Nagyon régi ismeretségre és barátságra tekintek vissza ezen a jelentős évfordulón, hiszen növendékkorom óta ismerlek, vagy fél évszázada! (Sajnálatos módon a tanítványod nem lehettem.)

Amióta a '70-es évek közepétől rendszeresen látogatok Budapestre, majdnem minden alkalommal találkoztunk, illetve beszélgettünk a zenéről. Hosszú időn át kértelek, írj számomra egy hegedűversenyt, hiszen zenédet, művészetedet mindig szerettem és nagyra tartottam. Tudomásom szerint több ízben neki is fogtál, majd eltépted a már megírt mű elejét, mondván: "nem jön a nóta!" Sajnálkoztam, de azért mindig reménykedtem.

Végül közös, drága barátunk, Kroó György halála hozta meg Neked az inspirációt, és megírtad számomra az ADDIO-t, ezt a gyönyörű, megrázó rekviemet, melyet nagy szeretettel és lelkesedéssel adtam elő több országban is.

Születésnapod alkalmából fogadd legőszintébb, szívből jövő gratulációmat, jókívánságaimat: élj egészségben sok évig szép zenével!

Meleg szeretettel és tisztelettel

PAUK GYÖRGY