BELLA MÁTÉ éppen egy éve nyert   első díjat az Új Magyar Zenei Fórum 2009 elnevezésű zeneszerzőverseny kamarazenei kategóriájában. Szerzői estjének megrendezését a Liszt Akadémia ajánlotta fel a díjnyertesnek.

Bella Máté imponálóan gazdag és változatos műsorral hálálta meg ezt az irigylésre méltó, bár persze jól megérdemelt lehetőséget. A műsor előadó-apparátus szempontjából és műfajilag sokszínű volt ugyan, valamiképp azonban mégis az volt az érzésünk, hogy a fiatal komponista művei egyazon szerző egyéni vonásait viselik magukon; ha nem mást, akkor a legdrámaibb és a legfrivolabb pillanatokban is megnyilvánuló igényesség meghatározó vonását. A hangversenyt nyitó kompozíció mindjárt egyszerre volt frivol és drámai: frivol, mert tangóparafrázist hallottunk vonósnégyesre, és drámai, mert az El Tango de Viudas Engañadas -azaz a megcsalt özvegyek tangója -a halálról szól, hiszen annak a csábítása teszi özveggyé őket. A 10-12 perces, 2007-ben komponált darab ezzel együtt inkább kellemes, gömbölyű hangzású és szórakoztató, mintsem tragikus - ennél azonban már csak emlékezetesebb művek következtek.

Az Inszomnia -kommentárokkal különös címet viselő darab eredeti formájában szólóklarinétra íródott Klenyán Csaba számára -s hogy egy zeneszerző szempontjai mennyire sajátosak, s a gyanútlan hallgató számára alig érthetőek lehetnek, az is példázza, hogy az eredetileg templomi bemutatásra szánt darabot azért egészítette ki két gordonkával, hogy „kommentárjaik" olyan szárazabb akusztikában is, amilyen a Francia Intézet előadótermében uralkodik, segítsék a hallgatót a befogadásban. (Nem kapván kézhez számonként az előadók nevét, csak két tucat fiatal játékos nevét tartalmazó összesített előadólistát, s nem értvén tisztán a moderátor által sietve felsorolt nevek mindegyikét, az igazságosság kedvéért mindenütt eltekintek az összességükben remekül helytálló ifjú előadók felsorolásától.) Valóban, a klarinét a darab főszereplője, szólama változatos és - megint előtolakszik a jelző - szórakoztató, ezenfelül jól hangzik, eufonikus, remek hangszeres effektusokra talál rá, és klarinétos toposzokat idéz fel; de azért meglepetésekkel is szolgál, mint az előadók által hosszan kitartott négy beszédhang, amelyeket effektusként érzékelünk, utólag viszont megtudjuk, hogy Sári József vezetéknevét formázták.

 Madaras Gergely karmester a hangszeres előadókkal - Felvégi Andrea felvétele

Aztán további lépés a frivolitás irányába: az ártatlannak tetsző Színházi dalok cím alatt a Who the fuck is this Lady Domina? épületes című, és - mikor máskor? - a reneszánsz évben és annak részeként bemutatott musical három dala következik -velük kivételt teszek -MÓZES ANITA, FEKETE LINDA és FEJSZÉS ATTILA előadásában. Bella nagyon otthon van ebben a műfajban is; bár a zenekart itt zongorakíséret helyettesíti, a víz alatti szex és a plebs viszonyát boncolgató és hasonló szövegeknek nagyon érzi az ízét, és élvezetesen oldja zenévé Sondheim, Ránki György és más példaképek nyomában. Mózes Anita és Fekete Linda ilyesmire szakosodott énekesként, illetve színpadi jelenségként hangulatos perceket szerez; Fejszés Attila iskolázottabb hang, de színtelenebb egyéniség.

Fekete Linda - Felvégi Andrea felvétele

Bella Máté persze azért engedhette meg magának nyugodtan, hogy első hangsúlyos zeneszerzői portréjában ilyen súllyal jelenjen meg a játékosság, mert nyilvánvalóan van elmélyültebb mondanivalója is; és persze elsősorban az van. Ezt kellő súllyal demonstrálta a Manifestations című, eredetileg a Trio Lignum számára komponált darab ősbemutatója. Szó se róla, Bella itt is meglepő rutinnal és érettséggel találja meg azt a hatásos elemet, amely a darabot eleve érdekessé teszi a hallgató számára; ez azonban nem csupán hatáskeresés, de valódi -és igen inventív -kísérletezés, a felfedező kedv megnyilvánulása is, és az eredmény igazán meggyőző és színvonalas zenei élmény. Bella a kezdéshez a három hangszert a lehető legkisebb, önmagában még - vagy már - hangkeltésre alkalmas részekre szedeti szét a játékosokkal, és a darab folyamán csak fokozatosan, kitérőkkel és zsákutcákkal - például eredetileg nem érintkező részek „nem standard" összeillesztésével - rakatja őket egybe, ám úgy, hogy a darab végére még egyik hangszer sem áll össze hiánytalanul. A humor hangzó szinten is szerepet játszik a darabban, ám az egész mégis inkább eredeti hangzásokon alapuló, de határozott kompozíciós rendet követő és igényes etűd benyomását kelti.

Mózes Anita - Felvégi Andrea felvétele

A hangverseny zárószámaként a díjnyertes versenydarab, a nagyobb ensemble számára komponált Chuang Tzu's Dream szólalt meg. Ez másodszor hallgatva is érett, fölényes kézzel megformált, meglepően homogén és kerek hangzási képet létrehozó, sajátos atmoszférát teremtő -azaz izgalmas, szép és komoly kompozíciónak tűnik, nem azért, mert az alapjául szolgáló hangkészletet Boulez is felhasználta, vagy mert egy taoista filozófus álmát idézi meg, hanem azért, mert igényes, elmélyült és tehetséges mű. (December 4. -Francia Intézet. Rendező: Liszt Ferenc Zeneakadémia)

MALINA JÁNOS