Közelebb az élethez

Káel Csaba a Budapesti Tavaszi Fesztiválról

Szerző: Mikes Éva
Lapszám: 2014 február

 Csibi Szilvia felvétele

Néhány technikai részletbe be kell avatnom az olvasót. A beszélgetés decemberben, közvetlenül karácsony előtt zajlott le Káel Csaba és köztem. A Muzsikát február elején veheti kézbe az olvasó, a fesztivál pedig március 21-től április 6-ig tart. Bizonyos dolgok tehát, amelyek decemberben még teljesen homályosak, így például a fesztiválprogram egésze, a teljes előadói gárda stb., februárra már ismertek lesznek. Kereken egy évvel a lap megjelenése előtt, azaz 2012 elején készítettem a Muzsika számára interjút Vitézy Zsófiával, az akkori fesztiváligazgatóval. Egy év alatt sok minden megváltozott. Ő leköszönt, a fesztivál körüli struktúra és személyek megváltoztak. Ezekben egyelőre még nem egészen igazodom el, de majd Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója, egyben a fesztivál működéséért felelős Operatív Testület elnöke segít.

- Vitézy Zsófia elmondta, hogy 2011-ben azért nem tudott igazán dolgozni, mert akkor vette át ezt a posztot, a következő évben pedig az kötötte le, hogy 2012-ben megalakult a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ Nonprofit Kft. Nem telt el egy év, és már azt hallom, hogy megszűnik, 2015-ben új társaság alakul. Keresem az interneten a fesztiválműsort, alig van fönn valami. Jegyeket lehet venni, csak nem tudni, mire. A btf.hu-n napi egy program látható, szemben az eddigi évek 5-6 eseményével. A BMC egy koncerttel szerepel, a Millenáris kettővel, az Opera és a Zeneakadémia eggyel sem. Sajtótájékoztató három hónappal az események kezdete előtt - szóval kaotikusnak és elkésettnek tűnik minden. Segítene eligazodni? Mitől a késés és mi lett új?

- Az egész szervezet új. A Budapesti Tavaszi Fesztivál érdekes képződmény volt. Elődöm, Kiss Imre hozta létre

- 34 éve.

- Igen. Ő turisztikai szakember is volt, ezért az volt a kezdeményezés lényege, hogy olyan fesztivált teremtsen meg, amelyre felfigyelnek itthon és Európában is. Olyan programokkal, amelyek miatt elutaznak a turisták Budapestre.

- Ez sikerült.

- Voltak periódusok, amikor jól működött, de ma már egészen máshol tartanak a fesztiválok. Nézzük a legközelebbit, a Bécsi Ünnepi Heteket. Ők már ezelőtt húsz évvel úgy döntöttek, hogy figyelembe veszik a bécsi kulturális intézmények struktúráját, és ahhoz szabták az eseményeket. Nálunk a Müpa érdekes helyzetben van. Két éve elkezdtünk egy turisztikai alapú együttműködést: a kört többek közt a Zeneakadémia, Opera, Szépművészeti Múzeum alkotja, amelyek a külföldiek számára vonzóak lehetnek, és elkezdtünk összeállítani kulturális programcsomagokat - culture portokat -, amelyeket kiajánlottunk a turisztikai szakmának, hogy alakítsák át turisztikai csomaggá. A másik tényező, hogy most adtak át intézményeket.

- BMC, Zeneakadémia, Erkel.

- És hamarosan a Vigadót is. Ez azt jelenti, hogy minden este dupla annyi széket kell eladnunk, mint eddig, azaz 4000 helyett 8000-et.

- Mindezt a mai gazdasági helyzetben.

- Igen. Azaz itt is nagy szükségünk van a kulturális turizmusra, mind a bel-, mind a külföldire. Minden komoly országnak fontos a belföldi turizmusa. Először a saját értékeinkkel kell tisztában lennünk, ahhoz, hogy ki tudjuk ajánlani másoknak. Vagyis hatékony kezdeményezéssel kell elindulni ezen a területen.

- Tapasztalata szerint nem csak belső wellness-turizmus létezik hanem kulturális turizmus is? Én nem látom, hogy buszokkal áradnának az emberek színházba, koncertre, operába. Ráadásul a legtöbb megyeszékhelyen saját zenekar, színház működik.

- Eddig az volt a hiba, hogy ezeket külön nézték, szervezték. Budapest úgy tud belépni az európaiak közé, ha egyesíti a kínálatban a fürdő-, kulináris, borkultúrát a kulturálissal.

- Romkocsmák.

- Igen, ezek vonzzák a fiatalokat, de feléjük lépni kell, hogy máshová is elmenjenek. Ez a kulturális intézményrendszer felveszi a versenyt Európa bármely városával.

- Az, hogy újra strukturálják a fesztivált, az idén megnyílt három intézmény miatt történik?

- Nem, az igazi nagy változás, hogy a kormányzat a budapesti fesztiválok mögé állt és költségvetésüket 2017-ig garantálja.

- Nagy dolog, mert éppen a teljesen bizonytalan finanszírozás lehetetlenít el megannyi fesztivált minden évben. Semmi kiszámíthatóság nincs. Nem lehet tervezni, meghívni senkit. Ha legalább ezen az egy téren beáll néhány évnyi stabilitás, kiszámíthatóság, az jó. De ez csak 2009 óta igaz a Tavaszi Fesztiválra. Addig szinte forintra annyi támogatást kapott, mint 2014-re, durván másfél milliárdot, amit az elmúlt évek során sorvasztottak el, egészen 480 millióig. Vagyis nem a négyszeresére emelték, csak vissza a kiindulási pontra.

- Pontosabban a büdzsé volt ennyi, aminek jó részét szponzorok biztosították, korábban az állam ilyen mértékben nem állt a fesztivál mögött. Visszatérve a strukturális változásokra, figyelembe kell venni azt is, hogy ez idő alatt számos kulturális intézményt fejlesztettek, újítottak meg. Most az egészben a lehetőséget látom. Az új helyzetben kellett keresni egy struktúrát, amelyben a főváros, az intézmények és a turizmus érdekei találkoznak. A bécsi minta kapcsán összeállt egy Operatív Testület, ami ezt a 3 szervezetet fogja össze.

- Mit tesz a Fesztivál Tanács?

- Tanácsadó testület, s benne a különböző intézmények és szervezetek a saját profiljuknak megfelelően javasolnak programokat. Ilyen testület létezett eddig is, belekerült azonban a Turizmus Zrt.

- Ők már 2012-ben bekerültek.

- Igen, csak nem pénzzel. Most kaptak hozzá azt is.

- 200 milliót.

- Fontos, hogy ebből jut a külföldi kommunikációra, ami nemcsak marketinget jelent, hanem az értékesítési csatornák megteremtését is, és egy modern struktúrát, amiben napra készen tudnak programot kínálni, és megmutatni a kapacitást akár a szállodák és a kulináris kínálat terén is. Önmagában a kultúráért nem fognak turistatömegek érkezni.

- Főleg, mivel Bécstől Berlinig, Párizstól Londonig megkapják ugyanezt a kultúrát vagy jobbat.

- Pontosan. De a budapesti városélménnyel összekötve valami különlegeset kapnak.

- Ki szervezi ezt össze?

- Az Operatív Testület, amelynek tagjai a főváros részéről a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ, az állami tulajdonú intézmények részvételét a Müpa koordinálja, a turisztikai szempontokat a Turizmus Zrt. képviseli. Augusztusban jött ki a támogatásról a kormányhatározat, amit hosszú egyeztetés követett a fővárossal, és meg kellett várni a költségvetési döntést is. Mindez elég sokáig elhúzódott.

- Októberben állt össze végül az egész.

- A Müpa saját rangjának köszönhetően ugyan előzetes megállapodásokat tudott kötni, de szerződni nem a decemberi döntésig nem lehetett.

- De hová lettek Vitézy Zsófia elképzelései, szervezései? Hiszen neki előre kellett dolgoznia, terveznie, szerződni.

- Tavaly azért nem tudta ezt megtenni, mert nem volt tisztázva a forrás mértéke sem a főváros, sem a kormány oldaláról. Éppen ezért harcoltunk.

- A biztos finanszírozásba az Őszi Fesztivál is beletartozik? Arra Ön félmilliárdot szeretne.

- Igen, az is meglesz..

- Miért keresztelték át Budapest Caféra?

- Ezt még Vitézy Zsófia tette, nem is gondolta volna, milyen okosan: bontsuk fel a Cafét: Contemporary Arts Festival. Én így értelmezem.

- Azaz Kortárs Művészeti Fesztivál. Hát így már más, bár ezt akkor érthetően meg kell majd jeleníteni.

- Így: Budapest C.A.Fe. Ennél jobbat, ha akartuk volna, sem találhattunk volna ki. Felidézi a kávéházakat is, amelyek valaha szellemi alkotóműhelyek, a kortárs lét helyszínei voltak.

- Akkor 2.1 milliárdnál tartunk, és a kettő együtt nem tesz ki egy hónapot. Megéri? Gondolok a rengeteg sínylődő fesztiválra, zenekarra, táncegyüttesre, színházra, egyetemre, ahol nő az elvonás.

- A turizmussal karöltve igen, hosszú távon megéri. Egyelőre ez csak egy lehetőség, amin el kell indulni. Ha Bécs 20 éve nem kezdett volna új úton járni, ma nem tartana ott, ahol tart. Az a cél, és ez a turisztikai fejlesztéssel el fog indulni, hogy egész évre kedvet csináljunk Budapesthez, beindítsuk a partneri viszonyokat a hotelekkel, éttermekkel, fürdőkkel. Más helyszínekben is vannak lehetőségek, ott van a csodás Nagycsarnok, amit Európa legszebb piacának választottak, és nem csinálunk benne semmit.

- Nemsokára nyílik a Várbazár, és végre átadták a Bálnát is.

- Ez mind kiaknázásra vár.

- Ami azt jelenti, hogy rájuk is fűznek majd programokat előbb-utóbb? Hogy kommunikálják mindezt?

- Az interneten. A hagyományos marketingeszközöket kiváltva ez működik hatékonyan. Meg kell oldani, hogy ha majd beüti valaki a Budapest nevet, ezekre a linkekre tereljék. Ráadásul a város tele van fantasztikus civil kezdeményezésekkel, amilyen a Bródy House például, ezeket is be kell vonni. De az építészetet is, a gyönyörű, régi épületeket.

- A zsidónegyedet például. Vagyis nagyon komplex a tervük.

- És emellett a minőséget kell képviselnünk. Minden téren. Az a réteg ugyanis, amelyet ezzel megcélzunk, nagyon érzékeny erre. Ezt el kell kezdeni építeni. Az adottságaink kiválóak.

- Mi lesz a szerepe a Zeneakadémiának a zenei életben? Koncertrendező lett, rezidens zenekara lett. Rivális.

- Önmagában egyikünk sem tud csillogni. Együttműködve, egymást inspirálva kell törekednünk a legjobb minőségre. Ez a kulcsa mindennek. A Müpa mára elért nemzetközi ismertsége és elismertsége éppen ennek köszönhető.

- El lehet adni ennyi jegyet?

- Megfelelő turizmus nélkül nem. A fiatalok, új nézők behozása nélkül nem. Meg kell értetni velük, hogy ha az ember minőségi életre vágyik, ahhoz a kultúra fogyasztása is hozzátartozik.

- Vannak ehhez passzoló jegyárak és műsorok?

- Igen. A Müpában például 500 forint a diákjegy. Terveink között szerepel egy road show. Elmegyünk az egyetemekre, megismertetni magunkat. És fiatal alkotókat is igyekszünk bevonni a munkába, mint most a szánkókból épült karácsonyfa kapcsán.

- Térjünk vissza a fesztiválra. Ne vegye zokon, ha azt mondom: az a névsor, amit eddig láttam, nem az, amire idetódulnak külföldről. Bárhol meghallgathatják őket. Az egyetlen igazán húzós név a Bécsi Filharmonikusoké Zubin Mehtával, de értük sem kell Budapestre jönni. A zenerajongóknak, vájt fülűeknek még akad egy-két érdekesség, de őszintén: nem kapok a szívemhez a nevek láttán.

- Olyat elég régen tudott csak felmutatni a Budapesti Tavaszi Fesztivál. A külföldi sztárok meghívásán túl amúgy is fontos célunk nemzeti értékeink bemutatása. A Budapesti Fesztiválzenekarral jövőre szeretnénk olyan programot, ami csak Budapesten lesz hallható, míg a Nemzeti Filharmonikusokkal már 2014-ben is együtt tudunk működni. Februárra szeretnénk összeállítani a 2015-ös programot, ami egészen más lesz már. Mivel produkcióból kevés specifikus áll jelenleg rendelkezésre, ezért a város fesztiválját akarjuk megrendezni. Térben és célcsoportban is kijjebb kell mennünk.

- Kimehetnének az utcákra, terekre is.

- Létre fogunk hozni lokális fesztiválközpontokat, részben információs céllal, részben mini programközpontokként, a fiatalokat is megszólítva. Tervezünk hatásos installációkat, amelyek a városképbe is érdekesen illeszkednek majd, eléjük lehet állni fényképezkedni, és akkor látszik a tartalom is. Nemcsak kinyilatkoztatni akarunk, hanem párbeszédet folytatni. Sok fiatal nem is tud az eseményekről. Nem azért, mert nem érdekli, hanem mert nem hallott róla. A tömegmédiát is el kell kezdeni használni. A Müpa évek óta dolgozik ezen.

- Mi a helyzet a saját produkciókkal? Tavaly volt ilyen, és fontos a megítélés szempontjából.

- Nagyon, de a koprodukció is az. Már azért is, mert általuk a magyar résztvevők is nagy esélyhez jutnak külföldön. Ennek eddig nem volt nagy hagyománya nálunk, és ebben a Müpa is le van maradva, úgyhogy most nagy erőkkel mozdultunk rá erre is.

- Meg is tehetik, mert a Müpa 950 millió forint dotációhoz jut.

- Mint koordinátor kapja, nem önmagára költi. A Fesztivál Tanács kimondatja az intézményekkel az igényeket, és a Müpa hangolja össze. Saját produkció egyébként több is lesz: Bozsik Yvette érdekes előadása egy kortárs táncegyüttessel, lesz egy kvázi musical Mata Hariról, Vashegyi György az Orfeóval egy újabb Rameau-premiert tart koprodukcióban a versailles-i Barokk Intézettel, és így tovább.

- A Bán Teodóra vezette intézmény alighogy létrejött, meg is szűnik. Miért?

- Nem szűnik meg, csak átalakul.

- Ez lesz a főváros és az EMMI alkotta új gazdasági társaság?

- Igen. Az állam azért szállt be, hogy legyen pénzügyi háttér, mert anélkül eddig nemigen lehetett ott sem lépni, a főváros nem tudta finanszírozni. Mellé rakták a turisztikai részleget, az sem tudott forrás nélkül működni. Ebből a pénzből most sok a tennivalónk. Nagyon kellene egy jó városmarketing. Rengeteg körülöttünk az érték, amit észre sem veszünk.

- Nekem az egyik vesszőparipám a Duna, amit kiaknázatlanul hagyunk elcsordogálni. Partján meg nem gyalogosok közlekedhetnek, hanem autók meg a HÉV. De itt, önök előtt a Duna-parti teret is ki lehetne használni.

- Mi is gondoltunk erre. Lesz egy Dunával kapcsolatos hétvége. Fontos lenne a Duna-parti egyetemeket is összekötni, illetve hozzánk csalogatni az egyetemistákat.

- Ön az Operatív Testület elnöke, a Müpa vezérigazgatója. Nem sok ez megint? Ennyi minden egy kézben?

- Épp nem egy kézben van minden, mert ez egy testület. Állam, főváros, turizmus együttműködése ez, nem én, egy személyben döntök. A programalkotás sem egyszerűen ízlés kérdése, hanem nagyon is gazdasági, turisztikai is. Az első év rohanós, de a jövőben alaposan végig kell gondolni mindent, minek mi a következménye, mi vonzó, amire ideutaznak.

- A sajtóanyagban egy sort nem olvastam a szponzorokról, pedig eddig alappillérek voltak. Nincsenek?

- Nagyon lefelé hajló volt az íve. Más szempontból kell őket megközelíteni. Érdekeltségi viszonyt kell kialakítani. Az egész fesztivált az élethez kell közelebb hozni.

Impresszum, KAPCSOLAT , Közhasznúsági jelentés 2011, 2012, 1%

Minden jog fenntartva, ideértve különösen a honlap egészének vagy részének bármilyen eljárással történő többszörözését, terjesztését és nyilvánossághoz közvetítését is.