Frank Osz­kár 90 éves

Ze­ne­el­mé­let-ta­nár. Bu­da­pes­ten szü­le­tett 1922. au­gusz­tus 24-én. Ta­nul­má­nya­it 1949 és 1954 kö­zött a bu­da­pes­ti Liszt Fe­renc Ze­ne­mû­vé­sze­ti Fôiskola ze­ne­szer­zés sza­kán Sza­bó Fe­renc nö­ven­dé­ke­ként vé­gez­te. 1954-tôl 1961-ig a mis­kol­ci Bar­tók Bé­la Ze­ne­mû­vé­sze­ti Szak­is­ko­la, 1961 és 1982 kö­zött a sze­ge­di Ju­hász Gyu­la Tanárképzô Fôiskola, 1981-tôl 1983-ig a bu­da­pes­ti Liszt Fe­renc Ze­ne­mû­vé­sze­ti Fôiskola, 1984 és 1991 kö­zött a veszp­ré­mi Dohnányi Ernô Ze­ne­mû­vé­sze­ti Szak­kö­zép­is­ko­la, 1991-tôl 1998-ig a Mis­kol­ci Böl­csész­egye­sü­let, ugyan­csak 1991-tôl a Continuo Ze­ne­is­ko­la és Ze­ne­mû­vé­sze­ti Szak­is­ko­la ta­ná­ra. Köny­vei: A klas­­szi­kus mo­du­lá­ció (1970); A funk­ci­ós ze­ne har­mó­nia- és for­ma­vi­lá­ga (1973, 1978, 1981); Ze­ne­el­mé­let III. (fôiskolai tan­könyv, 1973); Bevezetô Bar­tók Mik­ro­koz­mo­szá­nak vi­lá­gá­ba (1977); Bar­tók és a gyer­me­kek (1981); Hang­zó ze­ne­el­mé­let (1990); Ze­ne­esz­té­ti­ka, ze­ne­iro­da­lom, ze­ne­mû­elem­zés dió­héj­ban (1994); A ro­man­ti­kus ze­ne mû­hely­tit­kai - Schu­bert-da­lok (1994); For­mák, mû­faj­ok a ba­rokk és klas­­szi­kus ze­né­ben (1996); A ro­man­ti­kus ze­ne mû­hely­tit­kai - Cho­pin-ma­zur­kák, -prelûdök, -nok­türnök, -balladák (1999); De­bus­sy­-har­mó­ni­ák (2003); Liszt Fe­renc: Années de p`elerinage (2004);  A szo­ná­ta­for­ma Mo­zart mû­ve­i­ben (2005). Cik­ke­ket, ta­nul­má­nyo­kat is írt, szá­mos kó­rus­mû­vet kom­po­nált.

 

Tar­kó Mag­da 70 éves

Ze­ne­ta­nár, hang­ver­seny­éne­kes. Kas­sán szü­le­tett 1942. au­gusz­tus 31-én. Ta­nul­má­nya­it 1961 és 1966 kö­zött a bu­da­pes­ti Liszt Fe­renc Ze­ne­mû­vé­sze­ti Fôiskola kar­ve­ze­tés sza­kán vé­gez­te Vá­sár­he­lyi Zol­tán és Pár­kai Ist­ván nö­ven­dé­ke­ként; 1968-tól 1975-ig a Fôvárosi IX. ke­rü­le­ti Ál­la­mi Ze­ne­is­ko­lá­ban Far­kas Ilon­ka ma­gán­ének-ta­nít­vá­nya. Éne­ket és szol­fézst ta­ní­tott ze­ne­is­ko­lák­ban, ál­ta­lá­nos is­ko­lá­ban, ta­ní­tó­képzô fô­is­kolán, 1964-tôl a Gesualdo Kvin­tett szop­rán­éne­ke­se volt. Szó­lis­ta­ként és ka­ma­ra­mu­zsi­kus­ként je­len­tôs sze­re­pet ját­szott kor­társ ma­gyar szerzôk ha­zai és kül­föl­di be­mu­ta­tó­in; elôadta töb­bek közt Balassa Sán­dor, Csemiczky Mik­lós, Do­bos Kál­mán, Eöt­vös Pé­ter, Gár­do­nyi Zol­tán, Horusitzky Zol­tán, Jeney Zol­tán, Kurtág György, Mártha Ist­ván, Mohay Mik­lós, Sáry Lász­ló, Vidovszky Lász­ló, va­la­mint kü­lön­fé­le kül­föl­di szerzôk kom­po­zí­ci­ó­it. Eu­ró­pa szá­mos or­szá­gá­ban ven­dég­sze­re­pelt, mû­vé­sze­tét Hun­ga­ro­ton-hang­le­me­zek örö­kí­tet­ték meg.

 

Újabb nem­zet­kö­zi el­is­me­rés Schiff And­rás­nak

Jú­ni­us 17-i bé­csi kon­cert­je után Schiff And­rást kö­szön­töt­te a Konzerthaus vezetôsége, majd át­ad­ták a zon­go­ramûvészne­k a Konzerthaus tisz­te­let­be­li tag­sá­gá­ról szó­ló ok­le­ve­let  (Ehrenmitglied der Wi­e­ner Kon­zert­haus­gesellschaft), egy­ben fel­vés­ték a ne­vét azon már­vány­táb­lák egyi­ké­re, me­lye­ken a Fe­renc Jó­zsef ala­pí­tot­ta in­téz­mény ál­tal ado­má­nyo­zott cím viselôinek ne­ve sze­re­pel. A lis­tán ol­vas­ha­tó a zeneszerzôk kö­zül töb­­bek közt Pierre Boulez, Benjamin Britten, Joseph Matthias Hauer, Paul Hindemith, Arthur Ho­negger, Frank Mar­­tin, Hans Pfitzner, Richard Strauss, Igor Stravinsky, az elôadómûvészek kö­zül Clau­dio Abba­do, Wil­helm Bachkaus, Karl Böhm, Dietrich Fischer-Dieskau,Wilhelm Furtwängler, Tho­mas Hampson, Ni­kolaus Harnoncourt, Heinz Holliger, Gidon Kremer, Christa Ludwig, Enrico Mainar­di, Yehudi Me­nu­hin, Nathan Milstein, Jessye Nor­man, Julius Patzak, Si­mon Rattle, Jordi Sa­vall, Ru­dolf Serkin ne­ve. Végh Sán­dor és Li­ge­ti György után Schiff And­rás a har­ma­dik ma­gyar a meg­tisz­tel­tek so­rá­ban.