Művek bontakozóban

Huszár Lajos: Alföldi varázsénekek

Szerző: Hollós Máté
Lapszám: 2010 január
 

  

Felvégi Andrea felvétele

-Huszár Lajos 25 év után tér vissza a magyar költészethez. Latinnal kombinált Pilinszky-kantátájában, az  Ikonokban használta a költő egyik versét, de egyébként az elmúlt negyedszázadban csak az ókor holt nyelvén írt szöveges zenét. Mi tartott távol a dal műfajától?

-Szeretem a magyar lírát, s mindig is akartam volna dalokat írni, de sok balsikerem volt e téren. Nem tetszett, hogy a költő saját lírai érzését mintegy „rám erőszakolja". A szubjektív, expresszív versek megzenésítése terén végül is csődöt mondtam (ez nem vonatkozik az operára!). Az egyházi szövegek viszont középiskolás korom óta jelen vannak érzésvilágomban, érdeklődésemben, és sokszor fordultam ezekhez, amikor vokális zenét írtam. A kollektív, archaikus szövegek iránti vonzalmam vezetett Polner Zoltán verseihez is. Farsangi kakas című, 1998-ban megjelent kötete általa gyűjtött népi babonák, hiedelmek alapján írt modern, szürrealista verseket tartalmaz, erős motívumokkal, folklorisztikus nyerseséggel. S itt voltaképp visszakanyarodom egykori ciklusomhoz, A magány dalaihoz, amely kecsua indián költészetre épült.

-Te a lírikus hajlamú zeneszerzők közé tartozol. Utadban áll, ha a költő is ilyen húrokat penget?

-Lehet. És az is előfordulhat, hogy a költő által megfogalmazott lírai mondanivaló nem kíván zenét.

-Ezeknél a verseknél és más dalaidnál, amelyeket szeretsz, meg tudod mutatni, mit adtál zenéddel ahhoz, amit a költő szavakban leírt?

-Nem, ez túl nagy merészség volna, és nem is tudatos.

-A szöveg révén beszűrődik darabodba a népzene hatása is?

-A dallamba néha, magyaros prozódiával és ornamensekkel. Az utóbbit különösen a zárótételben érezhetjük, amely a siratók intonációját hordozza. Népzenei hangrendszerekre is utalok, modális fordulatokkal.

-A dalciklus kromatikus, atonális hangrendszerében az 1:2 modellt alkalmazod. A tonalitással kacérkodó évek után visszahajlóban vagy a kezdet modernistább, atonális hangjához?

-A jövőt nem látom előre, de ma sokszor vágyom erőteljesebb, kevésbé a szépséget, mint a kegyetlen igazságot megcélzó kifejezésmódra.


-Mikor tendenciákról beszélünk, le kell szögeznünk, hogy ez a dalciklus az utóbbi évekbeli termésedben magában áll.

-Igen, a Passiót 2004-ben fejeztem be, utána néhány kevésbé sikerült próbálkozásom volt, s most itt ez a dalciklus. Életrajzi vonatkozása: ez az első darabom, amely a Szegedről való elköltözésem, az ottani munkámtól való elválásom után keletkezett, új környezetben és körülmények között. E több szempontból is új élet első féléve némi depressziót is előidézett, s ez a dalciklus voltaképp ennek a depressziónak a kizenélése, magamból kiírása.

-Az említett depressziót a bejáratott élettől való eltávolodás okozta, vagy valami nehezítette a váltást?

-Mindössze arról van szó, hogy munka- és lakóhelyem egyszerre változott meg. És más, amikor csak tervezünk valamit, s amikor meg is valósul.

-Ezzel a dalciklussal magadra találtál, s mostantól folyamatosabban tudsz dolgozni?

-Remélem.

-A közeljövő termése az atonális irányt fogja követni? S ha igen, miért?

-Úgy érzem, keményebbek lesznek, mint az elmúlt évtizedek darabjai. Az ok pedig a körülöttünk lévő világ. Az ember helyzete egyre nehezebb, és emiatt esendőbb.

-Zeneszerzői munkádon ilyen napi aktualitásként hagy nyomot a külvilág?

-Ha nem is napi aktualitásként, de hat a társadalmi környezet. Szegeden hiába éltem az utóbbi években nyugodt körülmények között, kompozíció alig született.

-Hat rád a külvilág -mondod. Nem ébred benned vágy, hogy műveid szellemével ellenpontozd?

-Műveim általában tragikus jellegűek, tehát a világot mint tragikus jelenséget élem át.

-Avass be, kérlek, ciklusod formai felépítésébe!

-A ciklus írásának kezdetén még nem sejlett föl, csak munka közben, hogy a két középső dal a nő szerelmével és házasságával foglalkozik, a két szélső pedig a gyermeki sorssal. Az első dalban az öregasszony szemmel veréssel rontja a csecsemőt, az utolsó pedig a halott gyerek siratója -akár egy Mahler-féle Kindertotenlied. A nő dalai szerelmének két stádiumát állítják elénk. Az egyik szerelmi varázslás: a fiatal lány ekképp csábítja magához szerelmét. A másikban az asszony, kinek férje hűtlenné vált, javasaszszonyhoz fordul, s az igyekszik a férfit aszszonya mellé visszavarázsolni. Így szimmetrikussá válik a forma.

-Az alt hangot is balladai sötét színként választottad, gondolom. A zongoraszólam szikárnak tetszik.

-Vannak azért a hangszerest nagyon is próbára tevő részei. A második dal azonban szóló: többször próbáltam hozzá kíséretet írni, de mindig arra jutottam, nem szükséges. A Mini Fesztiválon Meláth Andrea és Réti Balázs szólaltatja majd meg a mintegy negyedórás ciklust.