Európai látókör és hazafias érzelmek tökéletes harmóniája: a magyar és a nemzetközi zenei élet számára Liszt Ferenc szellemisége és életműve mindig példakép marad. Ennek az örökségnek ápolása kiváló lehetőséget kínál a nemzetek kulturális kapcsolatainak erősítésére és elmélyítésére, amit éppúgy szorgalmaznak a magyar illetékesek, mint a külföldi szakemberek. Egy nagyobb szabású, a zeneszerző életművére épülő nemzetközi ünnepségsorozat előkészítésének első lépéseként az MTA Zenetudományi Intézete és a Régi Zeneakadémia 2007 decemberének első két napján a 2011-es Liszt-évet előkészítő nemzetközi műhelytanácskozásnak adott otthont. A rendezvényt az „Ungarischer Akzent" elnevezésű németországi magyar kulturális évadnak az Oktatási és Kulturális Minisztériumon belül működő titkársága és a Balassi Intézet közösen szervezte a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpontja, a Zenetudományi Intézet és a magyar Liszt Ferenc Társaság segítségével, Klenjánszky Tamás művészeti tanácsadó irányításával. Liszt Ferenc születésének 200. évfordulója, 2011 különösen kiemelt szerepet kap majd hazánk kulturális életében, hiszen az év első felében a Magyar Köztársaság tölti be az Európai Unió soros elnökének tisztjét, és a tervek szerint a 2011/12-es tanévben nyitja meg ismét kapuit a Zeneakadémia felújított épülete.

Legfontosabb céljaként a műhelytanácskozás azt tűzte ki, hogy nemzetközi szinten is felmérje, hol tart Liszt örökségének feldolgozása jelenleg, és egy szervesen összehangolt munka folyamataként hová szeretne eljutni az évfordulóig, majd az azt követő időszakban. Az előző évek -például  a Bartók-év -tapasztalataiból kiindulva a különböző intézmények összefogásával nagyszabású, összetett programok valósulhatnának meg. Ennek előfeltétele, hogy a zenei élet különböző területein tevékenykedő szakemberek ne egymástól elszigetelve működjenek, hanem a folyamatosan bővülő személyes ismeretségek útján kölcsönösen kiegészítsék és segítsék egymás munkáját. Fontos szempont számunkra, hogy
a nemzetközi ünnepségek sorozatának kialakításában Magyarország kezdeményező szerephez jusson.

A találkozó résztvevői a zenei élet különböző területeinek szakértői, fontos intézmények képviselői voltak. Nagy hangsúlyt kaptak a hazánkban és külföldön rendezett fesztiválok tapasztalatai, a Liszt-versenyek tanulságai, a kutatás, zeneműkiadás, az oktatás kérdései, valamint a Liszt-múzeumok és emlékhelyek közös programjai. Tallián Tibor, a Zenetudományi Intézet igazgatója megnyitó szavai után a magyar kultúra iránt különösen elkötelezett kanadai kutató, Alan Walker bevezető előadása jelölte meg a tanácskozás fő irányvonalát: korának kulturális követeként Liszt egyedülálló példát nyújtott azáltal, hogy a hangsúlyt a zene etikai, lelki szerepére helyezte, amellyel embertársainak szolgálatára válhat. Saját szavait idézve: génie oblige -a kivételes tehetség kötelez. Walker professzor arra figyelmeztetett: korunkban is van mit tenni azért, hogy Lisztet mint zeneszerzőt a maga rangján ismerjék el, és ne csak a saját korában rögzült hamis kép öröklődjék róla tovább. Lisztet kortársai elsősorban mint előadóművészt tisztelték, miközben több kompozícióját értetlenül fogadták. Walker javasolta továbbá, hogy a zenei oktatás épüljön erőteljesebben a fiatalok alkotó fantáziájára, például az improvizáció és a lapról olvasás legyen ismét versenyfeladat.

A bevezető előadást témakörök szerinti rövid tájékoztatók, javaslatok és megbeszélések követték. Liszt életművére épülő nemzetközi zongoraversenyeket rendszeresen tartottak eddig is, Budapesten kívül például Weimarban, Utrechtben, Los Angelesben, és 2005 óta Pécsett is. Király Csaba, a magyar Liszt Társaság főtitkára, a pécsi zongoraverseny szervezője említette, hogy Pécs 2010-re megkapta az európai kulturális főváros címet: ez jó alkalom lesz arra, hogy a rendezendő nemzetközi zongoraversenyt  a pécsi bazilika bevonásával orgonaversenynyel is kibővítsék. Szintén az orgonarepertoár   népszerűsítésének szándékáról számolt be Igric György, a Filharmónia Budapest Kht. igazgatója és a Budapesti Zenei Hetek felelős rendezője, aki a budapesti nemzetközi orgonaversenyt Liszt és Messiaen műveire kívánja építeni. A nemzetközi műhelytanácskozás résztvevői szorgalmazták: a 2011-ben rendezendő zongoraversenyek műsorösszeállítását úgy alakítsák ki, hogy a különböző versenyek az életmű más-más arculatát mutassák be. Javasolták az időpontok egyeztetését is, így az előadóművészek és a zsűri tagjai bármelyik versenyen részt tudnak venni. A versenyekhez kapcsolódva vetődött fel a kérdés: vajon Liszt életműve milyen mértékben van jelen a különböző országok zeneoktatásában? Esztó Zsuzsanna, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára arról számolt be, hogy náluk Liszt szellemi öröksége töretlenül él tovább: a tananyag egyrészt Liszt legtöbb művét felöleli, másrészt már a fiatal tehetségek osztályában is tanítanak lapról olvasást, improvizálást és zeneszerzést a zongora mellett. Németországban is egyre több kompozíciót játszanak a zeneakadémiákon Liszttől, Franciaországban azonban kevésbé van jelen életműve az oktatásban, és Liszt nagy orgonaműveit még Bécsben sem tanítják az orgonistáknak.

Scholz Péter, Nicolas Dufetel, Ulrich Hauschild, Vikárikus László.

Paul  Merrick, Bozó Péter, Alan Walker, és Domokos Zsuzsanna

A műhelytanácskozáson több külföldön   élő fesztiválrendező jelent meg. Akadtak, akik tapasztalataikkal segítették a közös munkát, mint Franz Patay, aki a bécsi Mozart-év tanulságait osztotta meg a jelenlevőkkel. Gerhard Winkler az Eisenstadtban szervezendő 2009-es Haydn-fesztivál és a 2011-es Liszt-ünnepségek előkészületeiről beszélt, Kim Sargeant az Európai Ifjúsági Zenekar képviseletében jött, az angliai fesztiválokról és a Liszt- és Mahler-évforduló összehangolásával kapcsolatos terveikről nyújtott tájékoztatást. Anton Viskup a pozsonyi fesztiválokról és terveikről adott összefoglalást, Ulrich Hauschild a Kunstfest Weimarról, Pierre-Jean Larmignat a franciaországi fesztiválokról számolt be. Az Ungarischer Akzent Németországban szervezett, sikeres magyar kulturális  rendezvénysorozatairól Erdődy Orsolya tájékoztatott. A magyarországi Liszt-fesztiválok közül Kóczián Péter képviselte a már évtizedes múltra visszatekintő, júliusi soproni Liszt-hét rendezvényeit, amelyeknek 2008-as programját is magával hozta. Sopronban remélhetőleg hamarosan új Liszt Múzeum nyílik a Tűztoronyhoz közeli paloták egyikében, amelyben a zeneszerzőre vonatkozó emlékek méltó helyet kapnak. Paul Merrick és Esztó Zsuzsanna, a Zeneakadémia tanárai Roska Tamással és  a Mátyás templom karnagyával, Tardy Lászlóval együtt új fesztivált alapítanak Esztergomban: az események mindig az Esztergomi mise bemutatásának dátumához, augusztus 31-hez kapcsolódnak majd -e fesztivál keretében elsősorban Liszt egyházi zenéje és kórusmuzsikája kerül középpontba, koncertek, előadások, kurzusok formájában. Kezdeményezik például az Esztergomi mise tervezett római előadásához készített átirat, az úgynevezett „vatikáni verzió" magyarországi bemutatását is. Távlati céljuk nem csak az, hogy Liszt életműve jelen legyen a város zenei életében, hanem az is, hogy az életműnek e kevésbé ismert része több figyelmet kapjon a hazai és a nemzetközi nyilvánosság előtt.

A fesztiválok, versenyek programjának színvonalát, valamint az előadóművészek számára hozzáférhető kották minőségét azonban a kutatás és az ehhez szorosan kapcsolódó kottakiadás határozza meg. Ezért kapott hangsúlyozott szerepet a tanácskozáson a Liszt-kutatás és a Liszt-művek kiadásának jelenlegi helyzete, az előttünk álló feladatokkal összefüggésben. Az Új Liszt-összkiadás (NLA) aktuális szerkesztői elveiről, célkitűzéseiről a kiadó képviseletében számos kötet társszerkesztője, Kaczmarczyk Adrienne, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatója és a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont munkatársa számolt be. A kritikai összkiadás eddigi köteteiben megjelentették az összes kétkezes zongoramű végleges változatát. Pillanatnyilag a pótköteteken dolgoznak, amelyekben a művek korai megfogalmazásai, a jelenleg még csak kéziratban található verziók, fontosabb töredékek kapnak helyet, vagyis olyan kompozíciók, amelyek az előadók többsége számára még teljesen ismeretlenek, ugyanakkor zeneileg sokszor egyenértékűek az ismert, végleges megfogalmazással. Ilyenek például a Schubert-dalátiratok, ilyen a Hugenotta-fantázia, és szintén nagy érdeklődésre tarthatnak számot a Dante-szonáta korábbi változatai. A kiadó a pillanatnyi lehetőségek ismeretében a jubileumi évig szeretné befejezni ezt a sorozatot. Az Editio Musicának a Liszt-évre szánt másik fontos terve a Faust-szimfónia korai zenekari változatának kiadása. A kétzongorás, szintén korai verziót Gémesi Géza már előkészítette nyomtatásra. Ezt a változatot szólaltatta meg tavaly a Zeneakadémián Ránki Dezső és Klukon Edit a születésnapi Liszt-koncert alkalmával, valamint a műhelytanácskozást kísérő hangversenyen a Művészetek Palotájában. A tanácskozáson részt vevő Liszt-szakértők egyetértettek abban: a legfontosabb feladat az lenne, hogy nemzetközi összefogással minél előbb létre tudjuk hozni a teljes kritikai Liszt-összkiadást, és amíg ez elkészül, jelenjenek meg használható és megbízható gyakorlati kiadványok, amelyek az előadók számára minden Liszt-művet hozzáférhetővé tesznek. Hasonlóképpen kiemelték, hogy ez a felkészülési időszak legyen jó alkalom arra, hogy a méltatlanul elfeledett vagy kevésbé játszott műveket ismét megszólaltassák -ilyenek például a Szent Szaniszló-oratórium nagyszerű zenekari tételei, de ilyen maga a Krisztus-oratórium is, amelyet Liszt fő művének tartott.

A tudományos fórumot ezen az összejövetelen viszonylag kevés külföldi kutató képviselte, később valószínűleg ez a kör is bővülni fog. Alan Walkeren kívül Németországból Detlef Altenburg (Weimar) tudott eljönni, Olaszországból Raffaele Pozzi (Róma), Franciaországból Grabócz Márta (Strasbourg) és Nicolas Dufetel (Tours-Párizs) vett részt a tanácskozáson. Rossana Dalmonte (Bologna) írásban küldte el előadását az olaszországi Liszt-kutatásról. A Németországban élő Gracza Lajos biokémikus, a Budapesti-Göppingeni Liszt Ferenc Archívum vezetője magángyűjteményének anyagáról adott tájékoztatást. A Magyarországon élő Liszt-kutatók közül Eckhardt Mária, Kaczmarczyk Adrienne és e sorok írója (Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont), Paul Merrick (Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem) és Bozó Péter (Zenetudományi Intézet) vállalt a tanácskozásban aktív szerepet. Altenburg professzor a Liszt-kutatás legsürgetőbb feladatának a különböző archívumok Liszt-kéziratainak és dokumentációinak internetes felhasználásra való előkészítését jelölte meg. A weimari Goethe és Schiller Archívum az évfordulóra online formában kívánja hozzáférhetővé tenni Liszt teljes kéziratanyagát. Ehhez a tervhez csatlakozott a budapesti Liszt Kutatócentrum saját anyagával, Raffaele Pozzi az olasz városokban őrzött dokumentációs anyaggal, az országon belül kialakított összefogás útján. Nicolas Dufetel a Bibliothèque nationale-ban őrzött Liszt-kéziratok számítógépes közreadását vállalta fakszimile formában, valamint szeretné közzé tenni Liszt Ádám, a zeneszerző édesapja és a Franciaországban maradt Ollivier-családtagok leveleit, továbbá Liszt operájára, a Don Sanche-ra vonatkozó dokumentumokat.

A másik nagyszabású kutatási feladatot Eckhardt Mária, a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont igazgatója ismertette: a munkatársaival és külföldi segítséggel összeállított Liszt Adatbázist kívánja rendezni az évfordulóra az interneten való hozzáférhetés számára, ami a további Liszt-kutatás forrása lenne, és alapul szolgálhatna egy teljes Liszt Tematikus Katalógus összeállításához. Ezen kívül Weimar és Budapest is tervez tudományos és népszerűsítő kiadványokat. Altenburg professzor például nemzetközi együttműködésre számít egy új Liszt-kézikönyv létrehozásában, amelyben az életmű iránt érdeklődő szakmabeli és a közönség minden Liszt-műről talál majd leírást. A nemzetközi versenyekhez hasonlóan több helyen is rendeznek nemzetközi konferenciát, amelyek tematikáját és időpontját előre egyeztetik. Hazánkban „Liszt és a társművészetek" témakörben a Zeneművészeti Egyetem, annak Liszt Kutatócentruma és a Zenetudományi Intézet közösen tervez nemzetközi konferenciát, lehetőség szerint  a felújított Zeneakadémia épületének ünnepélyes átadásához időzítve. Természetesen a Liszt-múzeumok és kiállítóhelyek is színes népszerűsítő programmal, koncertekkel készülnek az eseményre, amelynek fő célja a nagyközönség és különösen a fiatalok érdeklődésének felkeltése és megtartása Liszt életműve és szellemi hagyatéka iránt. A nemzetközi kiállítás témájaként jóváhagyták a magyar kezdeményezést: a „Liszt és tanítványai" témakörben szinte egész Európa és Amerika is be tud kapcsolódni a kiállítás fejlesztésébe. Az összejövetelen a magyar Liszt Társaság elnökségi tagjai és a vidéki tagozatok vezetői is részt vettek, köztük Kuzsner Péter (Sopron) és Kerek Ferenc (Szeged). Király Csaba főtitkár személyében a pécsi csoportot is képviselte. A külföldi vendégek közül is többen voltak tagjai a Liszt társaságnak. A közös munka összehangolásának megkönnyítése érdekében egy nemzetközi Liszt Társaság megalapításának gondolata is felmerült.

A tervek szerint a nemzetközi tanácskozások, a programok egyeztetései minden évben folytatódnak abban a reményben, hogy sikerül nemzetközi összefogással nagyszabású, maradandó értéket létrehozni Liszt örökségének továbbvitelében. Ennek gyakorlati feltétele lenne a nagy európai szervezetek támogatásának megszerzése - például az Európai Zenei Tanács segítsége, amint ezt Schanda Beáta, a Nemzetközi Zenei Tanács alelnöke kiemelte. Bízunk benne, hogy a szép szakmai tervek véghezviteléhez sikerül majd biztosítani a szükséges anyagi hátteret is. Tulajdonképpen már most elindult egy kezdeményezés a gyakorlatban, amelybe pozitív visszhang esetén a többi ország is bekapcsolódhatna. Magyar művészek évekkel ezelőtt elkezdték hangversenyeken is bemutatni Liszt magyar zeneszerző barátainak, kortársainak (Mihalovich Ödön, Mosonyi Mihály, Zichy Géza és mások) műveit. 2007 júniusában Rómában a Sapienza Egyetem kutatói ösztönzésére historikus koncerteket szerveztek Liszt római barátainak és tanítványainak (Giovanni Sgambati, Ettore Pinelli, Tullio Ramacciotti) kéziratban lappangó kamaraműveiből. A Liszt Ferenc Emlékmúzeum meghívására az olasz művészek idén januárban ezekből a művekből adnak válogatást a budapesti érdeklődőknek. Ha ezt a kezdeményezést itthon és külföldön egyaránt sikerül folytatni, egész Európában és Amerikában is historikus koncertek tehetnék élővé a Liszt tanítványairól szóló nemzetközi vándorkiállítás tematikus anyagát.