánta Oidipusz,vagy a sánta Jákób vannak Lábról elnevezve még.)

Az „isten” , a „god”, „bog” szó csak akkor érthető szó, ha Állat-isten, vagy hegy-isten, vagy szeretet-isten összefüggésben használjuk, önmagában nem utal egy Felső Erőre (mint az Él) vagy a Jövőre. A jelentéstelen „isten” szó meghalhat Nietzsche szerint (s ez tragédia). De az Örök-Valóról – a Lét teremtőjéről,a levendítőről hogyan is mondhatta volna Nietzsche, (ha tudott volna héberül) hogy „nem létezik?”

Peterson szerint „egy filozófiai problémát a téma teljes komplexitásában kell bemutatni.” Lehet, hogy ezt a jó tanácsot érdemes lenne követnie. Érdemes lenne belenéznie egy vallási enciklopédiába a YHWH címszónál. Sok vita zajlik ekörül évezredek óta. Van aki szimplán hamisít és az Ehyeh szót ami jövő idejű, jelen időben fordítja (és a YHWH-t is ugyanígy).

A newworldencyclopedia.org viszont azt mondja a Meaning-Jelentés felirat alatt a YHWH nevű szócikkben:
„Yehaweh héberül a „Lenni” ige jövő ideje. (Ezért tartja az Evangelista olyan fontosnak az Ige kifejezést, amivel sokat bírkozik Peterson is: ő belelája a „tudatosság” fogalmát, de ez csak egy sejtés, nem bizonyítható, hogy közük van egymáshoz.)

„Az isten-név jelképes és szellemi jelentése sok vallási hagyományban vita tárgya. Az egyikben a Yahweh a héber „lenni , válni” ige alakja הוה (ha•wah, ), amely lefordítva „Váltatandja” „Levendíti” – angolul: “He will cause to become.” Arabul Yahyâ jelentése “aki él”

Hogy miért vannak a viták? Mert ha elismernék, hogy a héberek a Jövőről nevezték el a legfőbb erőt, istent, akkor a messiás múltbeli elképzelése az ő jövőbeli messiásuk mellett eltörpülne – abban a percben, amikor a tudósok felfedezik, hogy a jövőkép igenis alapvető a jó-érzés (dopamin-szisztéma) miatt, tehát valami igazságra találtak rá ebben a Névben.
De van egy teljesen jogos oka is a vitának.

Több módon ki lehet fejezni a jövő árnyalatait – a létige aktív műveltető alakja héberül a piél alak: Jehaweh. A másikat gyakorítónak nevezik s ennek jövő ideje a pual : Yehuweh. Az első azt jelenti „képzendő”, levendítő (to be constituted) a második: újra-képző, levendítgető. (to be re-constituted)

A legmélyebb belátása Jordan Peterson professzornak az, hogy a neuro-kibernetikus Norbert Wiener felismerte, bebizonyította, hogy a jutalom-hormon, a dopamin akkor képződik, ha ismételhető minta, rend szerint viselkedünk, hogy amit teszünk, azt másnap és a jövő évben is megtehessük.

A három ábrahámi vallás számára alapvetően fontos, hogy elvesztek a magánhangzók a Frigyláda elveszése óta (és ezért nem tudjuk az Örök istennév kiejtését) – tehát ha két nyelvtani jövő-lehetőség közül az egyik gyakorító és a tudósok ezt preferálják, akkor egyszerűen fogadjuk el, hogy a Yehuve alak a győztes. A Peterson-féle paradigma máris történelmi jelentőségűvé válik. Bár ezt majd csak az utókor fogja észrevenni.

Kozma György

***

Kozma (Kecskeméti Herzl) György

(Fotó: cityscouter.de)

Luxemburg déli kantonjában bukkanunk a Rue Karl Marxra. Bécsben egy nagyon nagy lakótelep a Karl Marx Hof nevet viseli. Klagenfurtban ugyancsak utcát neveztek el a kommunista filozófusról, ugyanígy Ennsleitenben és Badenben. Olaszország is kitesz magáért több tucat via, viale és piazzale viseli a Karl Marx nevet, többek között Rómában, Milánóban, Pármában és Celseában. Franciaországban még ennél is számosabb place, boulevard, rue, és avenue dícséri a világ leghíresebb társadalomtudósának nevét keresztül-kasul az országban. Még Belgium is büszkélkedhet két Karl Marxstraattal és a kicsi Szlovéniában is találunk egy Marxova ulicát. Nagyjából ilyen Európa szebbik orcája, a Momentum meg a másik orcája. Ezt talán jó tudni az esti tüntetés előtt.

Eva Horvath-Bentz

A Kanadai Magyar Hírlap az egyetlen naponta frissülő, szociálisan liberális és demokratikus értékeket valló magyar nyelvű lap Kanadában. Szerkesztőségünk az önkéntes munkára épül, de elkerülhetetlen költségeink így is vannak. Igyekezünk egy nehéz politikai környezetben fennmaradni és tovább fejlődni. Amennyiben szívesen támogatná munkánkat, kérjük nyomja meg a "donate" gombot.

/* Here you can add custom CSS for the current table */ /* Lean more about CSS: https://en.wikipedia.org/wiki/Cascading_Style_Sheets */ /* To prevent the use of styles to other tables use "#supsystic-table-5" as a base selector for example: #supsystic-table-5 { ... } #supsystic-table-5 tbody { ... } #supsystic-table-5 tbody tr { ... } */

Az Evangéliumban Jézus arra kér minket, szeressük egymást, helyezzük mások szükségleteit a sajátjaink elé, akár haljunk is meg egymásért. A „felsőbbrendűség” eszméje képtelenség Jézus számára.

Sőt, Jézus kifejezetten felszólít, hogy soha ne uralkodjunk mások felett, hanem legyünk inkább a többiek szolgái (Mk 10,42-43).

Az az elképzelés, hogy valaki „kevesebb” azért, mert ehhez vagy ahhoz a fajhoz tartozik, szintén ellentétes Jézus üzenetével. Az ő korában például a zsidók többsége kerülte, megvetette a szamaritánusokat. Mégis: Jézus nem csupán szóba áll egy szamariai asszonnyal, és felfedi előtte istenségét, de ráadásul az egyik legismertebb példabeszéde főhőséül is a „jó szamaritánust” teszi meg (Jn 4; Lk 10).

Egy római centurióval is találkozik, aki végképp más valláshoz tartozik, mégis beszél vele, meggyógyítja szolgáját, és dicséri nagy hitét (Mt 8,5-13).

Vagyis Jézus számára nincs „mi” és „ők”. Senkit nem nevezhet ki egy közösség sem „másnak”, mint azt a fehér felsőbbrendűséget hirdetők teszik a nem fehérekkel. Csak mi vagyunk.

Lényegét tekintve a rasszizmus mindennel szemben áll, amit Jézus tanított. A gyűlöletet terjeszti, nem a szeretetet; a dühöt, nem az együttérzést; a bosszúállást, nem az irgalmat. A rasszizmus bűn.

Tehát az, hogy „fehér felsőbbrendűséget hirdető keresztény” egyszerűen egy oximoron. Valahányszor azt kiabáljátok: „Fehér hatalom!”, akár azt is kiabálhatnátok: „Keresztre vele!”

Valahányszor náci üdvözlésre lendítitek a karotokat, akár azért is emelhetnétek, hogy Jézust a keresztre szegezzétek. És ha esetleg nem vettétek volna észre: a Megváltótok zsidó volt.

James Martin SJ
(Fordította: Verestói Anna)

***

James Martin SJ római katolikus pap, illetve a Building a Bridge című könyv szerzője. Könyvében arról ír az amerikai jezsuita, hogy miképpen lehetne új alapokra helyezni a katolikus egyház és az LGBTQ közösség közti párbeszédet és együttműködést. YouTube videóban mutatta be új könyvének fő üzeneteit.

A Kanadai Magyar Hírlap az egyetlen naponta frissülő, szociálisan liberális és demokratikus értékeket valló magyar nyelvű lap Kanadában. Szerkesztőségünk az önkéntes munkára épül, de elkerülhetetlen költségeink így is vannak. Igyekezünk egy nehéz politikai környezetben fennmaradni és tovább fejlődni. Amennyiben szívesen támogatná munkánkat, kérjük nyomja meg a "donate" gombot.

/* Here you can add custom CSS for the current table */ /* Lean more about CSS: https://en.wikipedia.org/wiki/Cascading_Style_Sheets */ /* To prevent the use of styles to other tables use "#supsystic-table-5" as a base selector for example: #supsystic-table-5 { ... } #supsystic-table-5 tbody { ... } #supsystic-table-5 tbody tr { ... } */

Annyiban túlságosan nagy képzelőerő szükségeltetik ehhez, amennyiben elképzelhetetlen, hogy egy SZDSZ-es politikus ilyen alpári, ocsmány módon minősítse a katolikus egyház fejét, mert a liberálisok tisztelik mások hitét, meggyőződését. Persze ahhoz, hogy az ember ne beszéljen így, még liberálisnak sem kell lenni, csak egyszerűen a másik személyiségét tiszteletben tartó kultúrlénynek.

Annyiban viszont nagyon is könnyű elképzelni, hogy mit műveltek volna a megélhetési katolikus politikusok, megmondóemberek és egyházi vezetők, ha felidézzük, hogy mit műveltek minden esetben, amikor az SZDSZ politikusai az egyház és az állam szétválasztásának próbáltak érvényt szerezni vagy az egyházak privilegizálásának, jogtalan anyagi előnyökhöz juttatásának próbáltak határt szabni. Huszonhét éven keresztül az SZDSZ elleni jobboldali gyűlöletkampány egyik fő vádpontja az egyház és vallásellenesség volt, holott soha semmi sértőt nem mondtak az egyházakra és még kevésbé a vallásos emberekre, csak azt gondolták, hogy véget kell vetni annak, hogy a jobboldal – az egyházi vezetők többségének mohóságát és hatalomvágyát kihasználva – politikai haszonszerzésre használja az egyházakat és olyan privilégiumokhoz juttatja őket, amelyek hátrányos helyzetbe hozzák a világi intézményeket. És valahányszor a (szélső)jobboldal – kizárólag politikai érdekek által motiválva – felkapott egy-egy témát, amellyel a liberálisok vallás- és egyházellenességét kívánták bizonyítani, a katolikus egyház vezetői boldogan akaszkodtak rá és ítélték el kórusban a liberális pártot.

Most viszont, amikor bayer valóban minősíthetetlenül, nemcsak a hívőket, hanem minden jóérzésű embert sértő módon beszélt – nem először – a katolikus egyház fejéről, az egyházi vezetők mélyen hallgatnak. Ahogyan – néhány tiszteletre méltó kivételtől eltekintve – mélyen hallgattak és szorgosan együttműködtek a valóban egyházellenes, vallásüldöző pártállammal is.

Ismerőseim, akik belenéztek a korabeli titkosszolgálati iratokba elborzadva meséltek arról, hogy mi mindenre voltak hajlandóak egyházi vezetők, hogy elnyerjék a diktatúra működtetőinek jóindulatát. Azokat a kisközösségeket pedig, amelyek nem voltak hajlandóak együttműködni a pártállammal, nota bene nyíltan szembeszálltak a diktatúrával maguk az egyházi vezetők közösítették ki, hurcolták meg. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy hogy viselkedtek a holokauszt idején (tisztelet a kivételnek) vagy arról, hogy megáldották a frontra vonuló – vágóhídra küldött – kiskatonák fegyvereit. Ugyanúgy kollaboráltak a pártállammal, ahogyan most a nagy egyházakat szavazatszerzésre használó álkeresztény pártokkal. És gyűlölik a pápát, amiért ő szigorúan ragaszkodik a biblia tanításához, szót emel a menekültek, üldözöttek, elesettek érdekében.

Mindezek fényében egyáltalán nem meglepő, hogy Csehország mellett Magyarország Európa legvallástalanabb országa és nálunk a legalacsonyabb az egyházak tekintélye. Az elmúlt száz évben mindent megtettek az egyházi vezetők ennek érdekében. Mint ahogy hallgatásukkal, a hatalommal való erkölcstelen kollaborálásukkal ma is elárulják hitüket és híveiket.

Vásárhelyi Mária

Mit is mond ÖN? Küzd Brüsszel ellen. A brüsszeli bürokraták ellen!

Mi Brüsszel? Egy főváros.

Belgium, valamint Flandria fővárosa, az EU és a NATO székhelye. Nos, az Ön szerinti brüsszeli bürokraták választott vezetők Európa országaiból és kinevezett vezetők is, velük harcol? Nevezze meg az EU-t, ha erre gondol, ezt tegye!
Mondja ki Orbán úr, hogy az Európai UNIO ellen harcol, ámbár nem a diplomácia eszközeivel mondja és teszi.

Egyértelmű, hogy megválasztott testület felé kellene, szavaival élve: nem „háborús”, értelmetlen plakátharccal üzengetni és háborogni. Tetteivel azonosuljon egyenesen a beszédben is!

A diplomáciában sok lehetősége van, de tetteivel Magyarország ellen cselekszik. Akarja az EU-t vagy sem? Érezze magát otthon Európában a nemzetek önálló szövetségében, erről beszéljen kulturáltan, államfőhöz méltón keressen kapcsolatokat! Az EU modernizálása előttünk áll Önnel, vagy Ön nélkül!

Nemzeti Konzultációs levelében nem találtam 4 olyan válaszadási lehetőséget, amely az egyéb kategóriát is lehetővé tesz, nem hagyott lehetőséget a lehetséges „diplomatikus, javító szándékú” hazafias, nemzeti konzultációs válasznak sem.

2011-ben Ön újból kifejtette: ma is azt mondja a külföldi diplomatáknak, ne ítéljenek abból, amit “szavai értelmezése révén tulajdonítanak a kijelentéseinek”, ezzel ne törődjenek, “egyetlen dologgal törődjenek – és ezt mondtam akkor is – (…), hogy a tettek beszélnek”.

Ön „Brüsszeltől” nagyon messze van, félrebeszél, tettei zavart keltenek!

Befejezésül szívesen látnék Önről több olyan képet akár az interneten is, amikor színházban volt csak a családjával, nem protokollárisan kormánytagokkal, és nem a focipályán a jól ismert szotyizásokkal.

Hajrá magyarok! Építsük Európát!

T. I.

nyugdijas, állami díjas történelemtanár, gyógypedagódus 

Sokat loptál bizony, de nem eleget, ha a vallásos szeretet, áhitatos szerelem még mindig képes elvakítani híveidet, ha a közönyből még nem robbantak ki zombitekintetű honpolgáraink.

Mennyit kell még lopjál, hogy a narancsos ködből tisztatekintetűek dühödve ébredjenek a valóságra? A fásult elbirkultak törve-zúzva törjenek ki langy posványukból?

Látod te is, még keveset loptál!

Hajrá! Lopjál többet! Azt mondják, ne legyél puhapöcs! Tedd oda magad, vállald a rizikót!

Ha a magyarok akár a szürkemarhák vakon hajthatók akár rabláncon igátvonni, akár a vágóhdra, akkor feszíts a láncunkon, hasítson mélyebbre az ostorod, serkenjen a vére mindannyiunknak, amíg ha más nyomorát elfordulva nem akarjuk észrevenni, saját kiserkenő véráldozatunk vésse elménkbe, hogy a tegnapelőtti, majd tegnapi áldozatokat majd mi követjük ma, de legkésőbb holnap.

Igen holnap, talán holnapután, de valamikor el kell jöjjön a felismerés, hogy a szamárorrunk elött fityegtetett sárgarépa a demokratikus változtatás hiú reményéről csak szemfényvesztés, ahogy az ellopott milliárdok megtérülése is.

Ahogy Orbán mondta, „Ne annak higgyenek, amit mondok, hanem annak, amit csinálok!” Ez Orbán Öszödi-beszéde! Ez volt egyetlen igaz mondata! Hogy megtérülnének az elsíbolt tíz és százmilliárdok? Országimázs? Legfeljebb adóforintokból finanszírozott privatizált bizniszükben, a letelepedési kötvény-bizniszben, ahol a veszélyeztetésünket vásároltatja ki maffiája és strómanjai hizlalásával újabb zsíros tíz és százmilliárdokért kitudja milyen és hány ukrán és kínai maffiózó, orosz leánykereskedő, arab terrorista és fegyvernepper, fekete-afrikai mészáros, nyugat-afrikai és al-kaidás véresarany zugkereskedők apanázsából!

Igen! Hányan vannak és hol? Milyen sötét ármányokat szőnek a kárunkra?

Igen! Lopjál csak te gömböc! Várjuk a robbanást, ami végre tiszta lehetőséget biztosít a tisztánlátásunkhoz, végleg elrebbenhet a narancsos nehéz pudvás köd, és minden fillérről megtörténhet a szigorú elszámoltatás, mégha Argentína, vagy más sötét dzsungeleiből, lakhatatlan pampák férges lukaiból kell is kirángatni bűntársaiddal!

Lopjál, csak lopjatok, mi tudjuk és figyeljük, hogy hiénáid hogy acsarkodnak, egymásra rontanak, ha mohó szemeik egyre éhesebben villannak, majd fogaik is egymás elsimicskázolódott elveszejtett vértestvéreik húsába vágnak! És igen, ha ilyenkor az istenükbe is belemarnak, annak bűzös vére fertőzve földet és vizet, a cápák megérzik azt és az istenség sebezhetőségét felismerve elvégzik a mi munkánkat is!

Szentgyörgyi Dávid

(Ki nevet a vébén? Orbán Viktor nemzetvezér a vizes VB-n.)

Törzsszaunás ismerőseimet hallgatva döbbentem rá, hogy szerintük ez tökéletes, nem történt lopás, de nem is szabad olyan oldalról nézni a dolgokat, hanem a bődületes sikert szabad csak szemelőtt tartani, hiszen ennek az ára megtérül! Megtérül? Hát azt meg honnan veszi? És,ha csak 27- 28milliárdba került volna, mint a mexikóiaknak, akkor nem biztosabban térülhetett volna meg és akkor a felette levő rész a mienk lehetett volna oktatásra, egészségügyre és miegymásra, amit kitalálnánk. Pl. gazdaságélénkítésre….

De, ha nem 28, hanem eddig 170, és megtérül, akkor miért nem 270??? Az elvakult orbánvallásúak, isteni áhítattal szerelmesek arra is azt mondanák, hogy: “Nembaj! Úgyismegtérül!!! Nem közvetlenül, hanem megfoghatatlanul, mérhetetlenül. Az országimázsban. Félmillió vendégéjszaka! Esznek, isznak!”

Hát akkor csak számolni kezdtem, amit matematikus ismerősöm lehet, hogy nem mert megtenni. Vegyünk egy eltúlzott 10ezer forintot NYERESÉGET (nem költést) naponta fejenként , ami a szállás, kaja, pia, stb-ből jön össze. Az máris 5- azaz ötmilliárd forint nyereség, ami a 170 összköltséget csak elhanyagolhatóan csökkenti. Akkor hazudjunk egy combosat! Legyen a napi fejenkénti költésből adódó nyereség ( nem forgalom, hanem nyereség!) 100.000, azaz százezer forint! Az is csak 50milliárd lenne! Na, most azt már nem is számolom, hogy a jegyvásárló nézők jelentős része magyar, azaz nemigazán fog napi százezer, de mégcsak tízezer forint nyereséget se termelni a napi költéseikből. Szerintem még azis jó, ha napi 1000 forint nyereséget termelnek a költésükből. Inkább azt mondanám, hogy ha nem ott, nem a vizesvb-n, akkor valahol máshol költenék el Magyarországon.

De hiszen a mexikóiak sem hülyék! Ha ők kiszámolták, hogy a rendezés költsége, a 28milliárd nem jön vissza, mégsem rendezik meg a vb-t, akkor az minimum jelzés értékű kéne, hogy legyen! Pedig az ő 28-uk is már felül van lőve! Ahogy pár évtizede Hugo- a mexikói doki mondta, a világ korrupciós listáján Mexikó az izmos második. Még percekig örlődtem ezen az második helyen, de amikor visszatértem erre a kérdésre, széles mosollyal kérdezte. Tudod milyen sokat kellett fizessünk, hogy a felmérők kihúzzanak az első helyről?!

De a fantasztikus barátom már nem élte meg az orbánrezsimünket.

Szentgyörgyi Dávid a Góliát Sárkánnyal szemben

(Méregdrága giccsparadéval nyitották meg a vizes VB-t Budapesten. Fotó: Népszava)

A NIT Koszorúzott a Vértanúk terén Nagy Imre szobránál, ahol a 60 éve meggyilkolt Losonczy Gézára, az 59 éve kivégzett Szilágyi Józsefre, Gimes Miklósra, Maléter Pálra, Nagy Imrére, a börtönre ítélt pertársakra: Tildy Zoltánra, Donáth Ferencre, Kopácsi Sándorra, Jánosi Ferencre, Vásárhelyi Miklósra, a KGB fogságában Romániába deportált családjaikra, és társaikra: Fazekas Györgyre, Lukács Györgyre, Újhelyi Szilárdra, Vas Zoltánra, Erdős Péternére, Szántó Zoltánra emlékeztek.

A Nagy Imre Társaság Budapesti Szervezete (NIT BP) számára természetesen ünnepnap is a mai – a rendszerváltás előtt, 28 évvel ezelőtt, az 56-os vezetők újratemetésével megnyíló útra, az akkori jogos reményeinkre emlékezve ünnepeltek. A Budapest szívében rendezett gyűlésen Mécs Imre szólt az egybegyűltekhez, aki maga is a halálos ítélet árnyékában élt 56 után – és akinek 2002-es temetőbeli kifütyülése korszakhatárt jelzett a “polgárinak” nevezett magyar jobboldal eltorzulásában.

Újra szükség van Nagy Imrére

Mécs Imre a Nagy Imrét a hídon állva megjelenítő híres szobornál emlékeztetett, hogy Nagy Imre és társai kezdettől meghatározzák a huszadik század második felében kibontakozott magyar szabadságmozgalmak sorsát. Az, hogy őket 1956 után “orvul, gyalázatosan, maffiaszerűen” meggyilkolták, mementó, és egyértelmű irányt mutat a jó és rossz közüli választáshoz.

De 1989-ben is “ő lökött meg minket”, folytatta Mécs Imre, hiszen a hatalmas tömegdemonstrációvá nőtt újratemetés döntötte el véglegesen, hogy nincs több habozás, a demokratikus erők megszerveződnek és elindulnak a rendszerváltás felé. Akkor egy halálraítélt rendszert temettünk, azt gondoltuk, véglegesen – és ezt reméljük továbbra is.

Ma pedig az új küzdelemhez ismét Nagy Imrétől várjuk a lendületet, őt és társait idézzük meg az előttünk álló új küzdelemben szabadságunk kivívásáért – mondta Mécs IMre.

“Mint friss politikai elítélt”

A NIT BP, a demokratikus közéletben, szabadságunk maradványainak védelmezésében igen aktív civil szervezet számára június 16-a közvetlen napi üzenetet is hordoz.

“Nem koszorúzó kft. vagyunk, hallatjuk a hangunkat napi ügyeinkben is” – mondta a Vértanúk terén Donáth Ferenc.

“Eljött a koncepciós perek legújabb periódusának ideje. Ne engedjük félelemben tartani népünket! Csak a nyilvánosság mutathatja meg, hogy nem csak az elítélt veszít ezekkel az ügyekkel, hanem az egész magyar társadalom is. Álljunk sarkunkra és tiltakozzunk a mai, megfélemlítést célzó kirakatperek ellen!” fogalmazott internetes felhívásában Donáth Ferenc orvos, a kiváló jogvédő.

Az idei június 16-án beszéd megtartására kérték fel dr. Császy Zsoltot is, akit a “Sukoró-ügyben” évek óta hurcolnak meg társaival együtt, és a napokban ítélte jogerősen letöltendő szabadságvesztésre a Kúria. Így is mutatkozott be – szavait mint “friss politikai elítélt” mondta el a téren.

Császy Zsolt arról beszélt, hogy koránál fogva nem ismerhette Nagy Imrét történelmi és politikusi példáját azonban jól ismeri.

Személyesen ismeri azonban a mai rezsim vezérét, Orbán Viktort, aki 1989-ben Nagy Imre újratemetésén a jelképes hatodik koporsónál állva beszélt.

Nagy Imre és Orbán Viktor – fény és árnyék – az ő példájukat állította szembe Császy Zsolt hosszan sorolva, hogy 2017-re mi minden került abba az 1989-ben még üres hatodik koporsóba.

Mi van ma, abban a bizonyos hatodik koporsóban?

– vissza a Szovjetunióba, amit “keleti nyitásnak” becéznek;
– szabad piacgazdaság helyett oligarchagazdaság;
– szabad sajtó helyett lemérszárolt sajtó és központból vezényelt gyűlöletkampányok;
– közmunkára alapozott szolgarendszer, amit “munkakalapú társadalomnak” becéznek;
– az Orbán-kormány által irányított Magyarország ordító egérként harcban áll a világgal;
– folyamatos és szisztematikus a történelemhamisítás;
– ez a rezsim újrajátszaná a második világháborút, bár a hajdani német szövetségesre szerencsére nem számíthat;
– jogállam helyett rendőrállam, de rendőrség nincs;
– jönnek a koncepciós perek (Császy Zsolt itt autentikus forrást, Vida Ferenc vérbírót idézte a nyolcvanas évek végéről, ő már csak tudta, mi az a koncepciós per)
– ezen a ponton a letöltendő szabadságvesztésre váró friss politikai elítélt köszönetet mondott családjaiknak, barátaiknak, mindenkinek, akik mellettük állnak, hiszen – bár politikai gyilkosságok nincsenek, de a koncepciós meghurcolással megölik az áldozatok jövőjét, szenvedésre ítélik őket és egész környezetüket;
és a legfontosabb:
– a politika itt egyszerűen üzlet: ez a becsületért pénz és a pénzért becsület rendszere.

A beszédek után Donáth Ferenc és Eörsi László helyezte el koszorúját a Nagy Imre szobornál.

Tamás Tibor / Zárójel

Illusztráció: Frits Thaulow

Úgy gondolom, hogy legtöbbünk, aki elvesztette a párját, élete jobbik felét, valamiféle skizofrén állapotban él sokáig – talán örökre. Egyik énünk éli a látszólag teljesen normális mindennapokat, jön-megy, teszi a dolgát, még akár elégedett is lehet. Ám a másik én, a gyászoló, a szeretett lény hiányát feldolgozni alig-alig tudó, ott lapul a háttérben, és gyakran elég egy illat, egy zenefoszlány, egy kép, egy ismerős hely, hogy előbújjon és könnycseppet varázsoljon az arcunkra, vagy éppen hangosan ordítsa ott bent, a lélek rejtett zugában, hogy „nagyonfáj, nagyonfáj”.

Két év telt el azóta, hogy PároM elment. Tudtuk, hogy el fog menni, azt hiszem, elengedtük egymást, és mégis, még most is, ennyi idő elteltével is érzem a köteléket, amely hozzá fűz. Egyszer, már ágyban fekvő betegként azt mondta nekem: “Tudod, azon gondolkodtam, hogyha már egyikünknek mennie kell, akkor inkább én legyek az.” És én akkor nem kérdeztem meg tőle, hogy velem mi legyen, nekem mi értelme van élnem – nélküle. Azóta is ez a gondolat gyötör: mihez kezdjek nélküle?

A halála után – szégyellem bevallani, de így volt – megkönnyebbülést éreztem, hogy vége a szenvedésnek: az övének is és az enyémnek is. Hazatámolyogtam és csak ültem, ültem a sötét szobában és megpróbáltam elképzelni, hogyan élhetek ezután – nélküle. Másnap és még egy hétig a zenéinket hallgattam az ő egyik ingébe bújva, megpróbáltam megfogni az illatát, felidézni a hangját, és fényképeket nézegettem. Azután kiválogattam az összes képet, amelyeken együtt vagyunk – milyen szánalmasan kevés az a 133 kép egy évtized több ezer fotóiból! A legtöbb időt azonban azzal töltöttem, hogy összeállítsak egy diavetítést RÓLA. Olyan képeket kerestem, amelyek jellemzőek rá, egy arckifejezés, egy mozdulat, ahogy állni szokott csípőre tett kézzel, ahogy fogja a poharat, megpróbáltam őt újra és újra jelenné varázsolni, visszahozni az elmúlt boldog időket, valahogy túlélni a napokat – nélküle.

Egy hét után összecsuktam a kanapét, amelyről a kórházba vittük, elsüllyesztettem a közös ágyneműt és elkezdtem átrendezni a szobát. De nem csak átrendeztem, hanem selejteztem, kifestettem, ablakot mázoltam – ez a mai napig nincs befejezve. Ez átmenetileg lekötötte a gondolataimat, azt az illúziót keltve, hogy most éppen összevesztünk – volt ilyen is -, és mindjárt, rögtön megszólal a telefon, felveszem, és az ismerős pincemély hangot hallom, hogy most már elég volt a duzzogásból, legyen végre béke újra és szeretet.

Aztán munka, munka és munka rogyásig. Új helyre mentem dolgozni, hogy semmi ne emlékeztessen rá, de persze az emléktől nem lehet csak úgy szabadulni. A mai napig él bennem a késztetés, hogy ha valami szépet látok, érdekeset hallok, megosszam vele. A mai napig nem tudok úgy belépni a szkájp-ba, hogy ne várjam az ismerős csengőhangot. Vannak zenék, amelyeket a mai napig nem tudok meghallgatni.

És igen, tudom, hogy valami új dologba kellene fognom, át kéne értékelnem az életemet, de nem megy. A közelmúltban egy orvosi probléma kapcsán merült föl bennem, hogy ideje lenne bakancslistát csinálnom.

És nem tudtam. Nincs bakancslistám, mert nélküle semmi nem érdekel annyira, hogy azt mondhassam, nem halhatok meg anélkül, hogy… A világ egyik legszebb és leggazdagabb országában élek most, és se kedvem, se erőm megmozdulni, elmenni megnézni a hegyeket. Ablakomból a Zugersee-re látok, és folyton a kamonkői panorámára gondolok.

Az életem vele volt egész, ő adott értelmet a kirándulásoknak, a zenéknek, a színháznak, minden társas cselekvésnek. Nekem most már csak az olvasás és a munka marad, úgy érzem, hogy minden más igazából pótcselekvés.

És csak most értettem meg igazán József Attila szenvedélyes átkozódását a Kései sirató-ban: „Cigány vagy! Amit adtál hizelegve, mind visszaloptad az utolsó órán!”

Az egyik énem jól van. Terveket sző, tesz-vesz, dolgozik, tavat csinál a kertben, lakást keres, néha már nevetni is tud újra.
A másik énem dermedten ül a szakadék szélén, és jajgat, siratja a talán sosem-volt, mégis elveszett életet.

“A semmi ágán ül szivem,
kis teste hangtalan vacog,
köréje gyűlnek szeliden
s nézik, nézik a csillagok.”

Zsákfalú

Nem azzal jönnék elő, hogy a média eleve többes szám, bár ez is érv a róla folydogáló szakmai vitában. Inkább azzal, hogy a latinul közbülsőt, közvetítőt jelentő kifejezés a második világháború után honosodott meg a köznyelvben, amidőn a sajtó és a rádió mellé felsorakozott a televízió is. Ha nem akartuk külön-külön megemlíteni őket, akkor helyettük az összefoglaló médiát használtuk. Még inkább így van ez, amióta a három médium mellett feltűnt az internet is. A média tehát értelmezésem szerint a nyilvánosság eszközrendszere, elemei a keletkezés sorrendjében a papír alapú sajtó, a rádió, a televízió és az internet. Mindezt azért hozom szóba három héttel a pontatlanul megfogalmazott mondat elhangzása után, mert az MSZP a múlt héten új kommunikációs igazgatóra tett szert.

Végre egy szakember, aki diszkréten félrehívja majd a szocialista politikusokat, és elmeséli nekik, hogy valójában mit is jelent a média. A Népszava megszólaltatta Kerényi Györgyöt, aki a mai számban ezzel nyugtatta az anyagi gondokkal küszködő párt tagjait: „Csináltam én már nulla forintból is médiát.” Eddig úgy tudtam, hogy afféle zöld beruházásként ő alapította a C Rádiót, és részt vett a Vs.hu alapításában is. Azt viszont csak most, szerény elszólásából tudtam meg, hogy személyében sokkal jelentősebb szakember igazolt át az MSZP-hez. Olyan médiamenedzser, aki nulla forintból csinálta az összes újságot, rádiót, tévét és persze a világhálót is.

Zöldi László

Sokan úgy gondolják, hogy azáltal, hogy itt azonos cél érdekében ugyanabban a klipben jelennek meg demokraták és szélsőjobboldali politikusok, előbbiek legitimálják utóbbiakat is a demokratikus térben. Én ezzel nem értek egyet, pedig – amint ezt sokan tudják rólam -, elvi ellensége vagyok mindenféle olyan megmozdulásnak, amely lebontja a cordon sanitaire-t és szalonképessé teszi a rasszista, kirekesztő gondolatokat.

De itt szerintem nem erről van szó! A klipben semmiféle tartalmi szövetségnek még az esélye sem sejlik fel, egyszerűen egy technikai együttműködésről van szó, egy olyan kérdésben, amely a Fideszen kívül minden más politikai oldal számára lehetetlenné teszi, hogy megnyerje a választásokat. Éppen úgy, ahogyan ez a harmincas években Magyarországon működött, és aminek eredményeként az Egységes Párt valódi ellenzék nélkül akadálytalanul vihette bele az országot egy nyilvánvalóan vesztes háborúba…Az, hogy ellenzéki pártok közösen lépnek fel egy új, igazságos és fair választási rendszer megvalósítása érdekében, amelynek mindannyian kárvallottjai, még semmiféle tartalmi egyetértés, együttműködés nem jön létre közöttük.

A legjobban az “tetszik”, hogy sokan olyanok is elmarasztalják most azokat, akik a nevüket adják ehhez a kínban született közös fellépéshez, akik egyébként mindenféle aggály nélkül ülnek le a különböző televíziókban mindenféle nevetséges álvitákra nyilvánvaló szélsőjobboldali figurákkal (Bencsik, Stefka stb.), jól lehet ezek a viták, szemben az itt javasolt közös fellépéssel, valóban legitimálják nemcsak ezeket az embereket, és azt a nézetrendszert is, amit képviselnek. És ezek az álviták mindemellett teljesen kontraproduktívak is, hiszen nyilvánvaló, hogy nem meggyőzni akarják egymást, hanem szélesebb nyilvánosságot akarnak teremteni nézeteiknek. És ebben segítenek nekik a demokraták. A választási rendszer igazságosabbá tevése érdekében történő fellépés ma Magyarországon a legfontosabb kérdés. Annak megteremtése, hogy a választásokon egyenlő esélyekkel induljak a különböző pártok és azok támogatói és a mandátumokat arányosan osszák el. Ez nem tartalmi, hanem kizárólag technikai kérdés, amelyben a szélsőjobboldali Jobbik egy demokratikus és igazságos rendszer kialakítását támogatja.

És ne feledkezzünk el a Jobbik egymillió támogatójáról, akár teszik ez nekünk akár nem, de nekik is joguk van ahhoz, hogy voksaik ugyanannyit érjenek, mint a mi szavazataink. És nekünk is szükségünk van arra, hogy ők is meg legyenek győződve arról, hogy választásokat nyerni csak egy igazságos, demokratikus választási rendszerben szabad és érdemes.

Vásárhelyi Mária

Na de a lényeg. Felhívott ma egy másik ismerősöm, mindenféle okosságokat mesélt magáról, hogy milyen nagyszerű üzletet csinált, mert eladott valami földeket, több millióhoz jutott általa, és még maradt is neki, az egyik rész is megér még vagy kétmilliót, azon kívül pedig van még valami két hektár, ami nem túl értékes, ráadásul a lánya azt mondta, hogy neki kellene az a föld. Na és itt jön, amiért ezt az egészet megírom. Mert még gondolkodik rajta, hogy odaadja-e neki, mert nem érdemli meg.

Hogyan kell egy darab földet megérdemelni? Valami szörnyű bűne van netán a lányzónak? Erre kiderült, hogy van egy unokája most már, és gondoljak bele, hogy nincs a gyerek megkeresztelve.

Hát az én szememben ez egyáltalán nem olyan szörnyűséges vétek, el is kezdtem vele vitatkozni, hogy hát végül is a lányáék gyereke, hadd döntsék el ők, meg akarják-e keresztelni azt a gyereket. Lehet, hogy nekik ez nem fontos. De az nem úgy van, mert az a dolgok rendje, hogy a gyereket meg kell keresztelni. És amikor ő fiatal volt és neki születtek a gyerekei, ha neki adott volna valaki két hektár földet és cserébe azt kérte volna, hogy kereszteltesse meg a gyerekeit, ő bizony szaladt volna megkereszteltetni. Ettől azért már csak kijött belőlem a gonoszság, hogy vajon akkor is ilyen készséges lett volna, ha cserébe azt kérik, hogy legyen a gyereke mondjuk muszlim? De ő csak kötötte az ebet a karóhoz, hogy ez egy marhaság, már miért lenne muszlim vagy református, amikor az egészen természetes, hogy katolikusnak kell lenni. Aztán még tett rá egy lapáttal, hogy inkább odaadja azt a két hektár földet a csángó gyerekeknek.

Szegény csángó gyerekek nem tehetnek róla, de én már hallani se szeretek róluk. Mert jó ideje jelképnek használják őket, egy másik ismerősöm is azzal molesztált egy időben, hogy ha én igazi magyar lennék, leszoknék a dohányzásról a csángó gyerekek javára. Életemben nem ismertem senkit, aki csángó lett volna, van a közvetlen közelemben is elég nyomorúság, ha valakin segíteni tudok és akarok, nem kell feltétlenül a csángókig elmenni vagy Kárpátaljára. Tehát egészen őrült ötletnek tartom, hogy valaki a földjét a lánya érdemtelensége okán pont a csángó gyerekeknek akarja adományozni. Akik ráadásul nem is tudom, mit kezdenének egy falusi földdarabbal.

Na jó, elvégre nemzeti összetartozás napja van, nem, nem, soha, Erdélyt vissza és vesszen Trianon. Különben is, Szijjártó is megmondta, hogy el akarják veszejteni a keresztényeket. Talán inkább meg kellene keresztelkednem végre nekem is, csak hogy Európa megmeneküljön…

Pettra / Pettrablogja

Török Ferenc legutóbbi filmje 1945 augusztusának egyetlen napján játszódik, témája a második világháború utáni újrakezdés a vidéki Magyarországon. Szántó T. Gábor novellájának filmes feldolgozása rendkívül erős színészgárdát vonultat fel: Rudolf Péter, Tasnádi Bence, Szabó Kimmel Tamás, Sztarenki Dóra, Angelus Iván, Nagy Marcell, Szirtes Ági, Szarvas József, Znamenák István és Nagy-Kálózy Eszter alakítják a fontosabb szerepeket.

A görög tragédiákat idéző, mindössze néhány óra leforgása alatt játszódó dráma helyszíne egy felbolydult kelet-magyarországi falu, ahol ezen a napon mindenki a jegyző fiának az esküvőjére készül.

Az 1945 című alkotás a Filmalap és a Claims Conference támogatásával készült a Katapult Film gyártásában.

Az 1945 világszerte kiemelkedő sikerrel szerepel a filmfesztiválokon, korábban közönségdíjat nyert a Berlinalén, Miamiban és a Titanic filmfesztiválon is, hamarosan bemutatják a nagy presztízsű, idén 70 éves Edinburgh-i Nemzetközi Filmfesztiválon is.

Török Ferenc filmjét Magyarországon április óta huszonötezren nézték meg, és továbbra is műsoron van a budapesti és a vidéki mozikban egyaránt.