Népzenekutató, tanár. Szombathelyen született 1929. június 8-án. Tanulmányait 1947 és 1951 között a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanár- és karnagyképző szakán, 1952-től 1956-ig ugyanott a zenetudományi szakon végezte. Tanára volt többek közt Ádám Jenő, Bárdos Lajos, Kodály Zoltán, Vásárhelyi Zoltán. 1957 és 1960 között Kodály MTA-aspiránsa, 1960-tól 1973-ig az MTA Népzenekutató Csoportjának (Zenetudományi Intézet) tudományos munkatársa, 1973 és 1977 között tudományos főmunkatársa, 1977-től 1990-ig a népzenei osztály vezetője, 1981 és 1984 között igazgatóhelyettese, 1991-től tudományos tanácsadója. 1970-től a Zeneakadémián adjunktusként népzenét oktat, 1982 és 1997 között docens, 1997-től 1999-ig egyetemi tanár. 1969-től számos kanadai és egyesült államokbeli egyetemen oktatott. 1975 és 1993 között a Nemzetközi Kodály Társaság alelnöke; 1978-tól 1984-ig a Magyar Kodály Társaság alelnöke. 1970 és 1995 között a Hagyományos Zene Nemzetközi Tanácsa magyar nemzeti bizottságának ügyvezető elnöke. 1952 és 1958 között 4400 magyar népdalt gyűjtött a Kárpát-medencében, 1958-tól 1979-ig ugyanennyit Bereczki Gáborral háromszáz mari, csuvas, tatár, baskír, mordvin és udmurt faluban. Fontosabb művei: Cheremis Folksongs (1971); Chuvash Folksongs (1979); Finnugor és török népek zenéje (lemezalbum, 1984); Erdők éneke (négynyelvű finnugor gyűjtemény, Szíj Enikővel, 1985); Reflections on Kodály (szerkesztő, 1985); Votyak folksongs (1989); A volga-kámai finnugorok és törökök dallamai (1993); Tatar Folksongs (1999); Röpülj, madár, röpülj (160 karádi népdal, 2000); Volgán innen, Volgán túl (napló, 1958-1979, 2001); The Song Tradition of O. G. Abbott (2001). Akadémiai Díjas, Erkel-díjas, Széchenyi-díjas.