Devich János - Felvégi Andrea felvétele

A Magyar Művészeti Akadémia október 15-i közgyűlése Dubrovay László zeneszerzőt, a zenei tagozat vezetőjét az elnökség tagjává választotta. Az ex lex helyzetben Devich János akadémikust, gordonkaművészt, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem professzor emeritusát kérte meg a Muzsika, számoljon be a tagozat munkájáról. A beszélgetés elkészülte óta a tagozat új vezetőjét is megválasztották: a jövőben Tóth Péter zeneszerző tölti be a tisztséget.

- Az akadémikusok listáját szemlélve föltűnik, hogy a Magyar Művészeti Akadémia zenei tagozata az egyik legmagasabb létszámú testület. Mi jellemzi tagozat arculatát?

- A zeneművészeti tagozat a zenei élet három fő területét fedi le, nevezetesen az alkotó-, az előadóművészetet és az oktatást. De ide kapcsolódónak tekintem a tudományt is, hiszen kiváló zenetörténészek tagjai a testületünknek, említhetem Eősze Lászlót vagy Szerző Katalint. Az előadóművészek között olyan fiatal kiválóságok szerepelnek, mint Baráti Kristóf, Bogányi Gergely, az idősebb generációból Botvay Károly, Lantos István nevét említem, és engedtessék meg magamat is ide sorolnom. A kórusélet rangos képviselői Kollár Éva, Szabó Dénes, Párkai István vagy ifj. Sapszon Ferenc. Azután kitűnő zeneszerzők és karmesterek is tagjaink: Szőnyi Erzsébet, Kocsár Miklós, Balassa Sándor, Dubrovay László, Medveczky Ádám, Kocsár Balázs, Vashegyi György. A tagozat tehát korban és tevékenységben egyaránt igen változatos arculatot mutat. Ez jelzi számomra, amit mindig is tartottam a magyar zenésztársadalomról: valójában egy család, mindenki tud a másik eredményeiről, tevékenységéről, és természetesen a gondjairól is.

Nemegyszer megoldhatatlannak látszó problémákkal szembesülünk akadémiai tagként, de egyszerű zenészként is. A legfontosabb talán a folyamatosan napirenden lévő kérdés: az alsó- és középfokú zeneoktatás ügye. Számos ponton próbáljuk erősíteni a tudatot a kulturális kormányzatban, milyen rendkívüli jelentőségű dologról van szó. E hasábokon bizonyára szükségtelen részleteznem, hogy tudományosan teljesen megalapozottak az érveink. (A Magyar Tudomány Ünnepe eseménysorozatának idei nyitó előadása a Magyar Tudományos Akadémián A hangok hatalma - a kognitív fejlődés és az újrahangolt agy címmel Csépe Valéria felolvasása volt, az értekezés újabb alátámasztása a zenei nevelés páratlan hatásának. - A szerk.) E téren kellene igazán érvényesülnie annak a közvélekedésnek, hogy az MMA „jóban van" a kulturális kormányzattal. Ami azt is jelenthetné, hogy egy ilyen közérdekű és jövőbe mutató témában, ennyi rangos és munkásságával már bizonyított szakember fölvetésein komolyan elgondolkoznak - egyelőre sajnos nem érezzük a lobbitevékenységünk eredményességét.

- Beszámolhat-e egyéb, napi aktualitásnak mondható problémáról?

- Tudomásunk van róla, hogy a budai Várban, az Erdődy-palotában működő ZTI - hivatalos nevén a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Zenetudományi Intézete - bajban van. Felvetődött ugyanis, hogy kiköltöztetik innen az intézetet. Az MMA zenei tagozatában is beszéltünk erről az elképzelésről, sőt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem szenátusában is foglalkoztunk vele. Az a véleményünk, hogy például az ott lévő csodálatos hangszergyűjteményt vétek volna megmozgatni. A hely nemzetközi respektusa, kulturális turisztikai jelentősége is indokolja a maradást. Nem tartom a költözés melletti hasznos ellenérvnek a városligeti Zeneház létrejöttét, hiszen tudomásom szerint - a koncepció kidolgozásának első fázisában részt vettem - az teljesen más szellemű, fiatalos, interaktív, multikulturális, a bécsi Haus der Musikra hasonlító intézmény lesz. Örömmel mondom, hogy a legfrissebb információm szerint a kulturális kormányzat eláll e tervétől. Más természetű, úgy vélem, örvendetes aktualitás a kilencedik, a művészetelméleti tagozat létrejötte. Az új testületbe Solymosi-Tari Emőkét delegáltuk, aki a tagozat vezetését is elnyerte. Eddig nálunk volt tag, most ott folytatja a munkát, ám a zenei tagozatban sem veszíti el a megfigyelői státusát. A művészettudomány manapság különösen izgalmas terület, mert azt tapasztaljuk, hogy az alkotóművészet eszközrendszere, szellemisége, szemlélete, a repertoár hihetetlen mértékben megváltozott a 20. században megszokotthoz képest. Olyan kutatásokra van szükség, amelyekből elméletek születhetnek, és amelyek azután segítenek közel kerülni a jelenkori művészet sokszor nehezen értelmezhető gesztusaihoz, így ezek - merjük remélni - ki fogják állni az idők próbáját.

- A harminchárom rendes és három levelező tagot számláló tagozat rendelkezik-e saját büdzsével?

- Azt tapasztalom: a zenei életben (is) széles körben elterjedt, hogy az MMA dúskál a pénzben. Nos, elmondhatom, hogy a zenei tagozat valamennyi saját rendezvényeire összesen 16 és félmillió forintot költhet. A Nemzeti Kulturális Alap zenei grémiumának költségkeretével összehasonlítva, úgy hiszem, kijelenthetjük: nincs vaskos pénztárcánk. Mégis, mert a hiedelem erősen tartja magát, szinte ömlenek hozzánk a pályázatok. Elég komoly feladat kiválogatni, milyen eseményeket kívánunk támogatni - sokszor csupán részben. Szívesen pártfogolnánk könyvek, CD-k megjelenését is, de elismerem, még adósak vagyunk a támogatási rendszer professzionális kidolgozásával. A pályázati kritériumaink egyelőre meglehetősen általánosak: az ifjúság nevelése, a kortárs művészet, a magyar alkotások, a nemzetközi kapcsolatok támogatása és így tovább.

Nem csak takarékossági, hanem etikai kérdés az MMA-tagok fellépésének ingyenessége. Az egyik ülésünkön szóba került egy saját koncertünkön fellépő tagtársunk honorálása. Mint tapasztalt „öreg róka" felidéztem, hogy anno, a rendszerváltás hőskorában, a Magyar Zeneművészeti Társaság előadásain mi, tagok mindig ingyen játszottunk. Elhangzott a javaslat: ha az MMA, illetve a zenei tagozat kéri fel valamelyik tagunkat, az illető lépjen fel honorárium nélkül. Volt, aki ezt azonnal vállalta, mert szabadon dönthetett. Akik impresszárióval dolgoznak, és szerződés köti őket, azoknak természetesen meg kell erről állapodniuk az ügynökségükkel. Én úgy véltem, az impresszárió százalékának kifizetésével még mindig kevesebb a kiadásunk, mintha a teljes gázsit fizetnénk. Egyébként a rendes és levelező tagjaink az MMA-tól havonta javadalmazásban részesülnek, a külön honorárium elfogadása saját szervezésű fellépéseknél szerintem nem etikus. A tagozat nemcsak osztotta e nézetemet, hanem az MMA nemrég megfogalmazott etikai kódexébe egy mondat erejéig bekerül az ingyenes szereplés követelménye, más tagozatokat érintően is. A kódex kimunkálása az újonnan alakult etikai bizottság egyik feladata volt, a testületbe Kassai István akadémikus társunkat delegáltuk.

- Keveset tudunk az akadémia bizottságairól, melyeknek a munkájában részt vesznek.

- A tematikus állandó, és az eseti bizottságokban is képviseltetjük magunkat, csakúgy, ahogy a többi tagozat. Így november 5-től az oktatási, képzési és tudományos bizottságban Záborszky Kálmán, a határon túliban Szerző Katalin, a nemzetköziben Vashegyi György és a már említett etikai bizottságban Kassai István dolgozik. Nemrég létrejött az egyetemi, főiskolai tanárok kinevezési javaslatát előkészítő bizottság. Az MMA elnöke, Fekete György vezeti, tagjai volt rektorok, egyetemi emberek: színházművészként Huszti Péter, képzőművészként Farkas Ádám, építőművészként Ferencz István, zeneművészként mint professzor emeritus én veszek részt a várhatóan szép számú aspiráció szűrésében. A felsőoktatási törvény felkínálja a lehetőséget néhány közfeladatot ellátó intézmény számára, hogy jelölhessen egyetemi, illetve főiskolai tanári címre. Úgy tudom, hogy a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Olimpiai Bizottság is ezek közé került. Az MMA feltétele: habilitációt vár el a jelentkezőtől - ez az egyik fontos szűrő. A másik és megkerülhetetlen feltétel, hogy a javaslatról egyeztetés legyen az adott egyetem rektorával. Én a zenéről tudok beszélni: ha például egy kitűnő, habilitált klarinétművész szeretne egyetemi tanár lenni, de a Zeneakadémiának jelenleg nincs szüksége rá, nem kell foglalkoztatnia. Nincs nyomás, egyetemi oktatóként azt képviselem, hogy az intézményeknek meg kell őrizniük az autonómiájukat. De, lévén az MMA is autonóm testület, javaslatot tehet, és ha a rektor nem ellenzi, az illető viselheti az egyetemi/főiskolai tanári címet. Megjegyzem, a Magyar Tudományos Akadémia nem kíván élni a javaslattétel lehetőségével.

- Volt szerepük a Nemzet Művésze-lista összeállításában?

- Mindegyik tagozat kapott egy listát azokról a művészekről, akik elmúltak 65 évesek és Kossuth-díjasok - ez volt az alapfeltétel. Ebben már olvashattunk javaslatot egy tízfős csoportra, amit elsőre nem fogadtunk el. Ekkor kaptunk egy kiegészített listát, amelyből titkos szavazással választottunk egy tízes csoportot és ezt terjesztette az MMA vezetősége Balog Zoltán miniszter úr elé. Ő, nyilván a vele együttműködő grémium tanácsára, változtatott a listán - megítélésem szerint nagyon jól. Megmagyarázom: előállt az a konfliktushelyzet, amellyel nem először találkozunk: az MMA zenei tagozatából hiányzik a jazz képviselete. A népzenéé nem, mert a népművészetnek saját tagozata állt fel. Azt tehát, hogy a Nemzet Művészei közé egy jazz-zenész (Szakcsi Lakatos Béla) is bekerült, igen helyes döntésnek tartom.

- Az akadémikusoknak székfoglaló előadásokat kell tartaniuk. Nem elég, ha egy előadóművész, jelesül muzsikus ad egy szép koncertet?

- Felvetődött a kérdés az egyik tagozati ülésünkön. Én amellett érveltem, hivatkozva az egyetemi tapasztalataimra, hogy aki nem képes egy húszperces, kerek előadást megírni, az maradjon elismert előadóművész, de ne legyen akadémikus. Volt, aki nem szívesen, végül azonban mindnyájan elfogadták az álláspontomat. Nagyon komoly értekezéseket hallgatunk meg, ugyanakkor egyről-kettőről megállapíthattuk, hogy egy saját életpálya szép összefoglalója nem par excellence akadémiai előadás, bár el lehet fogadni. A székfoglalók kötelezettségét 2013 végén hirdette meg az MMA, 2015 a végső határidő, a majd' kétévnyi türelmi időt elégségesnek tartom. Én szeretek mielőbb túl lenni az elvégzendő feladaton, így 2014 februárjában már „letudtam" a székfoglalót Durkó Zsolt 2. vonósnégyesének karakter-térképe volt a témám. Így kívántam emléket állítani a Magyar Művészeti Akadémia egykori tagjának, barátomnak, Durkó Zsolt zeneszerzőnek. Létezik nem akadémikusok számára a köztestületi tagság intézménye, most csaknem kétszázötvenen alkotják e kört. A tagság minimális feltétele valamilyen állami középdíj (például Liszt-, Erkel-, Szabolcsi-díj). A köztestületi tag felszólalhat a közgyűlésen, de nincs szavazati joga, és nem választható tisztségekre. Ezt a lehetőséget egyfajta nyitásnak vélem más hivatású társadalmi szervezetek felé.

- A legutóbbi közgyűlésen az elnök hangoztatta: a Pesti Vigadó „szellemi székház". Bár Fekete György, a régi nevén említi a házat, némelyek ragaszkodnak a szimpla Vigadó elnevezéshez. Hová tűnt a Pesti jelző?

- Nem tudom, ki vagy mi áll e mögött. A közgyűlésen is így hangsúlyozta az elnök úr: az Európában páratlan összművészeti reprezentációt biztosító Pesti Vigadóban egyszerre és egyenrangúan valósulhatnak meg zenei és színházi produkciók, lehet film, irodalom, képzőművészet, otthona lehet kongresszusoknak, különböző tematikájú kiállításoknak. A közeljövőben nyílik meg a Pesti Vigadóban a színház és az étterem, így jövőre már hat művészeti ág lehet jelen azonos időben és koncentráltan az épületben. Újdonság, hogy november végétől rendszeresen láthatók világszínvonalú opera-, illetve balettelőadások felvételei a londoni Királyi Operából, a Covent Gardenből. Korábban a székfoglalóinkat a Benczúr-házban tartottuk, néhány hónapja azok is a Vigadóban hallhatók. Létrejött a Pesti Vigadó Nonprofit Kft., amelytől azt várjuk, hogy professzionális módon üzemeltesse az épületet. Lássa el a befogadott eseményeket, hiszen a bevételre szükségünk van. Az MMA - legalábbis a zenei tagozat - nem minősíti a vendégprogramok tartalmát, hisszük, hogy a hely szelleme kötelez, ide csak méltó hangversenyek kerülnek. A tagozatnak csak abba van beleszólása, amit maga kíván megszervezni. És bizony, ha kedvezményes tarifával is, nekünk is ki kell fizetni az adott terem üzemeltetési költségét, ezért inkább a kisebb helyiségeket, például a Makovecz-termet vesszük igénybe. Igaz, ami jelentősebb befogadott műsorok révén befolyik az MMA-hoz, azt a pénzt egyenlő arányban visszaosztják a tagozatok részére. }