Talizmán

Vántus István Kortárs Zenei Napok 2009

Szerző: Illés Mária
Lapszám: 2010 február
 

Bűvös erejük van a hagyományoknak. Azzal a rendszerességgel is  értéket teremtenek hallgatók, előadók, szervezők, melynek jóvoltából az idén 39. alkalommal rendezték meg a modern zenei fesztivált Szegeden. November 30-tól négy napon át délelőtt, délután és este különböző típusú programok zajlottak, így a rendezvények valamelyikére biztosan eljuthatott, akinek valamilyen kapcsolata van a komolyzenével.

Idén hatra bővült a járulékos programok köre a rendezvénysorozat avizójaként megnyitott képzőművészeti kiállítással. A Zeneszerző és közönsége című zenés találkozónak Tóth Péter volt a vendége. Kedden a Juhász Gyula Pedagógusképző Karon tartott Zenepedagógiai délelőttön Tallér Zsófia Kippkopp és Tipptopp, valamint Kocsár Miklós Zongoradarabok című gyűjteménye szólalt meg. Ősbemutatóként hangzott el Vántus István Dunántúli pentatónia
című kis vonóskari darabja a zeneszerzőről elnevezett zeneművészeti szakközépiskola szerda déli koncertjén, valamint eljátszották itt a Hangcsoportok című kórusmű két tételét is. A délutáni Zenei album Bozay Attila életművét tekintette át négy kamaramű (op. 1., 5., 10., 35.) élményszerű megszólaltatása és a Somogyi Könyvtár-beli dokumentumok bemutatása révén. Idén is gondos felkészülésről tanúskodott a Király-Kőnig Péter Zeneiskola csütörtök délutáni koncertje, a Törpék és óriások.

A négy esti hangverseny sikere a közérthetőséggel méretik -majdnem függetlenül a színvonaltól. A Kamarahangverseny legemlékezetesebb darabjai között van az 1964-ben keletkezett korai mű, Kocsár Miklós Dialoghi című fagott-zongora-duója -Vizsolyi Lívia és Zsigmond Zoltán előadásában -, és a legújabb, 2008-as kompozíció, Hollós Máté finom bartóki áthallásokkal megírt Jubilelégia című zongoradarabja, Kerek Ferenc tolmácsolásában. Durkó Zsolt Nyolc kürtduó című színes művét Kecskés György és Fabók László, Togobickij Viktor Scherzo harsonára és zongorára című virtuóz darabját Gyivicsán György és Klebniczky György adta elő. A teljes ütőhangszerparkot megmozgató Balassa Sándor-mű, a Quartetto per percussioni előadója Siklósi Gábor, Mucsi Gergő, Szegény István és Látrányi Lajos volt. Elhangzott még Tóth Péter, Bujtás József és Dubrovay László egy-egy alkotása, szintén szegedi előadók kitűnő tolmácsolásában.

Az EAR Együttes elektroakusztikus hangversenyén fellépő fuvolaművészek, Matuz István és Fülep Márk népi hangszereken is játszottak. Madarász Iván Talizmán című darabja különleges hangzásával, titokzatos rendet sugalló szerkezetével hat, és nagyon érdekes mű Horváth Balázs-tól ...az egyik legegyszerűbb eset is. A népi hangszínek új alkalmazási lehetőségeit mutatja Pintér Gyula Kerengő no. 2., Sugár Miklós Tilinkódal és Elektrocarina című, valamint Láng István sakuhacsira írott Inqiueto című darabja. Emlékezetes Faragó Béla Tanulmánya és Keuler Jenő Különös hangversenye is.

A THReNSeMBle hangversenye fiatal zeneszerzők -köztük három szegedi születésű -kísérletező műveit szólaltatta meg. A nagyszerű előadógárda koncentrált játéka különleges színeket hozott ki az elvontabb darabokból is - ilyen volt Cser Ádám Ludus II., Szigeti Máté Népdalok, Dargay Marcell Fragmente és Horváth Bálint Naplójegyzetek című munkája. Három mű a közönséggel való kapcsolatteremtés új módjait kereste. Tornyai Péter számítógépet is felhasználó, izgalmas, Abfall-Musik című darabja a koncertélmény  hatásmechanizmusát kutatja, Horváth Balázs egyszerre elgondolkodtató és bohóctréfaszerű Cirkuszoid című műve pedig kétféle zene egymásmelletti létéről szól. Lényegében happening Dinyés Dániel műve, az Hommage à Kodály, avagy legyen a zene mindenkié, amelyben fokozatosan a közönség válik előadóvá és a zenészek végül elvegyülnek a hallgatóság soraiban.

Zenekari hangverseny számára a Fricsay-terem szokatlanul szűkös helyszín, de a Szegedi Szimfonikus Zenekar Gyüdi Sándor vezetésével így is nagy sikert aratott. Ma is erős hatású a fesztiválalapító Vántus István egyetlen szimfonikus zenekari alkotása, a korai Elégia. Madarász Iván Concerto F(L)A című fuvolaversenye transzkeltő eszközök mellett egészen elvont megoldásokat is használ, mindkettő érvényesült Gyöngyössy Zoltán előadásában. Hollós Máté Oxfordór zongoraversenye, amely angol és magyar népdal zenei anyagát dolgozza össze az ENSZ-re utaló gesztussal, most Kerek Ferenc tolmácsolásában csendült fel. Sajnos nem érvényesülhet egy kamarateremben Sugár Rezső Epilógus című, különösen nagy hangszerparkot használó, épp a hangzásra és ritmusra súlyt helyező műve.

Védje továbbra is talizmánként e sorozat zenei életünk viszonylagos nyitottságát.

ILLÉS MÁRIA