-Új opera komponálása közben beszélgetünk Fehér György Miklóssal. Hol tart a munka?

-Ha 7 órás kezdésre gondolunk, 9 óránál járok, a három közül a második felvonás végén. Rákócziról szól a darab, de a szabadságharc nem jelenik meg a színen, csak a nyitányban. A nyitány kb. 1660-tól 1711-ig mutatja be a magyar történelmet. A benne megjelenő motivika a törökök, a németek, a franciák zenéje, az udvari hajbókolás muzsikája, Rákóczi kesergője, Rákóczi születése, a részekre szakadt ország, idézet „a jó nádor", Esterházy Pál művéből, a szabadságharc zenei megjelenítése és két-három ütem a Rákóczi-indulóból -ezeket követően kezdődik az opera.

-Amit elsoroltál, nagyszabású epikus előzményt ígér. Ebben a programzenében máris drámai ellentmondások feszülnek?

-Igen. Jellegében Bartók Kossuth szimfóniai költeményére emlékeztet. Az opera 1712-től követi Rákóczi életét -mai munkacíme: Két part között, de ez még változhat. Ő12-ben Rákóczi még Lengyelországban van, aztán Franciaországba hajózik, onnan Törökországba, ahonnan a vágyott visszatérés már nem következhet be.

Az első felvonás nyolc jelenetből áll, kezdve azzal, amikor Mányoki Ádám a híres képet átnyújtja Rákóczinak. Nem történelmi hűséggel követem az eseményeket, mert jóllehet a kép Lengyelországban maradt, az operában Mányokinál hagyja, mondván, nem viheti magával, mert arról felismerhetnék, miközben álnéven utazik. A második jelenetben Rákóczi Saroltával találkozik, aki kifogásolja, hogy a képen a fejedelmi arc a múltba tekint, nem tudván szabadulni szent háborújától. Az angol követ átadja az útleveleket: utolsó lehetőség a menekülésre. Rákóczi imádkozik, levélben búcsúzik Saroltától. Sarolta a levél olvastán kétségbeesésében, reményvesztettségében összeesik. A hatodik jelenet a hajóra szállás, a hetedikben a dánok próbálják a hajót feltartóztatni, s a felvonás vége félelmetes vihar.

A második felvonás hét jelenet: XIV. Lajos fogadja Rákóczit, de a hátsó ajtón át, s kéri, felejtse nevét, rangját, politikáját. A következő két jelenet helyszíne a versailles-i bálterem: Rákóczi táncol. A negyedik jelenetben Lajos levelet diktál követének az utrechti békekötésre: a magyarok ügyét támogatja, feltéve, hogy az nem akadályozza az európai békefolyamatot. (Lám, akkor is megvoltak a „törésvonalak"...) A Napkirály halála után csökken a támogatás és a védelem. A hatodik jelenetben már a kamalduliaknál találjuk Rákóczit Párizstól nem messze. (Az 1930-as években emlékoszlopot emeltek ott a franciák, s évente megkoszorúzzák -egy ilyen alkalmon én is jelen lehettem.) A felvonás zárójelenetében -ahol most tartok - megérkezik a szultán levele.

A harmadik felvonás még tartogat reménysugarat: csapatokat ígérnek a fejedelemnek, melyekkel bevonulhatna Magyarországra, de ő tisztán keresztény seregekhez ragaszkodik, nem fogadja el a muzulmán részvételt. Arra törekszem, hogy ne Rákóczi halálának tragédiája csendítse ki az operát, hanem az a magasztos tartalom, amely még a ma emberéhez is érkezik felőle.

-Hangsúlyozod, hogy nem „történelemkönyvet" zenésítesz meg. A librettó valamilyen irodalmi adaptáció, vagy Te írod?

-Nem én, hanem dr. Csabai Mária, kiváló irodalom- és történelemtanár, akinek több iskoladrámájához én komponáltam a kísérőzenét - innen a kapcsolat.

-Említetted a nyitány stílusgazdagságát. Jellemző ez az eklekticizmus az opera egészére?

-Igen. Nagyon sokféle zenei anyag jelenik meg, de remélem, hogy harmonikus egésszé áll össze. A színváltások között átvezető zenék hallhatók. Rákóczi hajója méltóságteljes tengeri útra kelésekor például „viszi magával" a török, a német előzményeket, a három részre szakadt ország terheit.

-Gondolom, sokszereplős az opera.

-Bizony. A szövegkönyv szerint harminc szereplő is lett volna, de sikerült csökkenteni és összevonni, kisebb szerepekből egy-egy énekes többet is eljátszhat majd.

-A zenekar is ilyen „gigászi"?

-Nem, kettős fákkal, két trombitával, három kürttel, három harsonával, tubával megoldom. Persze, egy-két extra hangszer kitágítja ezt a szűkebb kört: basszusklarinét, szaxofon. Rákóczi kesergőjét már a nyitányban a szaxofon exponálja, de karakteres hangjával csínján kell bánnom.

-Akkor hát a szaxofon képviseli a tárogatót?

-Igen, de nemcsak e célra használom.

-Rákóczi milyen hangfaj?

-Tenor.

-Tehát hősi hangvételű. És a rodostói busongásban?

-Ott sem busongást mutatunk, hanem ünnepélyes fogadtatást; a bécsi jelenetben a kémek intrikáját a veszélyes Rákóczi ellen, aki még mindig szervezkedik. Az opera az utókort is jelképező megdicsőüléssel zárul.

-S az operán kívül mi újat hallunk tőled?

-Fuvolára és zenekarra írt Románcom fog elhangzani tavaszi szerzői estemen, vegyes karom, a Timorettremor szopránra, altra, baritonra és orgonára készített átirata pedig már idén ősszel.