Eötvös Péter - Felvégi Andrea felvétele

-Eötvös Péter hetedik operáját február 22-én mutatta be a Bajor Állami Operaház. Az ördög tragédiája cím allúziót sejtet...

-Ez az első olyan operám, amelynek librettója nem adaptáció, hanem Albert Ostermaier írta ehhez a produkcióhoz. A kiindulópont Az ember tragédiája, de Ádám, Éva és Lucifer mellé belekerült egy negyedik főszereplő, Lucy. Ő nem más, mint Lilith, Ádám első felesége, aki korábban elhagyta Ádámot, démonok anyja lett, s most visszatér, hogy újrakezdjék a történelmet: legyenek a következő nemzedék ősei Ádám és Lilith. (Lilith Ádámmal egyenrangú isteni teremtmény, Éva viszont Ádámból származik -ez a kapcsolat a női alsóbbrendűséget volt hivatva igazolni.) Az ördög Madáchnál sem a gonoszt testesíti meg, hanem az intelligenciát. A mi darabunkban az ördög már hanyatlóban van. Lucy olyasmit hoz vissza a démoni létből, ami Luciferénél nagyobb energiákkal bír. Lucifer tragédiája épp az, hogy kifolyik alóla minden funkciója. Ádám és Lilith kapcsolatában már nincs rá szükség. Éva többször meghal a történet folyamán, útjában van Lilithnek. A madáchi alapokat a részletekben néhol aktualizáljuk: a kereszteslovag-színben például Ádám Irakban szolgáló amerikai katona, aki ott hirdeti a kereszténységet. Komikus-utopisztikus operának nevezzük a darabot, az utóbbinak azért, mert feltételezzük, hogy a világ, benne az ember teremtése nem egyszeri, hanem ismétlődő tett volt. A történet kidolgozásában egy, a hatvanas években magyarul is megjelent Héber mítoszok című Graves-Patai-könyv volt segítségünkre, amely összefoglalja a Biblia előtti apokrif irodalom teremtéstörténeteit. Ebben szerepel Lilith is, akit a Biblia kihagyott. Az operánk azzal a kérdéssel foglalkozik, mi lett volna, ha nem úgy kezdődik az emberiség története - ahogy Madách Tragédiája is a történelem előttiről szól, s arra a kérdésre fut ki, mi lenne, ha nem indítanánk el a történelmet?

-Operáid közt mihez köthető ez a mű?

-Első operámhoz, a Három nővérhez nyúlik vissza: egész estés, kétrészes, itt is két zenekart alkalmazok, a nagyobbik a színfalak mögött ül, a kisebbik az árokban. A kis együttesben bőgővel kiegészülő vonósötöst, négykezes zongorát, cselesztát, hárfát, harmonikát és két ütőst hallunk (két másik ütős a nagy zenekarhoz csatlakozik).

-Zeneileg, stilárisan is kötődik a Három nővérhez az új mű?

-Ahány operát írok, annyi stílusban teszem, a tematikától, kortól függően. Úgy dolgozom, mint egy rendező, aki minden filmben megteremti az adott eszköztárat. Nem vagyok „egynótájú" szerző, nem ismétlem magam.

-Tudjuk, de mivel minden darabodban Eötvös Péter vagy, a különbözőségeket összekötheti valamiféle azonosság.

-Ez csak látásmód, nem stílus.

-De hiszen filmrendezőknek is van stílusuk, sőt, akadnak visszatérő motívumaik. Óvakodol attól, hogy újra foglalkoztasson, ami már foglalkoztatott?

-Ebben segít, hogy nincs zenei memóriám.

-Ezt nehéz elhinnünk...

-Ha karmesterként mindenre emlékeznék, amit dirigáltam, abbahagyhatnám a komponálást, annyira tele volna a fejem adattal. Mindig kottából vezényelek, nem memorizálom, hanem olvasom a műveket. A komponálásnál is előnynek tartom, hogy noha sokszor játszották a darabjaimat, nem tudok idézni belőlük.

-S mennyire tekinted át előre a készülő kompozíciót?

-Egy opera előkészülete 3-5 év. Az ördög tragédiáját Kent Nagano rendelte a müncheni Opera számára, a Madách-Tragédia ötlete az Opera intendánsától, Nikolaus Bachlertől származik. Általában az a munkafolyamat, hogy kitalálom a témát, s ha elfogadja az operaház, kidolgozzuk. A szövegkönyv írásában is mindig benne vagyok. A komponálás során két lehetőség adódhat: a Három nővért és most Az ördög tragédiáját például rögtön hangszerelve írtam, de A Balkon és az Angyalok Amerikában -hogy az énekesek hamar próbálhassanak - zongorakivonatban készült el, s utóbb hangszereltem. Az azonnali partitúrába írás polifonikusabb eredményt szül. Fontos az énekesek korai kiválasztása is. Így mindvégig konkrét képi elképzelés élhet bennem, hogy ki hogyan fog mozogni a színpadon. Ez aztán kicserélődhet hasonlóra, csak legyen valaki, akire gondolhatok.

-Olyat nem tapasztaltál, hogy hangszereléskor máshogyan vezetted volna a zenét, mint a zongorakivonatban korábban?

-De, csak akkor már nem lehet. Az már csak a kolorálásról szól.

-Ez az első német nyelvű operád.

-Eddig oroszul, franciául, angolul írtam operát, A szerelem és más démonok angolt, jorubát és spanyolt tartalmaz. A nyelv formálja a zenét. Nagyon ügyelek az érthetőségre és a színpadi mozgás időigényére.

-Kovalik Balázs rendezi az ősbemutatót. Ez talán közelíti a hazai színpadhoz is?

-Ez még nyitott kérdés. Idén mind a hét operám műsoron lesz a világban: a Három nővéren kívül még mindegyikben találok korrigálnivalót.