Az építkezés nemcsak jelképesen  értendő. Ugyanis novemberben,   közel egy esztendő múltán újra megnyílt Szombathelyen a felújított, zsinagógabeli Bartók Terem, ahol a Savaria Szimfonikus Zenekar ismét otthonra talált. Az országban rajtuk kívül alig van olyan együttes, amelynek megadatik: ott próbálhat, ahol koncerteket ad. A beruházás -a zeneiskolához tartozó, s a zenekar használatában álló más épületrészek renoválásával együtt -mintegy 450 millió forintba került. A kiváló akusztikája miatt korábban is igen népszerű teremben a muzsikusok szerint most még tökéletesebb hangzással szólal meg a zenekar, amely ősszel már itt tarthatta évadnyitó hangversenyét, s amely előtt megnyílt a lehetőség, hogy koncertfelvételeket készíthessen. (A felújítás során a terem hangstúdióval is kiegészült.) Segíti a munkát, hogy a zenekari irodának is jutott hely.

Az új fejezet 2006 októberében kezdődött, ekkor vette át a zenekar irányítását, menedzselését Bonecz Ervin, és ekkor lett az együttes zeneigazgatója, művészeti vezetője Alpaslan Ertüngealp. A fenntartók, Vas Megye Önkormányzata, valamint Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata (melyek fele-fele arányban vállaltak felelősséget a zenekar működtetéséért), az új menedzsment kinevezésével hosszabb időszak feszültségekkel teli művészeti-gazdasági csatározásait zárták le, melyek nyilvánvalóan hátráltatták az együttes fejlődését.

A megújulást a névváltozás is segítette. Adta magát a város ókori elnevezése: az együttest külföldön eddig is Savaria Symphony Orchestraként ismerték. Szombathelyen óriásplakát-kampány hirdette az arculatváltást, és a közönség érezhetően „vette a lapot": az emberek megmozdultak, nőtt az érdeklődés a koncertek iránt. Bonecz Ervin büszke rá, hogy 2007 ősze óta valamennyi hangversenyük teltházas. Telitalálatnak bizonyult a Savaria zenekar új jelmondata: „Mindenkinek zenélünk" -most valóban ennek örülhetnek. „Súlyos identitászavarral küszködő együttest vettünk át. Látható volt, hogy az elmúlt években a zenekarnál szinte semmilyen marketing- vagy PR-munka nem folyt. Nyilvánvalóan ez is hozzájárult ahhoz, hogy drámaian fogyni kezdett a közönség. Ezt a folyamatot kellett megfordítanunk, és nagyon örülünk, hogy a jelek biztatóak" -mondja Bonecz Ervin.

A siker persze nem múlhatott csupán a markáns arculatváltáson. Gyökeresen megváltozott a szakmai munka is. „Alpaslan Ertüngealp személyében szakmailag megkérdőjelezhetetlen tekintély került a zenekar élére, ráadásul olyan muzsikus, akit egész Magyarországon ismer és szeret a közönség" -hangsúlyozza Bonecz. A török-görög származású dirigens 1987-től a Liszt Ferenc Zeneakadémián tanult, 1993-ban szerzett Budapesten zongoraművész-tanári, majd 2000-ben karmesteri diplomát. 1998-ban harmadik lett a Magyar Televízió 9. Nemzetközi Karmesterversenyén. Szombathelyen már 2001-ben letette a névjegyét, akkor három évre megkapta az állandó vendégkarmesteri címet. Közben más nemzetközi viadalokat is megnyert, 2002-ben az athéni Dimitri Mitropoulos-versenyen ítélték neki az első díjat. Külföldön most is sokat dirigál -rendszeres vendég Angliában, Németországban, Olaszországban, Görögországban, természetesen Törökországban és az Egyesült Államokban is. De mint Bonecz Ervin mondja, egy évben körülbelül hat hónapot Szombathelyen tölt, havonta átlagosan két koncertet ő vezényel. Új, szigorú próbarendet vezetett be, egy évre előre rögzített időbeosztással, szólampróbákkal, melyek már néhány hónap alatt hallható javulást hoztak a zenekari hangzásban. Igen sok pozitív visszajelzést, kritikát kaptak. Tavaly feltűnő volt, hogy a szombathelyi Bartók Szemináriumon nem játszott a Savaria Zenekar, mára azonban „helyreállt a világ rendje", sikerrel végződtek a tárgyalások: az idén ismét tartanak karmesterkurzust a zenekarral, és a 2009-es szeminárium már fokozottan az együttes fellépéseire épül.

Bonecz Ervintől azt kérdeztem először, vajon mi hajt egy budapesti fiatalembert, hogy megpályázza egy vidéki önkormányzati zenekar igazgatói székét. A válasz nem meglepő: „A mai Magyarországon óriási kihívás a feladat, hogy a viszonylag szűkös anyagi lehetőségek mellett megmutassuk, igenis lehet egy vidéki szimfonikus zenekart is sikeresen működtetni. Van erre más példa is az országban, egyre több." Az igazgató hozzáteszi, mielőtt elvégezte a kulturális menedzser szakot, zongorázni és énekelni tanult, tíz évig volt tagja Rozgonyi Éva karnagy kórusának, és ez meghatározó volt a számára. Tehát mindig zeneközelben élt. Amikor úgy döntött, nem szeretne aktívan muzsikálni, és inkább a menedzselést választja, öt évet töltött a British Councilnál, ahol alaposan kitanulta ezt a szakmát. Régóta ismeri Alpaslan Ertüngealpot, ő vetette fel, mi lenne, ha indulna a szombathelyi zenekarigazgatói pályázaton. Bonecz jelenleg kétlaki életet él a főváros és Szombathely között.

Az igazgató fontosnak tartja, hogy lényeges változtatásokat hajtottak végre a műsorszerkezetben és a bérletezésben. Szakítottak az elcsépelt hagyományokkal, a nyitány-versenymű-szimfónia szerkezetű koncertműsorokkal, és már a 2007/2008‑as évadban merész repertoárral hirdették meg a szezont. S mint látható, a közönség szereti a különleges, változatosabb programokat. Hatalmas sikert aratott például az a rendkívül formabontó hangverseny tavaly ősszel, amelyen Stravinsky Apollon musagète című művének tételeit szólaltatták meg úgy, hogy egy-egy tétel között Händel ókori témájú operáinak áriái csendültek fel a világhírű kontratenor, Robin Blaze előadásában. A következő évadot október 1-jén, a zene világnapján Piazzolla-esttel nyitják meg.

Támogatóiknak is köszönhetően több kiváló külföldi muzsikust sikerült Szombathelyre csábítani, a már említett évadnyitó hangversenyen például a genovai hegedűverseny győztese, a fiatal kínai Ning Feng volt a szólista. Őt Alpaslan Ertüngealp hívta meg, miután Genovában a döntőn vezényelve megismerte. A karmester természetesen török kapcsolatait is kamatoztatni tudja, májusban például a Belgiumban élő neves török zongorista, Muhiddin Dürrüoglu volt a Savaria Zenekar vendége Szkrjabin Zongoraversenyével.

Indítottak egy 12 koncertből álló Szimfónia-bérletet, és négy hangverseny szerepel a Líra-bérlet műsorán, amelyben vokális műveket, oratóriumokat szólaltatnak meg. Ehhez jönnek még a bérleteken kívüli fellépések. Igaz, hogy a korábbiakhoz képest csökkentették a szombathelyi hangversenyek számát (a Rajter-bérlet és a Filharmónia-bérlet is 14 koncertből állt), de be kellett látniuk, hogy ennyi hangversenyre Szombathelyen pillanatnyilag nincs még igény. Ráadásul korábban a szervezők mondták meg, mit kell műsorra tűzni, és kikkel kell előadni. „Ha kevesebb is a koncert, sokkal jobb érzés, hogy nagy az érdeklődés, hogy nincsenek üres székek" -vallja az igazgató.

Az igazi, a legnagyobb kihívás a működési költségek előteremtése. Hiszen a két fenntartó támogatása még a munkabérekre sem elég. Ráadásul 2008-ban tovább apadtak a források. Közel hatvanmillió forintot kell saját erőből „megtermelni". Annak viszont örülnek, hogy a 74 muzsikus állását megtarthatták, azaz senkit sem kellett elbocsátani. Ez Bonecz Ervin szerint is döntő kérdés volt, mert a szombathelyi zenekar sokáig az ország egyik legkisebb hivatásos együttese volt. Ha a létszám tovább csökkent volna, veszélybe kerül a repertoárfrissítés terve. Így is mindig szükség van kisegítőkre. Most abban bíznak, hogy a kulturális miniszter asztalán fekvő, készülő színházi és előadóművészeti törvény kedvezőbb helyzetet teremt a számukra. Az ideális az lenne, ha a két fenntartó támogatásából ki tudnák fizetni a béreket, a minisztériumtól kapott pénz pedig -ez tavaly és idén is százötmillió forint -elegendő lenne a működési költségekre. Így a szakmai fejlődésre is jutna pénz a bevételekből.

A savariai építkezés egyik legizgalmasabb formája, hogy 2008 őszétől összefognak a finn Pori Sinfoniettával (egy lényegesen kisebb létszámú, de kiváló zenekarral), hogy tanuljanak egymástól: szóba került a karmesterek cseréje (a finn együttesé Jukka Iisakkila, aki Esa-Pekka Salonen asszisztense volt), a szólamvezetők, koncertmesterek cseréje, különböző turnék kölcsönös szervezése, finn, illetve magyar zeneművek előadása.

Támogatói kört szeretnének kialakítani, és CD-felvételekkel használják ki a Bartók terem új lehetőségeit. Az elmúlt évad öszszes koncertjét és főpróbáját rögzítették, és a támogatói körnek -egyelőre kereskedelmi forgalomba nem kerülő -lemezeket készítenek, hogy megvásárlásukkal támogatni lehessen például a zenekar hangszerállományának megújítását. A tavasz egyik leginkább figyelemreméltó koncertjét, a bevezetőben említett Bartók-Lajtha-estet szintén szeretnék CD‑n megjelentetni.

Alpaslan Ertüngealp - Czika László felvételei