Ligeti András karmester személyében - Medveczky Ádám utódaként - új mûvészeti vezetõje, zeneigazgatója van a Távközlési Zenei Alapítvány által mûködtetett Magyar - új nevén: MATÁV - Szimfonikus Zenekarnak. Az együttes tagjainak több mint kilencven százaléka - titkos szavazással - az õ pályázatát tartotta legjobbnak, szerzõdése három évre szól. Mint ismeretes, a zenekar gazdája, a MATÁV Rt. az elmúlt év végén bejelentette, évi kétszázmillió forintot hajlandó áldozni szimfonikusainak mûködtetésére (összehasonlítva a többi zenekaréval, ez igen bõkezû támogatás), de cserébe azt várja az együttestõl és vezetõitõl, hogy a MATÁV Zenekart a legkiválóbb hazai nagyzenekarok mûvészi színvonalára emeljék, markáns arculattal. Szimfonikusainkat bemutató sorozatunkban most a nagy változások elõtt álló MATÁV Zenekarhoz látogattunk el.

Kezdjük egy rövid történeti áttekintéssel, bizonyítva, hogy az együttes mindig jelentõs szerepet játszott az ország zenei életében. Talán kevesen tudják, hogy a MATÁV (korábbi nevén Postás, majd Magyar) Szimfonikus Zenekar az ország legrégibb, legnagyobb hagyományokkal rendelkezõ zenekarai közé tartozik. Jövõre ünnepli kilencvenedik születésnapját. (Ebbõl az alkalomból jubileumi évkönyv és CD kiadására, valamint hangversenysorozatra készül.) Az együttes - Kossuth Ferenc miniszter engedélyével és a Magyar Posta és Távírda Altisztek és Szolgák Országos Egyesületének támogatásával - negyven lelkes muzsikussal 1908-ban kezdte meg mûködését. A zenészek napi munkájuk mellett a fõváros közterein, a Horvát-kertben, dunai hajókirándulásokon léptek fel. Az elsõ világháború után 1930-ban szervezték újjá a Postás Zenekart, amikor Kraul Antaltól Rubányi Vilmos vette át az együttes irányítását, majd 1937-ben Eördögh János állt élére. Ebben az idõszakban élte a zenekar elsõ fénykorát. Népszerûségét bizonyítja, hogy évente száznál is több hangversenyt adott. A II. világháború jelentõsen visszavetette mûvészi fejlõdését, és nagy kárt szenvedett az együttes hangszerállománya, kottatára. Az újjászervezés a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium támogatásával indult meg: 1948-ban már nyolcvan muzsikusból állt a zenekar. Az új fõzeneigazgató, Vasady Balogh Lajos húsz éven át irányította a Postás Szimfonikusokat, õt Lukács Ervin, majd 1987-tõl Medveczky Ádám követte. (Az együttes ügyvezetõ igazgatója ugyancsak 1987 óta Zongor Árpád, a szólamvezetõi tanács elnöke Kovács Kornél fuvolamûvész.) Az utóbbi évtizedekben a Postás Szimfonikusokat az ország elsõ öt-hat együttese között tartották számon, zeneakadémiai és Pesti Vigadó-beli bérleti hangversenyekkel, nyári, Benczúr-kerti koncertekkel. A rendszerváltozás megreformálta a zenekar mûködési kereteit: az együttes a Magyar Postától elvált és részvénytársasággá alakult MATÁV, pontosabban a Távközlési Zenei Alapítvány gyámsága alá került. Az alapítványi mûködtetés nagyobb függetlenséget és rugalmasabb menedzsmentet tett lehetõvé. A MATÁV mint fenntartó ugyanakkor már korábban is bizonyította, hogy hosszú távon elkötelezte magát a zenekar "felnevelésére", hiszen 1994/95-ben a IX. kerületben, a Páva utcában pazar székházat építtetett együttese számára. A MATÁV Zeneházról elengedhetetlen néhány szót szólni, mert nincs még egy szimfonikus zenekarunk, amely hasonlóan felszerelt, modern épülettel büszkélkedhetne. A zeneházban az együttesnek saját, kiváló akusztikájú próbaterme van, amely kisebb koncertekre is alkalmas, és amelyhez stúdiót terveznek csatlakoztatni. Az egyéb hangulatos kiszolgáló helyiségek mellett speciálisan kiépített termekben külön gyakorolhatnak a fa- és a rézfúvók.

A támogatás megnövekedésével, az új célok megfogalmazásával és a vezetõváltással most igazi fordulat várható a zenekar életében. A feltételek adottak; "pénz, paripa, fegyver". Kovács Kornél úgy fogalmaz, hogy a MATÁV nagyvonalú támogatása "álomszerû. S az álmok beteljesülése már csak a zenészeken múlik..." Például a fúvósszólamok hangszereit nemrég a lehetõ legjobbakra cserélték, és a muzsikusok anyagi megbecsülése is elsõ osztályú. A kezdõ fizetés ötvenháromezer forint; s van, akinek a bére meghaladja a százezer forintot. Nem csoda, hogy a MATÁV mindezért benyújtja a számlát, és az eddig kicsit talán szürke zenekarból elsõrangút kíván kovácsolni. A tagság az elmúlt év végén mûvészeti vezetõ nélkül maradván és a zenekar jövõjét érintõ pletykákat hallván elõször megijedt a sajtóban megjelent, "svédcsavaros" híresztelésektõl, de mára megnyugodott, és örömmel néz a változások elé. Jó hangulat uralkodik az együttesben.

A MATÁV teljes mértékben a zenekar tagjaira bízta a mûvészeti vezetõ kiválasztását, a pályázatok elbírálását. Kovács Kornél ezt helyesnek tartja. Azt mondja, nem fenyegetett a veszély, hogy visszaélnek a lehetõséggel, tisztában voltak és vannak vele, hogy a MATÁV mit vár tõlük, ehhez pedig "keménykezû fõnökre" van szükségük a saját érdekükben. "Hatalmi szóval felráztak bennünket" - fogalmaz a fuvolamûvész. Ligeti Andrást régóta ismerték, mesterségbeli tudását nagyra becsülik, és örülnek, hogy olyan karmesterük lett, aki hegedûmûvészként kezdte a pályáját, tehát maga is gyakorló muzsikus volt, ismeri a zenészek lelkivilágát.

Ligeti András, aki a Dortmundi Filharmonikusoknál is mûvészeti vezetõ, rendszeresen dirigál Bergenben, Oslóban, Madridban, Taj-pejben is, de saját elképzelése szerint mindez nem jár azzal, hogy ne tudna elegendõ idõt itthon tölteni, a MATÁV Zenekar irányításával és fejlesztésével járó feladatokat maradéktalanul ellátva. Azt mondja, a ráérõs embereknek soha nem érdemes bedõlni... Vezetõi tapasztalatait a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekaránál szerezte, melynek 1991-93 között igazgató-karmestere volt, ma pedig címzetes állandó karmestere.

Ligeti Andrást tizenhét, köztük öt külföldi - egy amerikai, egy francia, egy japán és két osztrák - pályázó közül választották ki a Ma-távos zenészek. Kérdésemre a karmester elmondta: azért pályázott, mert amellett, hogy a feladat komoly szakmai kihívás számára, "szabad kezet kapott a reformokhoz, és tökéletesen tisztázott helyzetben veheti át a zenekar mûvészeti vezetését": a MATÁV egyértelmûen kijelentette, nem kíván megválni szimfonikusaitól, és azt is "pontosan tudni lehet, mit vár tõlük". Ezért a zenekart nem fenyegeti a megszûnés réme, sõt még csak a bizonytalanságé sem, nyugodt munkára van lehetõség. A mûvészeti vezetõnek nincs "diplomáciai küldetése", nem kell folyton támogatásért házalnia. Ilyen nyugalom a legrangosabb magyar zenekarok közül sem mindegyiknek adatik meg. Ligeti nem titkolja, már pályázata benyújtása elõtt tudomást szerzett arról, hogy a zenekari tagok nagyrésze szívesen fogadná õt Medveczky Ádám utódaként - ez is ösztönözte. De más is: Jelenleg teljesen zavaros, mesterséges feszültségekkel terhes zenei életünkben az egyetlen komoly perspektívával rendelkezõ együttesnek a MATÁV Zenekart tartom - szólt a karmester pályázata. - Számos tényezõ közül a leglényegesebb e téren a MATÁV mint fenntartó támogatása, mely a zenekar anyagi, erkölcsi, egzisztenciális biztonságán túl a magas színvonalú munkához szükséges körülményeket biztosítja (székház, kiváló próbaterem, jó minõségû hangszerek). Ilyen feltételek mellett a zenekar önálló, minden pártosságtól mentes, nemzeti arculatot hordozó, kiemelkedõ szellemi értéket képviselõ együttessé válhat."

A minõségrõl, a muzsikusállományról és az esetleges fiatalításról, elbocsátásokról Ligeti András csak annyit mondott: legalább egy esztendõre van szüksége, amíg megismeri az együttest; amíg kiderül, hogy az mely posztokon szorul frissítésre. (A zenekar jelenleg nyolcvanhat tagú, az átlagéletkor harmincnyolc év, kilencen csak félállásban vannak.) Az új zeneigazgató bizonyítási lehetõséget ad a zenekar minden tagjának, elsõ lépésként mindenkibõl a legtöbbet szeretné kihozni. Látatlanban senkit sem bocsát el. Hangsúlyozza, a "fiatalítást" meglehetõsen "sportos" kifejezésnek tartja. Figyelmeztet, hogy a mûvészi színvonal nem függ össze az életkorral - gondoljunk csak például a már nem éppen tinédzser Rosztropovicsra...

A zenekarban egyelõre csak az eleve üres helyekre: egy koncertmesteri és egy elsõ klarinétosi posztra hirdettek próbajátékot (május 20-21.). De Ligeti András szerint a zenekar minden tagjának tudomásul kell vennie, hogy ma óriási a verseny a zenei életben, és ez a muzsikusokat is érinti. Ma egy félállásra is húszasával jelentkeznek a fiatalok, és az utánpótlásra gondolni kell. A MATÁV a rendelkezésre álló összegbõl többet és jobbat kíván tõlük. Ez szépen megfogalmazott diktátum, a problémákat tehát nincs mód a szõnyeg alá söpörni. Az a koncertmûsor, amelyet Ligeti András a következõ évadra összeállított, nehézsége miatt önmagában is szakmai szûrõ a muzsikusgárda számára. Kovács Kornél szerint a zenekari tagok tisztán látják, hogy lesznek közülük vesztesei is a megújulásnak; mást nem tehetnek, mint gyakorolnak reggeltõl estig... Eljött a pillanat, amikor náluk is döntõvé válik a "mûvész" és a "szakember" közti különbség.

A karmester pályázatában az is szerepelt, hogy az utánpótlás érdekében szeretné szorosabbra fûzni a zenekar és a Zeneakadémia kapcsolatát. Ennek érdekében egymillió forintos, másra fel nem használható tõkével MATÁV-ösztöndíjat alapítottak. Az ösztöndíjat legalább négy zeneakadémiai hallgató nyerheti el szeptember l-jétõl két vonós, illetve két fúvós posztra. A döntést nyílt fõiskolai pályázat, majd próbajáték után hozzák meg, amelynek a zsûrijébe Ligeti András a Zeneakadémiáról is szeretne meghívni néhány tanárt. Az ösztöndíj idõtartama minimum fél, maximum két év. Emellett a MATÁV Zenekar két zeneakadémiai koncertjének vezénylését esetleg felajánlaná a fõiskola két legtehetségesebb karmesternövendékének.

Ligeti András pályázatának egyik legfontosabb eleme volt, hogy létre kívánja hozni a MATÁV Zenekart pártoló mûvészeti egyesületet, amelyben Jandó Jenõ zongora- (elnök), Onczay Csaba gordonka-, Vajda József fagott- és Gulyás Dénes énekmûvész kapott helyet. A négy mûvészt arra kérte, kísérjék figyelemmel a zenekar munkáját, illetve szólistaként is támogassák az együttes fejlõdését. Emellett indítsanak kamarazenei koncertsorozatot - (nem a zenekar költségvetésének terhére!) - az együttes tagjainak bevonásával. Gulyás Dénes e kamaraesteken fiatal énekesek bemutatását is tervezi. Ligeti András a pályázatához csatolta Klaus Heinmann-,nak a Naxos hanglemezkiadó vezetõjének levelét, amelybõl kiderül: amennyiben Jandó Jenõ szorosabbra fûzi kapcsolatait a MATÁV zenekarral, a kiadó is kész az együttmûködésre... Vonzó ajánlat.

Jandó Jenõnek tetszik Ligeti András elképzelése, hogy szeretné megpezsdíteni a zenekar munkáját. Mint mondja, örömmel vállalkozik rá, hogy kamarazenei sorozatokban mûködjék közre - ezekbe bevonja majd a MATÁV zenekarának muzsikusait is. Emellett szólistaként is szívesen lép fel az együttes élén, és meghallgatja a produkcióikat. Reméli, talán tud néhány hasznos tanáccsal szolgálni.

Ligeti András úgy véli, a fejlõdés érdekében a zenekarnak mindenekelõtt önmérsékletet kell tanúsítania. A karmester csak pályázata benyújtása után tudta meg, hogy a MATÁV Szimfonikus Zenekar tagjainak zöme az év jelentõs részében külföldön portyázik, operai "haknikat" vállal - ennek már több évtizedes hagyományai vannak. (Hans Schlote osztrák impresszárió a milánói Scala utazó énekesei kísérésére hívja meg rendszeresen az együttes harminckét tagját nagyobb európai turnéra õsszel és tavasszal - összesen öt hónapra.) Ez azt jelenti, hogy itthon állandóan megcsonkított, foghíjas, kisegítõkkel tûzdelt együttes dolgozik, amely még a magyar fesztiválokon sem tud pódiumra lépni. Ligeti András szerint - noha fájó szívvel húz ki pénzt muzsikusai zsebébõl - ez így nem mehet tovább, a zenészeknek áldozatot kell hozniuk annak érdekében, hogy a MATÁV Szimfonikus Zenekar igazán élõvé, egységessé formálódjon. Ha arculata kialakult, az együttest külföldön is szívesebben fogják vendégül látni. Zongor Árpád szerint a zenekar már magától is érezte a turnék lehetetlenségét, ezért elfogadja Ligeti András érvelését, és fokozatosan leépíti ezeket. Kovács Kornéltól megtudtuk, az együttes elõször a tavaszi turnéról mond le. Az õszi koncerteket két-három évig - amíg nincs helyette más - szeretné megtartani, de kisebb létszámmal és több kisegítõvel venne részt rajta. (Az áldozatnak máris van hozadéka: az új helyzetben Zimányi Zsófia, a Budapesti Fesztiválközpont igazgatója máris meghívta a MATÁV zenekart a '98-as tavaszi fesztiválra egy ifjúsági, egy kamarazenei és egy nagyzenekari koncertre.)

A MATÁV Zenekar az 1997/98-as évadban tíz bérleti hangversenyt ad a Zeneakadémián, hatot a Pesti Vigadóban, s három õszi jubileumi koncert mellett néhány nyári fellépést is vállalt a Benczúr-kertben. Hogy ez a koncertszám elegendõ-e, azt Ligeti András még nem tudja eldönteni. Hogy mennyi rejtett tartalék van az együttesben, az csak azután derül ki, ha a zenekar kész a lehetõ legjobb felállásban folyamatosan dolgozni. A szolgálatok száma nem növekszik, de ezentúl jobban figyelnek arra, hogy a próbák mennyiségét a koncertek nehézségéhez igazítsák. Ligeti András vállalta, hogy hamarosan megtervezi a következõ évad teljes beosztását, és a tervet a zenekari tanács asztalára teszi.

A karmester a repertoárt is bõvíteni szeretné. Figyelembe veszi a közönség igényeit, de kicsit bátrabb, és minden zenekari mûfajra kiterjedõ mûsorpolitikát kíván bevezetni. A már általa készített 1997/98-as programterv például Mahler-, Bruckner-, Richard Strauss kompozíciókat és 20. századi mûveket is tartalmaz. Ligeti András pályázatában szerepelt, hogy a zenekar a MATÁV megbízásából kérjen fel kortárs magyar zeneszerzõket új mûvek írására. Az elsõ kompozíciót, Lendvay Kamillónak a zenekar 90. születésnapja tiszteletére írt mûvét szeptember 10-én mutatják be. Ligeti dönt arról is, hogy kiket hív meg szólistának, vendégkarmesternek. A mûvészeti vezetõ egyelõre elsõsorban a legkiválóbb hazai muzsikusokra számít - pályázatában mindenekelõtt ezt értette "nemzeti arculaton". Az új mûsortervben többek között Kovács János, Kovács László, Medveczky Ádám, Howard Williams, Lukács Ervin karmester, valamint a mûvészeti egyesület négy tagján kívül Vukán György, Baranyay László, Szabadi Vilmos, Lukin Márta, Sólyom Nagy Sándor, Takács Tamara, Maria Teresa Uribe, Kováts Kolos és Anatolij Fokanov nevét olvashatjuk közremûködõként. A reformok tehát már elkezdõdtek, és biztos, hogy a jövõben a MATÁV Szimfonikus Zenekar is beleszól a fõvárosi zenekarok között egyre élezõdõ versenybe...

Kovács KornélLigeti AndrásA MATÁV ZeneházJandó Jenõ Felvégi Andrea felvételei