Félix Nadar fényképfelvétele

Liszt Ferenc születésének 200. évfordulója szerte a világon a klasszikus  zene nagy ünnepe. Méltó megemlékezésre készül a programokat koordináló Hungarofest. A Liszt-év első sajtótájékoztatója után a négy évvel ezelőtti, hasonlóan nagy eseménysor, a Bartók-év jutott eszembe, melynek előkészítésére egyetlen szűk esztendő állt rendelkezésre, és egy-két hónappal a megnyitása előtt még mindig nem volt költségvetése. A kettő között azért több a különbség, mint a párhuzam. A legnagyobb eltérés, hogy a Bartók-év óta ez az első olyan zenei évforduló, amelynek előkészületeit európai mércével is sikerült időben elkezdeni. A 2008-ban megalapított Hungarofest Klassz irodának a 2009-es Haydn-évre még alig jutott ideje felkészülni, a Liszt-év előkészületeit viszont ők is, és az ugyancsak kulcsszerepet játszó Liszt Ferenc Társaság is már évekkel korábban megkezdték.

De azért találunk párhuzamot is, ugyanis a Liszt-évnek sem volt költségvetése 2010. október közepén. De míg négy évvel ezelőtt botrányt kiáltott a sajtó, és világvégét emlegettek a programok gazdái, az érintettek most meglepő megértéssel vették tudomásul a helyzetet, vagyis hogy csak akkor derül ki, mennyi pénz jut a Liszt-évre, amikor elkészül az országos költségvetés. „Biztosak vagyunk benne, hogy lesz pénz, csak még azt nem tudjuk, mennyi" -mondja Eckhardt Mária, a Liszt Emlékmúzeum és Kutatóközpont főtanácsosa. „Nyilvánvalóan nem annyi, amennyi kellene, mert olyan az ország helyzete, amilyen, de valamennyi egészen biztosan lesz."

Akad, aki felkészül a kevesebbre is. Miután most már biztos, hogy a Zeneakadémia rekonstrukciója nem fejeződik be 2011-re, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem úgynevezett mobil csomagokat állít össze. Egy-egy tanár, esetleg egy-két tehetséges növendék részvételével mesterkurzusokat szerveznek, amelyekhez koncertek és tudományos, illetve ismeretterjesztő előadások kapcsolódnak, és ezeket elviszik zeneakadémiákra, vagy bárhová, ahol igény van ilyenfajta programra a világban. Az ajánlat eddig egy japán és több európai zeneakadémia érdeklődését keltette fel. Batta András rektor azonban elárulta, hogy van egy másik, az előbbinél is hétköznapibb terve.

„Egy teherautóra felteszünk egy zongorát, és elindulunk. Elmegyünk vidékre, bármilyen eldugott helyre, valamelyik iskola tornatermébe, ahol egy fiatal zongoristánk játszik egy fél órát, és beszél is az adott műről. Így elvisszük akár a legszegényebb, legkisebb falvakba is Liszt zenéjét, És ez gyakorlatilag semmibe sem kerül."

A programok többsége persze nagyon is sokba kerül. A központi költségvetés támogatásán túl az NKA Zenei Kollégiuma kiír majd egy pályázatot a Liszt-év során megvalósítandó programokra. Másrészt a Balassi Intézet is hirdet pályázatot az emlékévhez kapcsolódó közművelődési programok, konferenciák és kiadványok témájában. Persze ehhez is meg kell várni az országos költségvetést. Az Erkel-év hasonló pályázatát idén csak áprilisban tudták közzétenni, a Hungarofest reméli, hogy a Liszt-év pályázata legalább januárban megszületik.

„Sajnos, egy Barenboim nagyságrendű művészt, akinek a honoráriuma nagyon magas, időben kell meghívni, de ezt nem tehetjük meg, amíg nem tudjuk, meddig lehet nyújtózkodni, vagyis pontosan meddig ér a takarónk." Erdődy Orsolya, a Hungarofest Klassz Irodájának vezetője ezzel magyarázza, hogy, bár fellép a Művészetek Palotájában Gyenyisz Macujev, és a Tavaszi Fesztivál vendége lesz a Wiener Symphoniker, a Liszt-év hazai programjában mintha a megszokottnál kevesebb világsztár neve bukkanna fel. De azt mondja, ez talán nem is baj. „A Liszt-művek előadásában ugyanis annyira erősek a magyar muzsikusok, hogy jó lenne, ha most itthon és külföldön is ők kerülnének reflektorfénybe. És úgy gondolom, az itthon és szerte Európában rendezendő koncertek méltán képviselik a magyar klasszikus zene, illetve Liszt-interpretáció magas színvonalát."

A lista impozáns. 2011. januárjában a londoni Royal Festival Hallban koncertezik a Budapesti Fesztiválzenekar, de a brit fővárosban Liszt-hetet és Liszt Maratont is szerveznek. A Liszt Ferenc Kamarazenekar Madridban és a Baltikumban turnézik, a Pannon Filharmonikusok és a Honvéd Férfikar Peskó Zoltán vezényletével a bécsi Stephansdomban a Faust-szimfóniát adja elő. A Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Énekkar, amely Kocsis Zoltánnal az élen a magyar Liszt-év hivatalos külföldi nagykövete, a brüsszeli Palais de Beaux-Arts-ban lép fel, ahol márciusban Ránki Dezső és Csalog Gábor is önálló zongoraestet ad. Ugyancsak a Nemzeti Filharmonikus Zenekar adja elő Kocsis Zoltán vezényletével és élvonalbeli magyar szólistákkal a Szent Erzsébet legendája című oratóriumot egy rendkívüli helyszínen, a Vatikánban. A programsorozat legnagyobb szabású eseménye azonban a World Liszt Day, Liszt Ferenc október 22-i születésnapja, amikor a világ számos koncerttermében csendül majd fel a grandiózus Krisztus oratórium. Szöul és Peking, Esztergom, Sopron és Eger, Bayreuth, Párizs és Budapest már biztosan részese a közös élménynek, de további városok csatlakozását is várják. Párizsban a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát Peskó Zoltán vezényli, Bayreuthban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Zenekara és Énekkara lép fel Fischer Ádám vezényletével, míg Budapesten, a Szent István-bazilikában a Nemzeti Filharmonikus Zenekart és Énekkart Kocsis Zoltán vezényli.

Bő fél évvel megelőzi a születésnapot a Tavaszi Fesztivál szcenírozott Krisztus-előadása, amely a debreceni Csokonai Színház és a Debreceni Filharmonikusok közös produkciója lesz a Művészetek Palotájában. Hasonló érdekesség a Juronics Tamás koreográfiájával a Szegedi Nemzeti Színház előadásában színre kerülő Dante-szimfónia -egy műsorban Liszt ritkán játszott egyetlen operájának ugyancsak félig szcenírozott változatával. A Don Sanche avagy a szerelem kastélya című ifjúkori egyfelvonásost a jubileumi évben a Miskolci Nemzetközi Operafesztivál közönsége láthatja először, majd ugyanez a produkció elutazik Bayreuthba is. Az előadás mindkét helyszínen német-magyar- osztrák-szlovák koprodukcióban valósul meg, Katharina Wagner rendezésében.

Felsorolni is sok, mi minden lesz még. Liszt és a társművészetek címmel a Zenetudományi Intézetben nyílik meg az intézet Zenetörténeti Múzeuma, a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és az Országos Széchényi Könyvtár nagy, közös kiállítása, amelyhez nemzetközi konferencia kapcsolódik. Rendeznek nemzetközi zongoraversenyt és zeneszerzőversenyt: a BMC szokásos Új Magyar Zenei Fórumát ez alkalommal Liszt témájában hirdeteti meg. Ezen kívül -az Európai Fesztiválszövetség kezdeményezésére -a Liszt-évre írt zongoraműveket mutatnak be fiatal magyar és külföldi zongoristák. Ez a koncert kapcsolódik a Liszt és Európa címet viselő Nemzetközi Kamarazenei Fesztiválhoz, amelynek egyik főszereplője a világhírű angol csellóművész, Steven Isserlis. Most már biztos, hogy a helyszín, az eredeti tervekkel ellentétben, nem a Pesti Vigadó, ugyanis Liszt Ferenc budapesti működésének másik fontos helyszíne is zárva lesz még 2011-ben.

A két helyszín hiánya persze még inkább felértékeli a Régi Zeneakadémia jelentőségét. Az „ősi szentély" ennek tudatában készül az évfordulóra. Itt rendezik meg a Liszt és Budapest című időszaki kiállítást, a születésnapra pedig háromnapos fesztivállal készülnek. Ezen a legnevesebb hazai művészek lépnek fel, köztük Ránki Dezső, Klukon Edit, Bogányi Gergely, Jandó Jenő. Sok ritkaság lesz hallható, például olyan kamarazenei átiratok a Faust-szimfónia egyes részleteiből, amelyeket a múzeum kéziratban őriz. Dédelgetett terv az is, hogy abban a szobában, vagy annak szomszédságában, ahol Liszt eredeti bútorai és hangszerei vannak, Liszt zongoráján szólaljanak meg művek. Csak azt kell még kidolgozni, hogy a technika segítségével hogy élvezhetné ezt minél nagyobb közönség a helyszín intimitásának megzavarása nélkül. Az októberi születésnap része lesz a Magyar Liszt Ferenc Társaság országos találkozója is, amelyen részt vesz és hangversenyt ad többek között Keveházi Gyöngyi, Király Csaba, Lantos István, Falvai Sándor.

A Liszt Ferenc Társaság amúgy is kulcsszerepet játszott az emlékév koncepcionális előkészítésében. E célból Klenjánszky Tamás társelnök négy évvel ezelőtt (abból is okulva, hogy a Bartók-év tanácsadójaként milyen nehéz dolga volt) nemzetközi összefogásra szólított fel, aminek eredményeként állami támogatással sikerült létrehozni a Liszt Workshopot. Ezen a nemzetközi műhelytanácskozáson Liszt-társaságok, nagy könyvtárak, zenekarok, hangversenyrendezők, tudományos intézmények képviselői találkoznak -a 2007-es budapesti indulás után eddig egyszer Sopronban, Doborjánban és Pozsonyban, majd Párizsban és legutóbb Weimarban jöttek össze -, hogy megvitassák a teendőket a jubileum méltó megünneplésére. Ugyancsak magyar javaslat volt egy Nemzetközi Liszt Szövetség létrehozása olyan közös projektek beindítására, amelyek csak nemzetközi összefogással valósulhatnak meg. A 2011-es Liszt-évre már hivatalosan bejegyzik ezt a Szövetséget. Elnöke Detlef Altenburg professzor Weimarból, egyik alelnöke pedig Klenjánszky Tamás. Az első projekt, amely már el is indulhat, mivel épp a napokban nyerte el az UNESCO anyagi támogatását, egy mindent kimerítő, pontosan dokumentált adatbázis összeállítása Liszt európai koncertjeiről. A következő adatbázis a tervek szerint Liszt tanítványairól készül. Sokról közülük még ma is keveset tudunk.

Nem csak a tanítványokra igaz ez. Magáról Lisztről is hiányosak, és nem feltétlenül igazak az ismereteink. Eckhardt Mária szerint az emlékév programjainak legfontosabb célja, hogy megváltoztassa egyoldalú Lisztképünket -Magyarországon is, de főleg külföldön, mert még a muzsikusok többsége is elsősorban a virtuóz zongoristát látja Lisztben. Az volt, korának legnagyobbja, a hangszer technikájának elképesztő megújítója, de nem csak az. Szimfonikus költeményeit, szimfóniáit még csak ismerik valamennyire, de például vokális zenéje mérhetetlenül háttérbe szorult. Rendkívül gazdag a daltermése, amit alig énekelnek, de ha éneklik is, kevéssé tudják érzékeltetni stiláris sokszínűségét. A magyar dalénekesekre itt nagy feladat vár. Nagyon fontosak kórusművei is, különösen az egyházi kórustermés. A nagy oratóriumok csodálatosak (nem véletlen, hogy a Krisztus a Liszt-év kiemelt műve lesz). De ott vannak a nagyzenekaros misék, vagy az a cappella, illetve orgonakíséretes egyházi kórusművek. És végre vállalkozott egy férfikar -a Szent Efrém, Bubnó Tamás vezetésével -, hogy apránként rögzítse Liszt összes férfikarát, amelyekből eddig nem volt felvétel. Ehhez a Liszt Ferenc Kutatóközpont minden segítséget megad. Milyen jó, hogy a BMC jóvoltából most ez is megszülethet! Legalább ennyire örvendetes, hogy a belvárosi plébániatemplomban elhangzik Liszt összes miséje. Eckhardt Mária azt szeretné, ha a Liszt-évben minél többen rádöbbennének a komponista művészetének szellemiségére. „A jubileumnak ez a nagy előnye. És ha elindul egy mozgalom, azt nehéz megállítani. Ezért a mi feladatunk az lesz, hogy amikor elmúlik ez az év, folytatása is legyen. Én nagyon bízom benne."