- Látszik már a fény az alagút végén?

- Határozottan. Van remény. És nagyon örülök, hogy most jutottunk el abba a fázisba, amikor már komolyan lehet beszélni az Akadémia felújításáról, mert ehhez fel kellett nőni, meg kellett hozzá érni. Mostanra látjuk tisztán, mit akarunk. A felújítás éppen egybeesik Budapest zenei életének előttünk álló fejlesztésével, vagyis nem öncélú, hanem "a nagy álom" része.

- A legfőbb akadály azért mindig a pénz volt, nem az álmok hiánya.

- Most komoly lehetőséghez jutottunk: Európai Uniós pályázatról van szó. Szeretnénk bekerülni a Nemzeti Fejlesztési Terv II. fejezetébe, ami nagyon sok pénzt jelent Magyarország számára. Ebből a Zeneakadémia szerényen, de határozottan szeretné kihasítani a felújításához szükséges összeget.

- Ez mennyi lehet?

- A felső határ 13 milliárd. Ennyire pályázhatunk. Hogy mennyit kapunk, az a jövő zenéje.

- Ez egészen új dimenziókat nyit meg. Más fejjel lehet gondolkozni?

- Uniós fejjel. Így sokkal eredményesebben tudunk pályázni. Ha a Zeneakadémia megújul, akkor az itteni hangversenyélet, a pedagógiai és ismeretterjesztő munka, bizonyos társadalmi rétegek felzárkóztatása jóval könnyebbé válik. Amellett, hogy ez a csodálatos épület megérdemli, hogy felújítsák - és megérdemlik a benne dolgozók is. A művészek és a százéves tradíció, a budapesti és európai zenei élet is mind megérdemlik, hogy ez az intézmény rendben legyen. A Zeneakadémia felújítása nem csak egy műemléképület helyreállítását jelenti: a rekonstrukció eredményeként mód nyílik arra, hogy megvalósulhasson az oktatás és hangversenyezés - a világon példa nélkül álló - egysége.

- Jóval tágabb térben helyezi el tehát az épületet, mint a Liszt Ferenc tér.

- Valóban. Ez a lényeg.

- Az egyik fő akadály évek óta annak a csereépületnek a hiánya, ahová a rekonstrukció idejére átköltözhetnek.

- Itt frontáttörés tanúi vagyunk. A főváros VII. kerületében, a Wesselényi és a Hársfa utca sarkán található ruhaipari iskola használatbavételi jogát az Oktatási és Kulturális Minisztérium jóvoltából a Zeneakadémia kapta meg. Eredetileg a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában volt, amely eladta az államnak. Az új épület elsősorban az oktatást szolgálja, és ott működnek majd az intézmény irodái is. Az épület felújítása várhatóan a jövő év nyarán kezdődik el, és egy éven belül, 2008 nyarán válik beköltözhetővé. Azon az őszön kezdődnek a Liszt Ferenc téri épület munkálatai, s reméljük, minél hamarabb be is fejeződnek.

- Bérleti díjat kell fizetniük a Wesselényiért?

- Nem, csak a rezsit. Ez óriási könnyebbség.

- Kiegészítésként kapták, vagy csak a rekonstrukció idejére?

- Végleg megkaptuk, azaz ami átköltözik, ott is marad. Így végre minden funkció kényelmes térhez jut.

- Átköltözik a könyvtár is?

- A "történelmi" könyvtár marad a régi helyén, az új házban kisebb kézikönyvtárat hozunk létre. Ott hallgatóbarát egyetemet szeretnénk megteremteni sok gyakorlószobával, stúdióval, közösségi terekkel, kávéházzal, étteremmel. Végre nem a ruhatári pultokon ülve majszolhatnak el a hallgatók egy-egy szendvicset...

- A felújítás alatt azért nyilván még nem lesz ilyen kényelmes az élet. Gondolom, raktározni is ott kell majd sok mindent.

- Igen, ha lesz elég helyünk. Amennyiben nem, talán raktárat is bérelnünk kell. Remélem, a Nemzeti Fejlesztési Tervből sikerül megszereznünk a szükséges pénzt. Ennek nagy a valószínűsége, mert kivételesen teljes az egyetértés az érintett felek között. A Zeneakadémia olyan közös üggyé vált, amilyenről mindig álmodtam.

- Talán a zeneakadémiai élet lesz az a terület, amelyet nem árnyékol be a politikai marakodás?

- Most úgy tűnik, igen, és remélem, hogy ez az állapot így is marad. Óriási történelmi lehetőség. Ha nem sikerül, mindennek vége. Akkor kilátás sincs a megoldásra.

- Mi a Zeneakadémia szerepe ma Budapesten és Európában?

- A Zeneakadémia felújítása és az új épület birtokbavétele nyomán az intézmény nemcsak közvetlen környezete - Budapest -, hanem az egész régió zenei központjává válhat, és kiveheti részét több kapcsolódó projekt elindításából, többek közt a kulturális turizmus és az ehhez kapcsolódó foglalkoztatottság, a zeneoktatás népszerűsítése, valamint a tehetséges cigány muzsikusok felkutatása és felzárkóztatása területén. Budapesten ez teljesen reálisnak látszik.

A fejlesztések révén egy "zenei szilíciumvölgy" koncepciója körvonalazódik, melynek keretében a Dunától a Városligetig több intézmény együttműködésében kulturális centrum épülne ki, magas színvonalú kulturális turizmus alapját képezve. Az együttműködésben a Zeneakadémia és társintézményei (a jazz tanszék, az Eötvös Péter Intézet, a Semmelweis utcai és a Wesselényi utcai épület, a Régi Zeneakadémia, a Kodály Múzeum, a Kamaraterem a Kodály köröndön, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium, a Zeneakadémia egyházzenei projektjeinek otthont adó Teréz- templom), valamint a Művészetek Palotája, a Pesti Vigadó, a Magyar Állami Operaház, továbbá a Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok vennének részt.

- Milyen a kapcsolatuk a nagy riválissal, a MűPá-val?

- Nagyon jó. Szakmai partnerként minden projektjükben részt veszünk, a vezérigazgatóval kimondottan baráti a viszonyom, hallgatóink rendszeresen fellépnek ott. Nem hiszem, hogy valaha is olyan rivalizálás alakulna ki, amely a két intézmény érdekszféráit sértené, már csak azért sem, mert eltér a profilunk. Sőt, a MűPa léte még segíti is a Zeneakadémia közönségének toborzását.

- ???

- Akik nem voltak igazán vájtfülűek, s így nem jártak a Zeneakadémiára, most elvetődnek a Duna-partra, megtekinteni, felfedezni a Művészetek Palotáját (vagy az intézmény remek pr-ja vonzza oda őket), és közülük jó néhányan eljönnek megnézni a "nagy öreget" is. Azt mutatják a számok, hogy termünket a MűPa megnyitása óta nemhogy kevésbé tudjuk kiadni, hanem sokkal jobban.

- Az épületre vonatkozó elképzelések tehát körvonalazódnak. Mik az elképzelések az oktatás és hangversenyezés terén? Ott is várható megújulás? Rossz nyelvek szerint legalább annyira égető ez a kérdés, mint az épület helyzetéé.

- Azt szeretném, ha a Zeneakadémia maga határozhatná meg saját koncertjeinek arculatát. Ez azt jelenti, hogy az épületben zajló koncertek és zenei rendezvények nagy és egységes koncepció részévé válnának.

- Önök rendeznék a hangversenyeket?

- Részben mi rendeznénk, illetve mi határoznánk meg, mi hangzik el nálunk. Ennek teljes kialakítása természetesen évekbe telik, de ez a bevett gyakorlat a világ számos nagy hangversenytermében. Az, hogy a Zeneakadémia sokáig csak befogadóként működött, a rendszerváltás előtti időszak során kialakult vagy megcsontosodott gyakorlat öröksége, ami jól működött akkor, de egyre kevésbé válik be ma. A 2005-ben útnak indított saját szervezésű sorozat, az Alma Mater-koncertek idén újabb hangversenyekkel, bérleti előadásokkal várja a közönséget. Az idei szezon kínálata sokszínű és izgalmas, nemzetközi színvonalú programokat ígér. A Zeneakadémia célja a saját hangversenyek megszervezésével egyebek közt az, hogy élvezhető formában mutathassa meg az intézményben folyó képzés eredményességét, magas színvonalát.

A koncertek keretében lehetőség nyílik arra, hogy a növendékek az egyes előadások során világhírű mesterek vezetésével, különleges projektekben vehessenek részt, s intenzív kapcsolat létesüljön a Zeneakadémián rendszeresen oktató egykori növendékekkel, művészekkel. Az Alma Mater-koncertek részét képezi a Bogányi-, valamint a Hérosz-bérlet, az utóbbi keretében pódiumra lép többek között Helmuth Rilling, Peter Schreier, Schiff András és Kocsis Zoltán. Nem egyszerűen hangversenyekről van itt szó: a fellépő művészek egy hétig dolgoznak együtt az Akadémia zenekarával és kórusával, ami növendékeink számára igazi mesterkurzust jelent, így ezt az oktatásban is remekül tudjuk hasznosítani. Az Alma Mater-koncertek tehát új brand, amelynek megszervezésével lehetővé válik, hogy a Zeneakadémia kifejezésre juttathassa, mit tart igazi értéknek a zenében.

- A hallgatók mivel vesznek részt a megújuló profil kialakításában?

- Sok energiával. A MűPa projektjeiben, a jubileumi koncertek és az Opera mindenkinek című sorozat szervezésében aktívan részt vesz a hallgatói önkormányzat; mindenféle egyesületeken belül, amelyeket létrehoztak, fellépéseket szerveznek, hallgatókat ajánlanak ki. Mivel a mi pr- és marketingosztályunk pillanatnyilag egyszemélyes, szükség is van rájuk. A fiatal generációk egyébként egy pillanat alatt megértették az új koncepciót, és azonnal be is szálltak annak kiépítésébe.

- Az Alma Mater-koncertek, azonfelül hogy a saját muzsikus erőket mozgósítják, nyilván az Akadémia működésének újabb anyagi pillérévé válhatnak. Feltéve, hogy a koncertek nyereségesek. Az említett egyszemélyes pr-osztály ehhez már kevés. A hangversenyrendezők komplett irodákat működtetnek. Ez az Önök elképzelése is?

- Valóban, reményeim szerint a koncertszervezés olyan többletforrást jelenthetne, amely az oktatásba visszaforgatva segíthetné azt. És tény, hogy szervezetileg is fel kell nőnünk ehhez a tervhez. A felsőoktatási törvény lehetővé teszi: működtethetünk e célból egy megfelelő apparátust. Feltétlenül belső csapatra gondolunk, tanárokból és hallgatókból.

- Manapság szinte minden az utcán dől el. Nem a politikára gondolok, hanem arra, hogy ott lehet mindent eladni. Óriási siker a Múzeumok éjszakája, csak azért, mert kilép a megszokott idő- és térbeli keretekből. A Színművészeti Egyetem előadásai népszerű események az ügyes pr miatt. Éttermekben kiállítások, múzeumokban koncertek, mindenhol teraszok, kávéházak pezsdítik az életet és viszik közelebb a művészetet az utcán sétálókhoz. A Liszt Ferenc tér igazán kínálja magát, hogy nyíljon egy Akadémia-terasz, és ott komolyzene szóljon. Gondolnak ilyesmire is?

- Igen, sőt, tettünk is kísérletet a meglévő kávézókban muzsikálásra, de sajnos nagyon nagy a zaj, egymást zavarják a különböző zenék. Magában a felújításban ez a terv még nem szerepel, de azóta eszünkbe jutott. Jó volna az is, ha az utcára is nyílna jegypénztár. Remek lenne megszerezni az épület előtti teret, ahol most autók parkolnak...

- Része a megújulásnak, hogy egy éve Marton Éva az ének tanszak vezetője? Másképpen: hozott újításokat az eléggé megfáradtnak tűnő oktatásba?

- Feltétlenül. Nyomban elkezdett azon dolgozni, hogy az opera tanszak vizsgája visszakerüljön az Operába, ott szerencsére nyitottak erre, méghozzá anyagi ellenszolgáltatás nélkül. Épület, zenekar, Kovács János karmester rendelkezésre áll. A kétéves operai képzés után az arra érdemes hallgatók posztgraduális képzésben részesülnének, ha sikerül ehhez megteremteni a feltételeket. Modern operaéneklési stílust szeretne meghonosítani, így új színpadi játékstílust oktat - s nemcsak ő, hanem a meghívott külföldi énekesek is, köztük Nicholas Clapton kontratenor.

- A kontratenorról jut eszembe: Marton Éva személye már jelzi, s így nem is meglepő, hogy a koncepció megint csak nem tartalmazza a barokk és korhű éneklést. Ez továbbra is kimarad az oktatásból?

- Őszintén szólva nem látom annak a realitását, hogy alapítsunk egy régizenei tanszéket. Inkább hiszek a régizene kiemelkedő képviselőinek időnkénti meghívásában. A régizenei életet jobban el tudom képzelni Eszterházán vagy a meglevő együttesek, egyéniségek köré szerveződve, lásd Vashegyi Györgyöt.

- Milyen ma az Akadémia külföldi megítélése?

- Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a Zeneakadémia világhírű márkanév, mely nemcsak Európában, hanem az Egyesült Államokban és a Távol-Keleten is rendkívül nagy elismertségnek örvend. A budapesti intézmény több, az Egyesült Államokkal közös projekt indítását tervezi, melyek tovább erősíthetik a hazai intézményt, emelhetik színvonalát. A tervezett projektek között szerepel a New York-i Oratorio Society budapesti és miskolci látogatása a Zeneakadémia meghívására, valamint fiatal művészek karrierjének segítése a Columbia Artist Management segítségével. A távol-keleti országokban, főként Japánban és Dél-Koreában tapasztalható érdeklődés mellett Kína is egyre nagyobb figyelemmel tekint a Zeneakadémia tevékenységére. Pekingből, Sanghajból, Tiencsinből, sőt Tajvanról is keresik az együttműködés lehetőségét. A Zeneakadémia képviselői pedig Kínában tanulmányozzák az ottani zenei képzést és zeneéletet, s igyekeznek elmélyíteni a kapcsolatokat.