Új épület, akár száz esztendőre Lakatos Gergely, a Zeneakadémia főmérnöke az LFZE új, Wesselényi utcai otthonáról
- Itt korábban is iskola mûködött. A régi házat azonban belül teljesen átépítették, kívül pedig alaposan felújították. Mit lehet tudni az épület elôéletérôl? - A Wesselényi utcai épületet az 1881-84 közötti években építették népiskola céljára. Tervezôje a pesti Vigadó épületét is jegyzô Feszl Frigyes volt. Az épület ugyan nem áll mûemléki oltalom alatt, de épített örökségünk része, homlokzata városképi szempontból védendô érték. A tervezôk Mányi István Ybl-díjas építész vezetésével ezt mindenképpen igyekeztek figyelembe venni. Itt évtizedekig szakmunkásképzô, illetve szakközépiskola mûködött: a Modell Divatiskola. A helyszûke miatt az ötvenes-hatvanas években több fázisban beépítették az udvart és átalakították az egyes termeket. Az irodákban pedig helyenként galériát alakítottak ki. Az épület nagyon rossz állapotban volt, jóval nagyobb volt a terhelése, mint amit elbírt, az utólagos beépítgetések pedig tovább rontották a mûszaki állapotát. A Fôvárosi Önkormányzat végül elvitte innen ezt a képzést, találtak egy sokkal jobb helyet az iskolának. - Hogyan került a képbe a Zeneakadémia? - Akkoriban mi már terveztük a Liszt Ferenc téri zenepalota rekonstrukcióját. A 2003-as tervpályázat során nyilvánvalóvá vált az épület túlterheltsége, és látható volt, hogy a mûemléki értékeket csak úgy lehet maradéktalanul megôrizni, ha bizonyos funkciókat kihozunk onnan. Érdekes adat: a Zeneakadémia elsô évtizedeiben az egyetemi polgárok - a hallgatók és a tanárok - összlétszáma alig érte el az ötszáz fôt. Most körülbelül ennek a két és félszerese ez a szám. Mindemellett a Zeneakadémia nem a fôváros elsô számú hangversenytermének épült, hanem oktatási célra, ám ezzel együtt a tervezôknek már akkor is egy sor kompromisszumot kellett kötniük. Ezért olyan szûk például az elôcsarnok. Nagyobb közönségforgalmi területeket csak a telek megnagyobbításával lehetett volna elérni. Annak idején léteztek is olyan tervek, hogy a Zeneakadémia épülete érjen a körútig, de az akkor alig tíz éve álló szomszédos lakóházat már nem lehetett volna lebontani. De visszatérve a mostani állapotra: a Liszt Ferenc téri épület rekonstrukciójához tehát még egy épületre volt szükség, amelyben azokat a funkciókat tudtuk elhelyezni, amelyeket a Liszt Ferenc téren nem lehet költséghatékonyan, illetve a mûemléki szempontok szem elôtt tartásával fenntartani. Ilyen például az adminisztráció, vagy a hallgatói kiszolgáló területek némelyike, a hallgatói számítógépes terem és a menza, de ilyenek a gyakorlótermek és a hallgatók bemutatkozó anyagainak készítését szolgáló stúdió is. Ezeket a tereket mind-mind meg kellett teremteni, és helytelen lett volna a Liszt Ferenc téren, a patinás mûemléki környezetben kialakítani. Nagyon szerencsésen alakult, hogy a fôvárosnak a ruhaipari iskolával kapcsolatos tervei és a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetem igényei találkoztak. Hosszú tárgyalások eredményeként az állam tulajdonába és a Zeneakadémia vagyonkezelésébe került az épület. - A Wesselényi utcai épület ideális helyen van. Volt alternatív elképzelés is a Zeneakadémia új épületének kialakítására? - A Zeneakadémia 2005-ben lezárt egy eredménytelen PPP-pályázatot, amelynek során felmerültek más helyszínek is, kerestük az új egyetemi épületkapacitást, de a kínálkozó épületek egyike sem volt megfelelô helyen. Szóba jött ugyan a Tûzoltó utcában és a Lágymányosi híd mindkét oldalán egy-egy helyszín, de az új épületnek a Zeneakadémia Liszt Ferenc téri és a Vörösmarty utca-Andrássy út sarkán lévô épületétôl, valamint a Semmelweis utcaitól is jól megközelíthetônek kell lennie. A Wesselényi utca ebbôl a szempontból is különösen jó döntésnek bizonyult, hiszen mindegyik épületünkbe pár perc alatt el lehet innen jutni. - A kronológiában ott tartunk, hogy megtalálták a házat, amely a Zeneakadémia kezelésébe került. - 2007-ben már látható volt, hogy a Zeneakadémia felújítása állami forrásból nem, csak európai uniós forrás bevonásával lehetséges. 2007 második felében lebonyolítottuk a tervezési munkák indításához szükséges közbeszerzési eljárásokat, a Wesselényi utcai épületre a Mányi Stúdió kapott megbízást, amely 2008 elején kezdett el dolgozni az engedélyezési terveken. A Liszt Ferenc téri épületet illetôen már a 2003-as tervpályázat után lehetett látni, hogy mi fér el ott, és mi nem. Ennek figyelembevételével határoztuk meg, hogy mit kell tudnia a Wesselényi utcai épületnek. Láttuk, hogy itt kell elhelyezni a hallgatói demó-felvételek elkészítésére alkalmas stúdiót, a huszonnyolc gyakorlótermet, valamint a Liszt Ferenc téri átalakítások során megszûnô tantermeket. - A cél - ha az épület sajtóbejárásán elhangzottakat jól értettem - az volt, hogy a homlokzat megtartásával belül egy új épület készüljön. - Ez komoly dilemmát jelentett, mert egy zenei oktatást szolgáló infrastruktúra létrehozása nagyon speciális mûszaki feladat, amely valósággal kiált azért, hogy új épületet emeljünk. Az viszont már az engedélyezési tervek készítésének elején kiderült, hogy ez egy Feszl-ház, úgyhogy mindenki rögtön óvatosabb lett, meg aztán - bármennyire nem volt is jó állapotban - azonnal látszott, hogy a homlokzat gyönyörû, kár lenne elbontani. Igaz: valószínûleg, ha akartuk volna sem lett volna szabad hozzányúlni, hiszen éppen az idô tájt zajlottak a Király utcai és a zsidónegyedbeli házak lebontása miatt kirobbant botrányok. Az építési hatóság jelezte, hogy komoly nehézségeknek nézünk elébe, ha le akarjuk bontani a házat. Nekünk pedig akkorra már nagyon sürgôs volt az engedélyezési terv, mivel jogerôs építési engedélyt kellett az uniós pályázatunkhoz mellékelnünk. Az építészek január elején kezdtek el dolgozni az engedélyezési tervdokumentáción, amelyet február 20-ig be kellett adnunk a hatóságnak. A tervezés során tehát az a döntés született, hogy az utcai homlokzatot megtartjuk, és mûemlék épületnek kijáró tisztelettel közelítünk a ház értékeihez. - Nem mintha a kompromisszum negatív jelentésû szó lenne, de mennyire sikerült kompromisszumok nélkül dolgozniuk, hiszen a mûemlék jelleg és a ház eredendô adottságai nyilván megkötötték a kezüket. Mit tud ez a ház? Tudja-e, amit tudnia kell? - Mostanában beszélgetve a tervezôkkel megállapítottuk, hogy a ház mindent tud, amit a tervezés során szerettünk volna elérni, de valaki hozzátette; jót tenne még körülbelül ezer négyzetméter alapterület, nos, ez volt a kompromisszum. - Most mekkora? - Körülbelül
ötezer négyzetméter. Mindez hat „belakott" szinten. A hetedik
szint a tetôterasz. Voltaképpen ebbe az alapterületbe minden
funkciót bele tudtunk szuszakolni, de itt-ott azért látszik a
helyszûke. Lehetnének például levegôsebbek a gyakorlótermek.
Most kilenc négyzetméter körüli alapterületûek. Lehetne
nagyobb a hangstúdió, mondjuk akkora, hogy egy romantikus
szimfonikus zenekar is felvételt készíthessen benne. De jó
lenne egy nagyobb étterem is. Költséghatékonysági és
ésszerûségi megfontolások miatt a legjobban az irodák
jártak. Ennek nem az az oka, hogy az irodákat akarta a tervezô a
legjobb helyre tenni, hanem az, hogy adott volt egy régi
szerkezet, amelyrôl elôre tudtuk, hogy nincs jó állapotban -
késôbb, - Beszélgetésünk idôpontjában mintegy két hónapja használják az épületet, kezdik belakni. Hogyan vált be? Szeretik, akik használják? - Kezdeti nehézségek - különösen az üzemeltetés területén - minden új épületnél adódnak. Ez nálunk sincs másképp, de eddig megnyugtatóan kevés probléma merült föl. A fûtésrendszerrel akadtak kisebb nehézségek, amelyeket a kivitelezô, jótállási kötelezettségének eleget téve, kiküszöbölt. Nagyon sokat elmond, hogy az egyetemi polgárok mennyire türelmesek egy-egy problémával kapcsolatban. Az új épület használói nagyon türelmesek, márpedig ha ez egy rossz épület lenne, nem lennének azok. Nagyon jó véleményeket hallani az akusztikai megoldásokról, a hanggátlásról, és egyáltalán, a hallgatók szeretik az épületet, végtére is ki ne szeretne ilyen szép környezetben, új házban tanulni? - Nem mindennap épül új épülete a Zeneakadémiának. Az egyetem most a Semmelweis utcai, a Vörösmarty utcai és a Wesselényi utcai épületben mûködik. Elôbb-utóbb azonban elkészül majd a Liszt Ferenc téri fôépület rekonstrukciója is. Egy ideig ezek között a körülmények között folyik majd a tanítás. Mennyi ideig jelent ez megfelelô körülményeket? - A demográfiai adatokból nem az derül ki, hogy a következô években meredeken nône majd a hallgatói létszám. Az Egyetemen azzal kalkulálunk, hogy némiképp átrendezôdik a hallgatóság, a képzésünk sokkal nemzetközibbé válik. Ennek elengedhetetlen feltétele a most átadott épület által képviselt színvonalas infrastruktúra, amelyet pár éven belül a teljesen felújított és korszerûsített Liszt Ferenc téri épület tehet teljessé. Ezt követôen nagyon sok múlik az üzemeltetésen, azon, hogy milyen erôforrásokat tudunk a megújult infrastruktúra fenntartására fordítani. Ha meg tudjuk ôrizni a most létrejövô értékeket, akkor meggyôzôdésem, hogy hosszú évtizedekre, akár a következô száz évre biztosítottuk a budapesti felsôfokú zenei képzés épített feltételeinek jelentôs részét. |