- Köztudomású, hogy Önt szoros szálak fűzik a kortárs zenéhez. Mely jelenkori szerzők kompozícióit tűzte műsorra eddig?

- Nehéz volna valamennyiüket felsorolni. Hogy csupán néhányat említsek: Wolfgang Rihm, Unsuk Chin, Toru Takemitsu és John Adams művei gyakran szerepelnek hangversenyeim műsorán.

- Mi a tapasztalata: szereti a közönség a kortárs zenét?

- A tradicionális zenével összevetve csekély a közönség vonzalma a kortárs zene iránt. Persze különbséget kell tennünk "Kennerek" és "Liebhaberek", műkedvelők és zeneértők között. S a zeneszerzők között is akadnak figyelemre méltók és kevésbé érdekesek, mindenekelőtt pedig jók, sőt, kiválóak és - kevésbé jók... Tapasztalatom szerint a közönség meglepően érzékeny ítélőképességgel rendelkezik ebben a tekintetben. S mint tudjuk, éppenséggel a kortárs komponisták között is akadnak olyanok, akik bizonyos népszerűségre tettek szert.

- Kiket sorolna ebbe a kategóriába?

- Pierre Boulezt, Pendereckit, Lutosławskit, Henzét, mindenekelőtt pedig Ligetit és Kurtág Györgyöt. És van még egy további fontos tapasztalatom is: ha a kortárs zeneszerzők meghatározott műveit értelmes összefüggésbe helyezzük és így adjuk elő, a publikum nagy befogadókészséget és figyelmet tanúsít irántuk. Egyszercsak megérti ezt az "új" zenét, mert egy közismert szerző közismert művével való összefüggés révén gyakran feltárul egy kortárs kompozíció eszméje vagy üzenete.

- Tudna konkrét példát említeni?

- Néhány hónapja Kurtág két alkotását, a Sztélét és az Hommage à R. Sch. című triót egy hangversenyen mutattam be Mozart K. 491-es c-moll zongoraversenyével és Schumann 3. szimfóniájával. Megindító volt átélni, milyen erővel reagált a hallgatóság Kurtágra. Azt hiszem, a közönség nemcsak lineárisan, direkt módon hallgatja a zenét, hanem összefüggésekben és asszociációkban is. Nyilvánvaló persze, hogy ennek mértéke és formája hallgatónként különböző. De hát ez természetes, és a közönség elvárása azoknak a hallgatósághoz való viszonyulásától is függ, akik a zenét "csinálják" és előadják.

- Személyesen is ismeri Kurtágot? Kíváncsi volnék, vajon konzultált-e a zeneszerzővel a Sztélé előadása kapcsán, és kapott-e tőle útmutatást a mű tolmácsolásához.

- Hosszú évek óta ismerem Kurtág Györgyöt. Öt évvel ezelőtt egy nagy koncertvállalkozást hoztam tető alá Berlinben, a Deutsches Symphonie-Orchesterrel: összesen hat hangversenyt, köztük több zenekari estet. Ehhez természetesen Kurtág tanácsát is kikértük. Meglehetősen sokat beszélgettem vele zenéjéről, munkájáról, a gyakorlati zenei előadással kapcsolatos elképzeléseiről és javaslatairól. Éppen az utóbbi az, ami számára rendkívül fontos - ez persze érthető. Mert a zeneszerzőknek sajnos egyre-másra azt kell tapasztalniuk, hogy műveiket nem próbálják eleget és nem sajátítják el megfelelően. Ez pedig nemritkán azzal a következménnyel jár, hogy a közönségnek az ilyen zene egyáltalán nem is nyerheti el a tetszését.

- Ami a Deutsches Symponie-Orchestert illeti, úgy tudom, idén megválik a zenekartól, s a 2006/2007-es szezonban már a Montreal Symphony Orchestra főzeneigazgatói tisztét tölti be. Milyen tervei vannak az új együttessel?

- Repertoárunkon a klasszikusokat főként Beethoven és örökösei: Mendelssohn, Brahms, Schumann és Wagner művei fogják képviselni. Persze hangsúlyos szerepet szánunk a kortárs szerzőknek és kompozícióiknak is, mindenekelőtt a kanadai muzsikusoknak. Két kanadai zeneszerzőt, Michel Longtint és Ana Sokolovicot is felkértük, hogy komponáljon műveket kifejezetten a Montreal Symphony Orchestra számára. Ezenkívül Otto Joachim és Allan Gordon Bell alkotásait is bemutatjuk majd. De természetesen a jelenkori zene más, nemzetközi tekintélyei is szerepelni fognak, például Eötvös Péter, aki nemcsak alkotóként, hanem karmesterként is bemutatkozik majd: zeroPoints című darabját fogja dirigálni. Rajta kívül több neves muzsikus lesz az együttes vendége, többek között Roger Norrington, Neville Marriner, Marek Janowski, Joshua Bell, Lang Lang.

- Eötvös Péterről jut eszembe: úgy tudom, Ön, akinek a nevéhez fűződik A három nővér ősbemutatója, operakarmesterként is új területre lép.

- Valóban: az idei évadtól kezdve a müncheni Bayerische Staatsoper vezető karmestereként, illetve művészeti vezetőjeként dolgozom majd.

- Ebben a minőségében is hasonló elszántsággal száll majd síkra a kortárs zenéért?

- Mindenesetre egy kortárs szerző operájának premierjére is készülünk: Unsuk Chin Alice Csodaországban című művének ősbemutatójára terveink szerint 2007 júniusában kerül majd sor. Ezenkívül az operarepertoár gerincéhez tartozó alkotások, Mozart, Wagner, Richard Strauss művei mellett szeretnénk színre vinni olyan, ritkábban hallható darabokat is, mint Rossini A török Itáliában című műve vagy Verdi Luisa Millere.

Bozó Péter február elején járt Berlinben, ahol meghallgatta a Kent Nagano vezényelte Deutsches Symphonie-Orchester Mozart-Schumann-Kurtág-hangversenyét. Az eseményről szóló tudósítása a lap áprilisi számában jelent meg (Évfordulók Berlinben - Kurtág Györgyöt ünnepelte Kent Nagano és a Deutsches Symphonie-Orchester. Muzsika 2006/4, 24.). Februárban készült Kent Naganóval a fenti villáminterjú is, amelyet anyagtorlódás miatt csak most közölhetünk. (A szerk.)