Karnagy, zeneszerzõ. Püspökladányban született 1912. augusztus 7-én. Tanulmányait 1935 és 1937 között a budapesti Liszt Ferenc Zenemûvészeti Fõiskola középiskolai énektanárképzõ szakán Kodály Zoltán. Ádám Jenõ, Harmat Artúr, Vaszy Viktor, Vásárhelyi Zoltán, Bárdos Lajos és Bartha Dénes növendékeként végezte, 1942-tõl ugyanott a tanítóképzõ intézeti zenetanárképzõ szak hallgatója volt. 1937 és 1940 között a mezõtúri gimnázium énektanára, 1942 és 1944 között a debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar karnagya. 1940-tõl 1950-ig a debreceni Református Kollégium Tanítóképzõjének ének- és zenetanára, majd a Debreceni Egyetem zenei lektora. 1950-tõl 1972-ben történt nyugalomba vonulásáig az Állami Népi Együttes énekkarának karnagya (alapító karnagy), mûvészeti vezetõje. 1964 és 1966 között a Rádióénekkar karnagya. Népzenekutatóként tevékenykedett a magyarországi cigányok között, nevéhez számos kórusmû - köztük Bartók- és Kodály-kompozíciók - õsbemutatója fûzõdik. Mûvei: kórusok, operák, hangszeres darabok, népdalfeldolgozások, táncok. Tanulmányokat publikált a zenei folklór témakörében, különféle kórusokkal számtalan külföldi vendégszereplésen és versenyen vett részt, utóbbiakon több ízben nyert elsõ díjat. Kossuth-díjas, Kiváló Mûvész, Debrecen Város Csokonai-díjának kitüntetettje.