Bécs, 1938 márciusa. Nem sokkal az Anschluss után. Sigmund Freudot a Német Birodalom elismerő nyilatkozat aláírására akarja kényszeríteni. Egy éjszaka a lányát elhurcolják, és ugyanezen az éjszakán egy idegen ugrik be kívülről az orvos dolgozószobájába. A furcsa látogató, úgy tűnik, mindent tud Freudról: az életéről, a gyerekkoráról, a félelmeiről. A két ember beszélgetéséből csak egyetlen magyarázat következik – ami azonban a köztudottan ateista Freud számára nem fogadható el. De mégis, akkor mi az, amiben hisz? Ha mégis létezik Isten, hogy engedheti, hogy az emberiségen úrrá legyen a gonosz? Miért enged teret az ordas eszméknek, az immorális cselekedeteknek, az embertelenségnek? Miért állítja az embert olyan erkölcsi dilemmák elé, amelyek elvehetik tőle a jóba vetett hitet? Mi dolga van a hitnek a pszichoanalízissel? És miért beszélget ilyesmikről a világhírű pszichiáter egy különös jelmezbe bújt vadidegennel élete vége felé, egy nehéz nap éjszakáján?

Schmitt drámája az irodalomtudósok szerint kísérlet arra, hogy a gonosz jelenléte ellenére igazolja Isten létezését. Azonban a klasszikus teodiceákhoz képest a szerző nem törekszik radikális állásfoglalásra, sokkal inkább a kétségek és kérdések felvetésére helyezi a hangsúlyt. Éric-Emmanuel Schmitt egy rádióhallgatással töltött éjszaka kezdte írni a darabot, amikor az egymás után következő sok rossz hír hallatán úgy érezte, megkérdőjeleződik a saját hite. Ez az élmény jelenik meg a Le Visiteur műben, mely végül az év legnépszerűbb drámája lett, negyvenezer példányban kelt el a szöveget tartalmazó könyv. 1994-ben, a Franciaországban színpadra került darab három Molière-díjat is kapott: a legjobb írónak járót, a legjobb rendezésért és a legjobb előadásért.

A szerzőt Magyarországon a Theatrum Mundi Ügynökség képviseli  a Dominique Christophe L’Agence (Paris) ügynökséggel kötött megállapodás alapján.

• Szereplő: Fodor Tamás Sztarenki Dóra Varga Ádám Sütő András
• Díszlettervező: Enyvvári Péter
• Jelmeztervező: Moskovits Krisztina
• Dramaturg: Ugrai István
• Fordító: Oláh Krisztina
• Szövegíró: Ugrai István
• Zene: Födő Sándor „Fodo”
• Rendezőasszisztens :Hodászi Ádám
• Rendező: Császi Ádám
• (forrás: színház)

Bemutató: 2017. szeptember 7.

Fotók: Gergely Bea

A Kanadai Magyar Hírlap az egyetlen naponta frissülő, szociálisan liberális és demokratikus értékeket valló magyar nyelvű lap Kanadában. Szerkesztőségünk az önkéntes munkára épül, de elkerülhetetlen költségeink így is vannak. Igyekezünk egy nehéz politikai környezetben fennmaradni és tovább fejlődni. Amennyiben szívesen támogatná munkánkat, kérjük nyomja meg a "donate" gombot.

/* Here you can add custom CSS for the current table */ /* Lean more about CSS: https://en.wikipedia.org/wiki/Cascading_Style_Sheets */ /* To prevent the use of styles to other tables use "#supsystic-table-5" as a base selector for example: #supsystic-table-5 { ... } #supsystic-table-5 tbody { ... } #supsystic-table-5 tbody tr { ... } */

Történik Visegrádon és a Tisza partján a XIII. század elején, II. Endre uralkodása alatt

l. felvonás
1. kép
Míg Endre király hadban jár, Gertrud királyné bált ad meráni híveinek. Ottó, a királyné öccse, szemet vet Melindára, Bánk bán asszonyára. A mulatságra eljöttek a „békétlen” magyar nemesek is, élükön Petur bánnal, aki tányérnyaló magyar társait bírálja. A békétlenek óvatosságra intik őt, amire Petur keserű bordallal válaszol, majd elmondja társainak, hogy összeesküvést sző a királyné s az idegen udvaroncok ellen; az összeesküvés vezetőjének Bánk bánt kívánja megnyerni, akit titokban visszahívott országjáró körútjáról. Melindát Ottó ostroma a bálterembe kergeti; az udvar népe két pártra szakad, a Melinda köré felsorakozó magyarok és a királyné párti merániak állnak szemben egymással.

2. kép
Melinda a palota udvarába menekül. Ottó követi őt, ám hasztalan ostromolja az asszonyt: Melinda utálkozva távozik, Ottó utána. A titokban visszatért Bánk keserűen hallgatta ki jelenetüket. Biberach, a haszonleső lovag megoldást kínál a sóvárgó Ottónak: kábító italt szán Melindának.

3. kép
Gertrud búcsúzik vendégeitől. Ottó elégedetten nézi, amint Melinda kiissza a kábító italt. Az asszony felelősségre vonja a királynét Ottó viselkedése miatt, Gertrud válaszul megfeddi Melindát. Ottó bájitala hatni kezd, amitől az asszony képzelődik: a jelenlévők közt Bánkot látja. Amikor kitámolyog a teremből, Ottó követi. A királyné megakadályozza, hogy Petur és a békétlenek Melinda segítségére siessenek.

II. felvonás
1. kép
Bánk háborgó lélekkel töpreng önnön és hazája szomorú sorsán. Egy idős paraszt, Tiborc keresi fel a nagyurat, hogy a nép szörnyű szenvedését elé tárja. Tiborc homlokát sebnyom díszíti: egy régi csatában szerezte, melynek során Bánk életét megmentette. Bánk megígéri megmentőjének: harcolni fog a nép igazáért. Biberach hozza a hírt Bánknak: Ottó meggyalázta Melindát. Megjelenik a szerencsétlen asszony, akit szégyene és Bánk keserű átkozódása az őrületbe kergetett. A megrendült Bánk arra kéri Tiborcot, kísérje asszonyát és gyermeküket a Tisza partján lévő várlakába.

2. kép
Bánk bán éjjel meglepi Gertrudot lakosztályában, hogy számon kérje tőle, amit Melinda és az ország ellen vétett. A szenvtelen királyné segítségért kiált, Ottó be is rohan nénjéhez, de amikor meglátja Bánkot, elmenekül. Bánk átkozódására Gertrud tőrt ránt, a bán azonban kicsavarja a kezéből a fegyvert, és megöli a királynét.

III. felvonás
1. kép
Tiborcot, Melindát és gyermekét a Tisza partján éri a vihar. Tiborc sürgeti az átkelést, Melinda azonban már nem fogja fel a külvilág jeleit. Tébolyult látomásaiban fel-felcsillan önnön tragédiájának egy-egy mozzanata. Bölcsődalt énekel kisfiának, s vele együtt a háborgó folyóba veti magát.

2. kép
A Gertrud halálhírére hazatért király a vár termében gyászolja feleségét. Hívei elfogják s lefegyverzik a békétleneket, de mielőtt leszámolhatnának velük, megjelenik Bánk, és megvallja: ő ölte meg a királynét. Távolról panaszos furulyaszó hallatszik, s a királyi palota termébe Tiborc tér be néhány paraszt kíséretében, akik Melinda és gyermeke letakart holttestét hozzák. Bánk összeomlik. „Király, bosszulva vagy!”

(forrás: színház)

Szereplők

1. Endre

Bakonyi Marcell / Káldi Kiss András

Gertrud

Komlósi Ildikó / Németh Judit

Ottó

Balczó Péter / Horváth István

Bánk bán

Molnár Levente / Szegedi Csaba

Melinda

Szemere Zita / Rőser Orsolya Hajnalka

Tiborc

Kováts Kolos / Rácz István

Petur bán

Kelemen Zoltán / Haja Zsolt

Biberach

Geiger Lajos / Cseh Antal

Sólom mester Irlanda Gergely

Alkotók

• SZERZŐ:Erkel Ferenc
• SZÖVEGÍRÓ:Egressy Béni
• RENDEZŐ:Vidnyánszky Attila
• DÍSZLET:Olekszandr Bilozub
• JELMEZ:Nagy Viktória
• DRAMATURG:Orbán Eszter

Fotók: Gergely Bea

A Kanadai Magyar Hírlap az egyetlen naponta frissülő, szociálisan liberális és demokratikus értékeket valló magyar nyelvű lap Kanadában. Szerkesztőségünk az önkéntes munkára épül, de elkerülhetetlen költségeink így is vannak. Igyekezünk egy nehéz politikai környezetben fennmaradni és tovább fejlődni. Amennyiben szívesen támogatná munkánkat, kérjük nyomja meg a "donate" gombot.

/* Here you can add custom CSS for the current table */ /* Lean more about CSS: https://en.wikipedia.org/wiki/Cascading_Style_Sheets */ /* To prevent the use of styles to other tables use "#supsystic-table-5" as a base selector for example: #supsystic-table-5 { ... } #supsystic-table-5 tbody { ... } #supsystic-table-5 tbody tr { ... } */

A közönséget köszöntötte, és a táncegyüttest bemutatta az Algériai Népi Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete:

Őexc. ABDELKADER DEHENDI rendkívüli és meghatalmazott nagykövet.

A táncegyüttes bemutatta a Berber nomád törzsének varázslatos táncát, zenéjét.

Az Es Saada együttest legközelebb 2017. AUGUSZTUS 23. SZERDA, 12:30

tart ingyenes bemutatót a Zászlómúzeumban az algériai delegáció budapesti látogatása kapcsán. A bemutatón beszédet mond az Algériai Népi Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete.

Fotók: Gergely Bea

2017. szeptember 3-14.

„Mint húsz éve mindig, a nyár idén is a zsidó kultúra ünnepével búcsúzik Budapesttől: a fővárosban szeptember elején bő másfél hétig tart a Zsidó Kulturális Fesztivál, amely mára Európa legnagyobb és legelismertebb zsidó kulturális programsorozatává nőtte ki magát.

A korábban Zsidó Nyári Fesztiválnak nevezett rendezvény szervezői a nyitottságot, sokszínűséget, toleranciát, egymás elfogadását és a békés együttélést hirdető zsidóság arcát mutatják meg, mert azt vallják: a kultúrában úgy találhatunk egymásra, hogy közben megmaradhatunk saját magunknak. A Zsidó Kulturális Fesztivál sikereinek köszönhetően kaphattak teret azok az immár méltán népszerű zsidó kulturális rendezvények, színházak és kisebb fesztiválok, amelyek egész éven át izgalmas élettel töltik meg a lendületesen fejlődő zsidónegyedet.

A fesztivál – amely évről évre felvonultatja a zenei és színházi élet nagyságait – az elmúlt évekhez hasonlóan számos könnyű- és komolyzenei koncerttel, színházi és irodalmi programmal várja az érdeklődőket a fesztiválnak otthont adó, különleges varázsú, gyönyörű helyszíneken.

A Zsidó Kulturális Fesztivál tematikájából és széles, izgalmas programkínálatában mindenki megtalálja a neki való eseményeket, ahol egyszerre otthonosan közeli és izgalmasan távoli közösségekben érezheti magát.

A szervezők idén is szeretettel várnak mindenkit, kicsiket és nagyokat egyaránt, mert a hazai és külföldi, zsidó és nem zsidó fellépőket, zenészeket, művészeket fölvonultató fesztivál célja a zsidó kulturális örökség megőrzése, minél szélesebb körrel való megismertetése, hiszen a magyar zsidóság és a régió kultúrája mindannyiunk közös kincse. Biztosak lehetünk benne, sikerül emlékezetessé tenni a nyártól való búcsút, elvégre mindannyian tudjuk: a búcsúbulik a legjobbak. Megbánják, ha otthon maradnak a kultúra és a művészet magyar zsidó ünnepén.

Jön hozzánk a Budapest Klezmer Band a Budapest Bárral, Szakcsi Lakatos Béla és Tony Lakatos a Trio Midnight-tal, fölhangzanak Gábor S. Pál slágereit, egymásra talál George Gershwinn zenéjében Balázs János zongoraművész és a Budapest Jazz Orchestra (BJO), a Sabbathsong Klezmer Band és a 100 Tagú Cigányzenekar, föllép a különleges bájjal bíró Malek Andrea és zenekara, szólóban hallhatjuk Koncz Zsuzsat és Révész Sándort az egykori Piramis zenekarból. Finoman szól majd a jazz, dübörög a rock and roll, slágerek szállnak az édes félhomályban, és az Örökkévalóhoz fohászkodnak a nemzetközi kántorkoncert énekesei.
Izgalmas és látványos színházi produkciókat láthatunk a Goldmark teremben, ahol színpadra állítják Karinthy Ferenc egyik drámáját, a Somnakaj című cigány musicalt és Nóti Károly leghíresebb bohózatát. Különleges zenei kalandozásokra hívjuk a közönséget a Bethlen téri és a Hegedűs Gyula utcai zsinagógába, ahol Máramaros eltűnt zsidó közösségének népköltészeti emlékei szólalnak meg újra, és Malek Andrea éneke ötvözi majd a jazzt a népzenével. Seress Rezső dalai Óbudán hangzanak föl Fesztbaum Béla tolmácsolásában.

Ezt kínálja az eleven, kortárs közép-európai zsidó kultúra, amely a szemünk előtt zajlik éppen.

Legyenek ott, legyünk együtt, és tegyük közössé az ünnepünket!”

Heisler András Mazsihisz elnök

Fotókat a sajtótájékoztatón készítettem.

Gergely Bea

Holdfény Mulató

koncert musical

ŐSBEMUTATÓ

2017. augusztus 4. és 5. (péntek, szombat) 20.00

Városmajori Szabadtéri Színpad

Vajon milyen kalandos kanyarok akadályozhatják a céltudatos cégtulajdonosnő, Catherine és a metropolisz hódítására készülő aranyifjú, Ben rohanó tempójú közeledését?

Új és reményteli show-ban ad minderre választ a Swing Street nevezetessége, a Chicago szerte közkedvelt Holdfény Mulató! Szükséges is a tapsban és dollárban mérhető siker, s talán jobban, mint eleddig bármikor, hisz veszélyben a show-business e legendás otthona, s vele együtt az estéről-estére itt játszó népszerű Zenekar jövője. Kell a nagy dobás! S miközben pereg a lendületesen mozgalmas, szenvedélyektől fűtött, látványos táncképekben fogalmazott színpadi játék a botrányosan fordulatos irodai szerelemről, feltárul a próbatermi vívódások és választások világa. Előtűnnek a színfalak mögött zajló olykor keserves, máskor bohém pillanatok, ám történhet bármi, a Zenekar nem lát, nem hall és nem beszél. Legalábbis, a Holdfény Mulató kulisszáin kívül nem. S hogy végül színpadra kerül-e a nagyreményű új bemutató? Kiderül e különleges koncert musicalből.

A fergeteges sodrású, élőben játszott Group’n’Swing-dalokért Romhányi Áron, a United Együttesből is ismert zeneszerző-zenei producer felel, rendező Kovács Gábor Dénes, közreműködik a Maffia Swing tánckar.

Catherine/Judy: Mihályi Réka
Ben/Gary: Magyar Bálint
George: Lombos Márton “Lombos Úr”
Tom: Csík Tibor
Jack: Bakó István
Ronnie: Lőrincz Ádám
Halle: Gáspár Nikolett
Rita: Matics Laura

A Group’n’Swing zenekar további tagjai:

Almási Attila – harsona, bariton szaxofon 

Nyikes Krisztián – trombita
Gyalog Zoltán – gitár
Molnár Péter – bőgő
Péntek Tibor “Sasi” – dob

Közreműködik a Maffia Swing 1920 tánckar, vezető: Salik Gyula

Koreográfus, játékmester: Bóna Gábor
Fény: Dublinszky László
Hang: Török Dávid, Kovács Dávid
Szcenikus: Szolga István
Rendező asszisztens: Buzsoo Zsuzsanna

Rendező: Kovács Gábor Dénes

A Szabad Tér Színház és a Group’n’Swing közös produkciója. 

Fotók: Gergely Bea

Sólem Aléchem  novellafüzére alapján, Arnold Perl engedélyével.

A magyar változat alkotói:

Producer:              Rosta Mária

Rendező:               Alföldi Róbert

Koreográfus:         Vári Bertalan

Főbb szerepeket: Éder Enikő, Martinovics Dorina, Bánfalvi Eszter, Sodró Eliza, Pájer Alma, Kornis Anna, Csákányi Eszter, Náray Erika, Hevér Gábor, Szatory Dávid, Bányai Kelemen Barna, Lugosi György, Tóth Gabi, Patkós Márton, Marranczi Zalán, Fehér Tibor, Juhász Levente, és Misurák Tünde – alakítják.

Tevje, a tejesember szerepében Stohl Andrást láthatja a közönség.

A bemutatót követően a darab országos turnéra indul az alábbi városokba:

Szombathely  2017. szeptember 16.

Győr                 2017.szeptember 23.

Debrecen        2017.szeptember 30.

Miskolc            2017.október 7.

Veszprém        2017.október 21.

Pécs                 2017.november 4.

Zalaegerszeg   2017.november 11.

Nyíregyháza     2017.december 2.

Fotók a sajtótájékoztatóról: Gergely Bea

A közel 2300 négyzetméteren több száz eredeti darabot tekinthetünk meg a hajóroncsokról és a föld mélyéről felhozott tárgyakból.

A Titanic 1912. április 10-én indult első, és egyben utolsó útjára.

1912. április 15-én 2225 emberrel a fedélzetén jéghegynek ütközött, és elsüllyedt.

A katasztrófában 1512-en vesztek oda, köztük a hajó nagytekintélyű kapitánya,

Edward J.Smith.

A feltárt leletek közül megtekinthetjük a hajó technikai felszereléseit, a hajósípot, amit a kéménybe építettek be, a tengerészeti iránytűt, a rádióállomást, de láthatunk vízzáró ajtót – a hajót hosszában 16 vízzáró kamrára osztották, emiatt gondolták, hogy a hajó elsüllyeszthetetlen–, és a hajótörzs egy darabját a szegecsekkel.

Az utasok személyes tárgyait, ruhákat, ékszereket, gyógyszeres fiolákat, parfümös üvegeket, de láthatjuk az első osztályon utazók fürdőszobai berendezését, mosdótálat, éjjeli edényt.. Konyhafelszereléseket, teljesen éppen maradt több száz hőálló edény pár darabját, kávéadagolót és a betétet.

Egy külön tárlóban látható bőr utazóbőrönd, de épen maradt csizma, kesztyű, öltöny, pénztárca, papír és fémpénz.

Betekinthetünk egy eredeti állapotában felszerelt első osztályú kabinba, de láthatjuk a személyzeti szállás egy szobáját is.

A falakon eredeti fotókon tekinthetjük meg az utasok közül néhány személyt. Az első osztályon utazók között volt Straus, Astor, Guggenheim.

A Titanic New Yorkba tartó útjára, az első osztályra szóló jegy 2500 dollárba, a két luxuslakosztály ára 4500 dollárba került.

A látogatók a belépő jeggyel együtt kapnak egy névvel ellátott beszállókártyát, melynek hátoldalán rajta van, hogy melyik osztályon utazott, egyedül, vagy családdal, egy rövid történetet az utazás céljáról és  feltüntették a poggyászok darabszámát .

Az utolsó szobában nagy táblákon mindenki kikeresheti a „kapott nevet”, itt megtudhatja, hogy a túlélők között volt, vagy eltűnt….

A kiállítás 2017. december 31-ig látogatható.

Budapest, Komplex (volt Vam Design Center; 1061, Király utca 26.)

Fotók: Gergely Bea

A trubadúr
opera

SZABADTÉRI BEMUTATÓ

olasz nyelven, magyar felirattal

2017. július 28. (péntek) és 30. (vasárnap) 20.00

Margitszigeti Szabadtéri Színpad

(3 óra 1 szünettel)

A Budapesti Nyári Fesztivál idei nagy operabemutatója Verdi egyik legnépszerűbb romantikus operája, A trubadúr, amely Vámos László hagyományos rendezésében, Csikós Attila impozáns és korhű látványvilágával kerül színre a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. Az előadás különlegessége, hogy folytatva a hagyományt, a főbb szerepekben olyan külföldi operasztárok mutatkoznak be, akik először lépnek fel Magyarországon, a Szabad Tér Színház meghívására. Leonora szerepében a fiatal azeri szoprán, Dinara Alieva látható, Manricóként pedig az ismert olasz tenor, Riccardo Massi mutatkozik be a közönségnek. Azucena szerepében a világszerte elismert mezzo-szoprán, Komlósi Ildikó lép színre, Luna grófot a nemzetközi hírű bariton, Kálmándy Mihály ebben a rendezésben először alakítja.

A trubadúrban árad a szenvedélyes, romantikus zene, a főszerepek énekszólama, mint minden jelentős Verdi-operában, nagy kihívás. A történet a 15. században játszódik, a polgárháború sújtotta Spanyolországban, ahol misztikus anekdoták súlya árnyékolja be a hősök életét. A királynő udvarhölgye, Leonóra és a trubadúrként feltűnő, titokzatos idegen, Manrico szerelme nemcsak a politikai ellentétek miatt torkollik sorstragédiába, hanem Luna gróf féltékenysége és az cigányasszonyhoz, Azucenához köthető babonás átok miatt is. Szenvedély, bosszú és gyilkosságok sora fémjelzi Verdi talán legdrámaibb operájának cselekményét, amelynek legismertebb dallama a Cigánykórusban hangzik fel.

A trubadúr, amely 130 éve szerepel az Operaház repertoárján, a Margitszigeti Nagyszínpad nyolc évtizedes történetének is kiemelt jelentőségű darabja. A szabadtéri színpad megnyitásának első évében, 1938 nyarán mutatták be először Oláh Gusztáv rendezésében, majd többszöri felújítást és színre vitelt követően, az 1992-es bemutató után 25 évvel tér vissza újra a Margitszigetre, ahol a Vámos László-féle rendezést utoljára láthatja a közönség.

A Szabad Tér Színház bemutatója a Magyar Állami Operaház együttműködésével.

(forrás:színház)

Szereposztás:

Manrico: Riccardo Massi
Leonora: Dinara Alieva
Azucena: Komlósi Ildikó 
Luna gróf: Kálmándy Mihály

Ferrando: Cser Krisztián
Inez: Megyesi Schwartz Lucia 
Ruiz: Újvári Gergely 
Hírnök: Csiki Gábor 
Öreg cigány: Búra Attila

Közreműködik: a Magyar Állami Operaház zenekara, énekkara és tánckara

Zeneszerző: Giuseppe Verdi
Szövegíró: Salvatore Cammarano
Magyar nyelvű feliratok: Csákovics Lajos
Díszlettervező: Csikós Attila
Jelmeztervező: Vágó Nelly
Karigazgató: Strausz Kálmán
Színpadra állította: Ifj. Palcsó Sándor

Karmester: Kocsár Balázs
Rendező: Vámos László

http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/2017/07/28/komlosi_ildiko_minel_tobbet_adok_annal_tobbet_kapok

Fotók: Gergely Bea

A Co-Opera fő célkitűzése operák koprodukcióban történő bemutatása.  Az együttműködés egyszerre művészeti és gazdasági jellegű. Sikerként könyveljük el, hogy már az első évben 5 színházat sikerült bevonnunk az együttműködésbe.

A Co-Opera 2017-18-as évadában létrejövő A sevillai borbély,  5 előadóművészeti szervezet: – a Szentendrei Teátrum, a Szegedi Nemzeti Színház, a Budapesti Operettszínház, a Győri Nemzeti Színház és az Operettissima Non-profit Kft. – együttműködésének gyümölcse.

1992-ben Rossini “A sevillai borbély” című vígoperája volt az utolsó nyári előadás a Szentendrei Teátrum legendás éveinek helyszínén: a város Fő terén. Kerényi Miklós Gábor rendezésében, Székely László díszleteiben – többek között Gregor Józseffel a színpadon – mutatták be az operát.

A sevillai borbély –ban közreműködő művészek:

Figaro: Molnár Levente, Kendi Lajos, Balla Sándor
Rosina: Mester Viktória/ Kálnay Zsófia, Fischl Mónika, Kovács Éva
Almaviva: Balczó Péter, Rab Gyula, Hanczár György, Vadász Zsolt
Basilio: Kovács István/ Busa Tamás/Altorjay Tamás/Pataki Bence
Bartolo: Kiss András/ Bátki-Fazekas Zoltán/Cseh Antal
Berta: Frankó Tünde/ Lázin Beatrix/Laczák Boglárka
Fiorello: Erdős Attila
Őrtiszt: Langer Soma
Kisfiú: Visnyei Máté
Ambrosio: Gulyás Marcell

Zeneszerző: Gioachino Rossini

Szövegét Beaumarchais nyomán Cesare Sterbini írta, Galambos Attila fordította

Jelmeztervező: Rákay Tamás

Díszlettervező: Székely László

Fénytervező: Somfai Péter

Rendező: Kerényi Miklós Gábor – KERO®

Karmesterek:

Szentendre- Dinyés Dániel

Szegedi Nemzeti Színház- Gyüdi Sándor, Pál Tamás

Budapesti Operettszínház –Dinyés Dániel

Győri Nemzeti Színház – Silló István

A bemutatók időrendben:

2017. július 28-29. – Szentendre – Fő tér

2017. november 17. – Szegedi Nemzeti Színház

2017. december 6. – Budapesti Operettszínház

2018. február 3. – Győri Nemzeti Színház

A sajtótájékoztató résztvevői:

Gyürk Dorottya, Szentendre kulturális alpolgármestere,

Vasvári Csaba a Szentendrei Kulturális Központ előadó-művészeti ügyvezetője,

Gyüdi Sándor Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója,

Forgács Péter Győri Nemzeti Színház igazgatója,

Kerényi Miklós Gábor  KERO ®  a darab rendezője

Résztvevő szólisták:

Kendi Lajos, Kálnay Zsófia, Balczó Péter, Kiss András, Busa Tamás, Frankó Tünde

Zongorán kísér: Dinyés Dániel, a produkció zenei vezetője, karmester

További információ:

co-opera.hu

office@operettissima.com

forrás:sajtóanyag

Fotók: Zelkó Csilla és Gergely Bea

]]> http://kanadaihirlap.com/2017/07/19/operaban-utazunk-sajtotajekoztato/feed/ 0 http://kanadaihirlap.com/2017/07/19/operagala-vilagsztarokkal-a-margitszigeten-vilagpremier/ http://kanadaihirlap.com/2017/07/19/operagala-vilagsztarokkal-a-margitszigeten-vilagpremier/#comments Wed, 19 Jul 2017 04:10:33 +0000 http://kanadaihirlap.com/?p=31861 A Budapesti Nyári Fesztivál nagy szenzációja a világsztárokat felvonultató Operagála.

Mire ezek a sorok megjelennek, már túl vagyunk a koncerten, aminek a visszhangját hallottam, de nem láttam az előadást.

Viszont lehetőségem volt a főpróbát látni, fotózni.

A fesztivál meghívását elfogadva eljött Ailyn Pérez amerikai szoprán, az olasz bariton Gabriele Viviani, és a koszovói tenor Ramé Lahaj.

„Az operagála a három tenor koncertek hagyományát követi, ám ezúttal nem az énekesek versengését állítja középpontba, hanem a férfi és női szíveket egyaránt megdobogtató, legszebb romantikus áriákat. A nagyívű dallamok, szólók, duettek és tercettek felidézik a legismertebb Verdi-, Puccini- és Mozart-operák emlékezetes jeleneteit: az elhagyott és vágyódó szerelmeseket, a civódó és enyelgő párokat, az udvarlást, a féltékenységet, a bosszút és a viharos szenvedélyeket.”

Magyar vonatkozása is volt az estnek.

Kálnay Zsófia – mezzoszoprán– és Ramé Lahaj énekelt duettet.

A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarát az idei gálakoncerten is Halász Péter vezényelte.

A Szabad Tér Színház produkciója.

Producer: Bán Teodóra

 (forrás: színház)

 Fotók: Gergely Bea

Kívánom, hogy egyszer még láthassa szülőhazáját, békében, gyűlöletektől, uszításoktól mentessen!

Ákos, Boldog születésnapot!

Trixi  

LEVEGŐT!

Ki tiltja meg, hogy elmondjam, mi bántott
hazafelé menet?
A gyepre éppen langy sötétség szállott,
mint bársony-permeteg
és lábom alatt álmatlan forogtak,
ütött gyermekként csendesen morogtak
a sovány levelek.

Fürkészve, körben guggoltak a bokrok
a város peremén.
Az őszi szél köztük vigyázva botlott.
A hűvös televény
a lámpák felé lesett gyanakvóan;
vadkácsa riadt hápogva a tóban,
amerre mentem én.

Épp azt gondoltam, rám törhet, ki érti,
e táj oly elhagyott.
S im váratlan előbukkant egy férfi,
de tovább baktatott.
Utána néztem. Kifoszthatna engem,
hisz védekezni nincsen semmi kedvem,
mig nyomorult vagyok.

Számon tarthatják, mit telefonoztam
s mikor, miért, kinek.
Aktákba irják, miről álmodoztam
s azt is, ki érti meg.
És nem sejthetem, mikor lesz elég ok
előkotorni azt a kartotékot,
mely jogom sérti meg.

És az országban a törékeny falvak
– anyám ott született –
az eleven jog fájáról lehulltak,
mint itt e levelek
s ha rájuk hág a felnőtt balszerencse,
mind megcsörren, hogy nyomorát jelentse
s elporlik, szétpereg.

Óh, én nem igy képzeltem el a rendet.
Lelkem nem ily honos.
Nem hittem létet, hogy könnyebben tenghet,
aki alattomos.
Sem népet, amely retteg, hogyha választ,
szemét lesütve fontol sanda választ
és vidul, ha toroz.

Én nem ilyennek képzeltem a rendet.
Pedig hát engemet
sokszor nem is tudtam, hogy miért, vertek,
mint apró gyermeket,
ki ugrott volna egy jó szóra nyomban.
Én tudtam – messze anyám, rokonom van,
ezek idegenek.

Felnőttem már. Szaporodik fogamban
az idegen anyag,
mint szivemben a halál. De jogom van
és lélek vagy agyag
még nem vagyok s nem oly becses az irhám,
hogy érett fővel szótlanul kibirnám,
ha nem vagyok szabad!

Az én vezérem bensőmből vezérel!
Emberek, nem vadak –
elmék vagyunk! Szivünk, mig vágyat érlel,
nem kartoték-adat.
Jöjj el, szabadság! Te szülj nekem rendet,
jó szóval oktasd, játszani is engedd
szép, komoly fiadat!

1935. november 21.

József Attila

„Egri Kati: Jól ismerem Lengyel Nagy Anna nevét, de a történeteit csak most, az előadásra készülve olvastam. Még a próbák előtt vagyunk, de már sokat beszélgettünk a sorozat vezető rendezőjével, Pelsőczy Rékával és Cseh Judit rendezővel az általunk megidézett asszonyokról, drámai sorsukról.

A teáltalad megidézett elbeszélő, a már idős asszony, Éva, egy képzelt levélben, a már rég halott apjának meséli el életét. Amikor először olvastad a szöveget, mi minden szakadt fel benned is?

Nagyon megfogott és megrendített az asszony sorsa. A háború alatt, valamikor a negyvenes években született, az ötvenes években volt fiatal, átélte ’56-ot. Nehéz, embert próbáló, drámai korok voltak ezek. Én az ötvenes évek elején születtem, a rettenetes Rákosi-korban már éltem, de nem tudtam, miről van szó. Az 1956-os forradalom idején a Gresham-házban laktunk, a Belügyminisztérium közvetlen szomszédságában. Még csak három éves voltam, de nagyon erős képek ragadtak meg bennem azokról a napokról. Emlékszem, le kellett mennünk a pincébe. De leginkább az maradt meg, hogy a többi gyerekkel ott játszottunk.

A szerepeidbe sokszor beépülnek a saját élményeid is?

Nagyon élesen bejönnek az emlékeim. Mint általában a színészeknek, nekem is jó a memóriám, erősebben fotózza a fontos pillanatokat. Egy-egy szerepnél sokszor bekattan, milyen ismerős a szituáció, a figurák, a kor. Fontos eszköz ez a figurák felépítéséhez.

Ahogy ez az asszony, gondolatban te is levelezel halott szüleiddel?

Szoktam beszélgetni édesanyámmal, édesapámmal. Premierek előtt mindig kérem a segítségüket. Annyi mindenről jutnak eszembe, olyankor elmélázok azon, mi lenne, ha még élnének. Ha szemtől-szembe meg tudnám beszélni velük, amit így csak gondolataimban. Hogy mit szólnának, hogy állnának hozzá.

Szentendre fontos bázisa életednek. Tahitótfalu a jelen, meg a gyerekkor is. Több alkalommal játszottál a szentendrei nyári előadásokon. Ezek a személyes kötődések.

Szentendre a mai napig a szívem csücske. Gyerekkoromat Tahitótfaluban töltöttük, gyakran jártunk kirándulni Szentendrére, ami akkor csöndesebb volt még, nem volt turista-város.

Főleg a Teátrum idején szerettem nagyon. Főiskolásként sokat statisztáltunk ezekben az előadásokban. Játszottam Goldoni Kávéház című darabjában, amelyet Zsámbéki Gábor rendezett. Imádtuk! A Pap-szigeten egy kempingben laktunk, onnan jártunk be Szentendrére. Akkor még a Fő téren volt a színpad, sötétedéskor kezdtünk, varázslatos atmoszféra volt. Az ott lakók az ablakokból nézték a mediterrán hangulatú előadásokat. Nézőként szinte mindent láttam akkoriban. Még állt a Nosztalgia kávéház, a Béke étterem, ahol késő éjszakákig beszélgettünk a kollégákkal.

Tahi most újra a bázisod?

Budapesten, a Gresham-házban laktam, míg el nem adták, hogy szálloda legyen belőle. A férjem Tahiban lakik, így visszakerültem oda. A gyerekkorom óta rengeteget változott, fejlődött, a kollégáim közül is sokan költöztek ide. A helyhez köt a gyerekkor nosztalgiája, és a falu egykori hangulatából is megmaradt valamennyi.

Több társulat tagja voltál, játszottál Szolnokon, Veszprémben, a Radnóti Színházban. Jelenleg nincs állandó helyed, de Tatabányán és a Karinthy Színházban több előadásában játszol. A Karinthyt anyaszínházadnak tekinted?

Nagyon jó állandó társulathoz tartozni. De mindig csak addig maradtam, ameddig jól éreztem magam. Ha ennek vége volt, eljöttem, nem akartam pusztán a biztosért megkeseredetté válni. Fájdalmas, hogy a rendszerváltás óta sok társulat felbomlott, sok színház megszűnt. Szabadúszónak azért jó lenni, mert az ember csak azt vállalja, ami tetszik, de nehéz, mert nincs biztonságod. A Karinthy Színházat valóban az anyaszínházamnak tartom, de nincsen állandó társulata, sokszor nehéz a színészeket, a produkciót összeegyeztetni. Kevésszer megy egy-egy előadás, pont az tűnik el, hogy a játszások során tovább építs egy karaktert, lubickolj benne. Tatabányára is sokszor hívnak, kicsit azt is otthonomnak érzem.

Nincs hiányérzetem. Volt néhány szerep, amire vágytam volna, de helyette jöttek olyanok, amelyekre nem számítottam.

A mostani előadásban együtt fogtok szerepelni testvéreddel, Mártával. Nehezítette a pályátok elejét, hogy mindketten színészek lettetek?

Eleinte nehéz volt, hogy sokszor a szüleinkhez hasonlítottak minket. De amikor az ember már kivívja a saját útját, akkor már jólesett, jó anekdotákat meséltek róluk. Jólesett hallani ezeket. Talán ezért is a pályánk elején Mártival nagyon kerültük a közös szerepléseket. Hosszú idő után néhány éve Stephen King Dolores című darabjában ismét együtt szerepeltünk. Ráadásul akkor mindketten Tahiban laktunk, együtt jártunk a próbákra, egész nap együtt voltunk. Az már kicsit sok is volt.

Nézitek egymás előadásait?

Ha lehet, mindig megnézzük egymást. Sokkal kritikusabban nézzük egymást, ismerjük egymás gyengeségeit, erejét. Édesanyánk mondta mindig, ha nézett minket, hogy sokkal jobban izgult, mint a saját premierjein. Hát én is így érzek, amikor Mártit nézem.

Szentendre Egri Márta színművész számára is meghatározó hely, hiszen tizennyolc évig élt a szomszédos Tahitótfaluban. „Szentendrét átlengi a művészet, van bukéja, aminek a kultúrához van köze, ez különös ízt ad a városnak” – mondja. Kisebbik lánya Szentendrén járt iskolába. Jó ott lenni, vallja. A Nővérek című nyári előadás kapcsán beszélgettünk vele.

Talán a felelősség is más. Ha csapatban játszom is van, de talán kisebb, mint amikor egyedül állok a színpadon. Sokkal jobban kell a szöveghez és a közönséghez igazodnom. A Kalauz Jutka című előadásban a zenekar a partnerem. A monodráma nehéz műfaj, de nagyon szeretem csinálni. Éppen friss bemutatónk a Nyolc nő című előadás, ahol úgy éreztem, a két monodráma után kiengedhetek egy kicsit, ott vannak a partnerek, ráfeküdtem egy hullámra, ami visz. Sokkal nagyobb koncentrációt, összpontosítást igényel egy önálló est létrehozása. Hogy kihez beszélsz, mit akarsz elmondani. Kérdések fogalmazódnak meg benned, amelyekre te magad válaszolsz a közönségnek.

A Szentendrei Teátrum és Orlai Tibor közös produkciójában fogtok bemutatni két sorsdrámát. Beszélgetésünkkor még a próbák előtt vagytok. Ismerkedsz a szöveggel, barátkozol a karaktereddel? Már megkezdődik a karakter felépítése?

Még a tanulásnál tartunk, de Cseh Judit rendezővel már beszélgettünk a történetről, kitalálta például, hogy a hatvanas-hetvenes évek egy, a családról szóló zenéjével induljon az előadás. Mintha abból jutna majd eszébe történetem elbeszélőjének a saját családja, az életük, amit elmesél.

Kati és a te szövegedben is a főszereplő asszonyok felidézett emlékeiből sejlik fel a múlt. Monodrámád, a Nővérek sztorija látszólag egyszerű, a két testvér és egy férfi szerelmi háromszöge.

Számomra arról szól, hogy van fatális szerelem, ami ellen nem lehet védekezni. És arról is szól, lehet-e ilyen helyzetben tisztességesnek maradni. A húg, akinek az életét mesélem, nem szereti el a férfit. Őt szeretik el. De azért nehéz erről beszélni, mert nagyon összetett, rendkívül bonyolult az a kapcsolati rendszer, amelyben ők hárman élnek. Mint ahogy a szerelem is nagyon bonyolult dolog. Nem tudsz ellene mit tenni, erről szól a történet.

Szól a testvérek nagyon mély szeretetéről, a kétségekről. A hűtlenségben mégis a hűségről szól?

Hogy van az, hogy az ember testvérének a férje lesz később az ő ura, akinek szül két gyereket.

És eközben hatalmas szeretetben vannak, a nővér nem gyűlöli, nem haragszik rá. Ettől megrendítő az anyag, mert mindenki elfogadja a másik személyiségét, érzelmeit. Hogy ők így egy család.

Talán nem véletlen, hogy a sorozatnak ezt a két szövegét kaptátok Katival. A készülés közben eszedbe jutott, mi lett volna, ha…?

Nagyon örülök, hogy most úgy vagyunk együtt a színpadon, hogy külön-külön, mégis együtt.

Persze, eszembe jut, hogy bármelyikünkkel megtörténhetett volna. Ennek tudatában elemzem és tanulom a szöveget. Nem tudom, mit tennék hasonló szituációban.

Hogyan lehet lekötni a nézőket egyszemélyes drámákkal?

Úgy látom, ma ismét divatja van a monodrámának, nem véletlen, hogy engem is most talált meg három ilyen előadás. A műfajnak vannak hullámai: emlékszem, milyen sikere volt Mezei Mária, Ruttkai Éva estjeinek. Kiment a divatból, s most mintha visszatérőben lenne. Az emberek kíváncsiak ezekre a történetekre.

Említetted, jó, hogy saját önállóságotokat megőrizve, de együtt játszotok. Keveset vagytok közösen darabokban. A ti döntésetek, hogy a családot és a színházat ne keverjétek?

Erre valóban nagyon figyeltünk, hosszú ideg nem szerepeltünk együtt. Nem akartunk, bár olykor megtaláltak közös színdarabok. Nagyon örültünk, amikor a Kripli című előadásban együtt játszottunk, de azért, mert egy különös, nagyon elrajzolt karakterű, nem szokványos testvérpárt alakítottunk benne. Úgy érzem, valahogy mostanra egymáshoz öregedtünk. Ellenállni is hülyeség volna egy ilyen jó felkérésnek. Azt látom, a mi korosztályunk egyre esendőbb, jó így összekapaszkodnunk. Jó érzés, jólesik.

A pályádnak voltak nagyon gazdag, jó periódusai, de voltak benne hullámvölgyek is. Orlai nagyon jó pillanatban talált meg. Évek óta visszatérő szereplője vagy a produkcióinak. Társulatodnak érzed?

Orlai Tibor már önmagában nagyon jó dolog, remekül csinálja a színházat. Budapesten van, ami nekem azért fontos, mert rengeteget játszottam, játszom vidéken. Most Tatabányán. De nem szeretnék többet eltűnni.

A szolnoki időszakodban leírt a pesti közönség?

Habár fővárosi színházban vagy, de nem szerepelsz a tévében, elfelejtenek. Szolnokon szép feladatokat kaptam, az ottani közönség ismert, szeretett, de Budapestről kikoptam. Ezt többet nem akarom. Itt élek a fővárosban, ide köt a családom is, és ez nekem fontos. Amikor Szolnokról feljöttem, kemény három évembe telt, hogy vissza tudjak kapaszkodni. Bele kellett mennem olyanokba is, amelyeket amúgy szívem szerint nem vállaltam volna. De gagyit még a legvacakabb helyzetemben sem vállaltam. S remélem, a továbbiakban sem kényszerülök rá.

A tatabányai színházat, ahol most vagy, ti hoztátok létre, sok függ tőletek. Jó építkezni?

Ez a harmadik évadunk. Nagyon izgalmas színház egy rendkívül izgalmas társulattal. Nagyon jó közösen építeni, szeretek színházat csinálni. Színészcsaládban nőttem föl, nagyszerű tanáraim és mestereim voltak, talán ragadt rám annyi tapasztalat és tudás, amit át is tudok adni.”

Marton Éva

(forrás: színház)

Fotók: Gergely Bea

   Levél apámhoz…..

  A nővérek…

]]> http://kanadaihirlap.com/2017/07/14/elet-tortenetek-hu-a-szentendrei-teatrum-es-az-orlai-produkcios-iroda-kozos-eloadasa/feed/ 4 http://kanadaihirlap.com/2017/07/12/the-hot-sardines-eloszor-magyarorszagon/ http://kanadaihirlap.com/2017/07/12/the-hot-sardines-eloszor-magyarorszagon/#comments Wed, 12 Jul 2017 12:00:26 +0000 http://kanadaihirlap.com/?p=31785 Az együttes a Budapesti Nyári Fesztiválon, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon lépett fel.

A klasszikus New York-i jazz legjobbjai!

Louis Armstrong, Ella Fitzgerald, Charlie Parker, Ron Carter, Miles Davis, Herbie Hancock és még folytathatnánk a sort a legnagyobb jazzlegendákkal, akik nemcsak a klasszikus jazz zseniális művelői voltak, hanem annak megújításával kiléptek a műfaj keretei közül, és szélesebb körben is világszerte kivételes népszerűségre tettek szert. A jazz továbbra sem áll ellen a változás szeleinek, a felbukkanó tehetségek és kivételes zenei formációk pedig újabb és újabb irányzatokat hoznak létre, tovább növelve a népszerűségét.

A jazz új generációjának egyik legtehetségesebb formációja, a The Hot Sardines először mutatkozik be a hazai közönségnek, fesztiválunk meghívására. A zenekar tagjai abban hisznek, hogy a klasszikus jazz feltölti a szívet és a lelket. A jól ismert régi dallamokat mai hangzással gazdagítják és új energiával töltik meg, bizonyítva, hogy az örömzene összehozhatja az embereket. Otthonosan mozognak a különböző stílusokban, hitelesen idézik meg a New York-i kocsmák, a párizsi kabarék és a New Orleans-i jazzklubok világát.

A zenekar az utóbbi két évben Chicagótól Londonig több mint 150 koncertet adott, köztük a Newporti és Montreali Jazzfesztiválon, és olyan kultikus New York-i jazzklubokban, mint a Joe’s Pub és a Bowery Ballroom. A 2014-es The Hot Sardines és a 2016-os French Fries & Champagne című albumaik egyöntetűen pozitív kritikai visszhangot kaptak, és az iTunes eladási listáinak élén landoltak. Rengeteg fiatal rajongójuk van, de bárhova mennek, több generáció képviselői várják őket.

Igazi különlegesség a jazz és swing hazájából, nemcsak ínyenceknek

A fotók a főpróbán készültek a Margitszigeten.

Gergely Bea

2017. augusztus 3-6., Budai Vár Oroszlános udvar

Az idén ötödik alkalommal rendezik meg a Palotakoncerteket a Budai Vár Oroszlános udvarában. Az operett mellett lesz klasszikus és népzenei koncert is. A különböző műfajokat egy gondolat fűzi össze, az Ausztria és Magyarország között 1867-ben létrejött kiegyezés, 150. évfordulója.

Három fellépő társulat: a Budapesti Operettszínház, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és a Nemzeti Filharmonikusok produkcióját láthatja a közönség

Program:

2017. augusztus 3., csütörtök 20:30

Vincze Zsuzsa—Zsuráfszky Zoltán: Kiegyezés /150 – A Magyar Nemzeti Táncegyüttes előadása

2017. augusztus 4-5., péntek- szombat 20:30

Sissi nyomában – A Budapesti Operettszínház operett gálája

művészeti vezető: KERO

2017. augusztus 6., vasárnap 20:30

Magyar est – a Nemzeti Filharmonikus  Zenekar koncertje

műsoron: Liszt, Kodály, Erkel, Weiner, Dohnányi művei hallhatóak.

A fotók a ma délután megtartott sajtótájékoztatón készültek a Budai Vár – Savoyai teraszán.

Fotók: Gergely Bea

Barátnőm, aki szintén fotós azt ajánlotta a munka végeztével menjünk el a Római partra körülnézni, egy kicsit a környezetet fotózni. Autóval szinte pillanatok alatt ott voltunk.

Nem hittem a szememnek. Igaz erre soha nem jártam, de amit itt láttam, meglepett. Vendéglátó egységek, kerthelyiségek egymás mellett, mint a Balaton parton, vagy a tengerparton. Az illatok és színek kavalkádja, itt egy lángos sül, ott egy keszeg.. Csábító, de hová üljünk be, a választás nehéz. Végül egy igazi retro különlegességet választottunk:

Fellini Római Kultúrbisztró hirdeti a tábla.

A bemutatkozó oldalukon ezt írják:

Ezek vagyunk mi

Mi egy bisztró vagyunk a Duna- parton. Tényleg a parton, nálunk a nyugágyról a lábad vízbe lóghat. Van sok enni és innivaló, például belga csapolt meggyes sör, mentás limonádé, olasz grill szendvics, házisüti.

(A többit légyszíves nézd meg az ételek, italok alatt!)

Finom a zene is. Jazz, sanzon, romantikus, alternatív.

Mi egy kultúrbisztró vagyunk a Duna- parton. Kérned sem kell, a fröccs mellé

szívesen adunk némi szellemi táplálékot: hetente parti-mozit, koncertet, felolvasó-színházat, mozgókönyvtárat.

Nálunk lehet bambulni is. Nézheted a hajókat. A kajakosokat. A kacsákat. A vizet.

Mi egy gyerek, kutya, kacsa és biciklistabarát hely vagyunk a Duna- parton. Játszóhajó, gyerekmenü, kutyatál, kacsakaja, és bringaszervíz is van. Hozd le a családod, vagy akinek szeretnél a

családtagja lenni. Gyere biciklivel, kajakkal, gyalog (a buszmegállótól, vagy a parkolótól egy kicsit sétálnod kell, de az direkt jó). Jöhetsz így is, úgy is, mert minden út a Rómaira vezet!

Ha kíváncsi vagy még 1-2 dologra, akkor itt olvasgathatsz rólunk:

http://danubeflow.eu/hogy-kerul-fellini-a-romai-partra

http://welovebudapest.com/barok.szorakozohelyek/barok/fellini.romai.kulturbisztro

http://romkocsmak.hu/index.php?id=helyek&hely=23

Facebook/Fellini Római Kultúrbisztró

Mindenkinek szívből ajánlom, ha kikapcsolódásra vágyik, de beszéljenek inkább a fotók: