- Az Álomrajzok a Trio Lignum számára íródott, tehát két klarinétra és fagottra. Ahogy mondani szokták, előbb cím kell egy darabnak, majd az ismertető, s utána jöhet a komponálás. Ez a munkám majdnem ezt az utat követi. Első elképzelésem egy a bachi háromszólamú invenciót mai füllel átgondoló művet vázolt fel, mely szervesen, egy anyagból, ám három önálló rétegben építkezik. Sok vokális és nagyobb kamaraegyüttesre szánt mű után kiéheztem a kisebb apparátusú hangszeres zenére. Amikor a műsor kinyomtatásakor meg kellett mondanom a címet, az "Invenzione a tre" hallatán Lakatos György nemtetszését fejezte ki, s este 6-ig adott gondolkodási időt. Olyan szóra volt szükségem, amely eléggé kötetlen, s mégis van valami konkrét eleme. Eszembe jutott egykori darabom, a Passi velati (Fátyolos léptek), amely ugyanilyen kettősséget hordoz, miként a L'ombre sur les structures pliées is, amelyben az árnyék és a szerkezet ellenpontozza egymást. Közben döbbentem rá, hogy furcsa módon mindhárom kompozíció klarinétokat foglalkoztat.

- Lehet, hogy tán ez képes leginkább kifejezni a ködösséget?

- A klarinét sok mindenre képes: színtelen távoliságra éppúgy, mint harsányságra. De lehet, hogy ez a gondolkodásmód más darabjaimban is fellelhető. A klasszikus-romantikus értelemben vett tematikusság, a téma előtérbe hozatala nem érdekel, inkább úgy érzem, mintha ismernék egy témát, amelynek mindig csak a kidolgozását vagy a közjátékait írom meg.

- Milyen hosszan fejted ki az invenciót?

- Tíz percben, amely egyetlen, több szakaszra bontható tételt ad ki.

- Lassan hömpölyög az álomkép?

- Nem mondanám. Különböző sűrűségű. A három hangszer szinte szólistaként szerepel. Az egyik klarinét és a fagott pontosan lejegyezve, egymással szinkronban játszik, míg a másik klarinét a színpadon kívül, olykor szemlélődően, majdnem tonális foltként, támaszként csatlakozik a képhez. A kompozíció végére ez a klarinét válik irányítóvá a láthatatlanságból, a fagott pedig eltűnik a hangzásból. Mintha hárman játszanának egy szóló klarinétdarabot.

- A termen kívüli klarinét ezoterikus tartalmat képvisel láthatatlanságával, vagy inkább akusztikus hatást kíván előidézni?

- Akusztikus célja mindenképp van, hiszen a távoli hangról nem lehet rögtön és pontosan tudni, hogy a színpadon szól-e vagy azon kívül. Ez a kevesebbet játszó hangszer koordinál: a háttérből tonalitást sugallva a viszonylag egyszerűbb vezető fagottszólam és a komplikáltabb klarinét sűrűjét értelmezően világítja meg.

- A minimal art eszközeivel faragod egy tömbből ezt a szobrot?

- Három szakaszra különíthető el a mű: ez máris ellentmond ennek. Az első egyre sűrűsödik, a középső klarinétszóló, a vége pedig eltávolodó lassú zene.

- A fagottnak mint kakukktojásnak jut-e a hangszerelésben megnyilvánuló szervező szerep, vagy éppen homogeneizálni akartad a klarinétokkal?

- A darab első részében magas fekvésben játszik, tehát összeolvad a klarinéttal, a végén pedig leköltözik mély regiszterébe.

- Min dolgozol az Álomrajzokon kívül?

- Pilinszky-kantátát tervezek, amelynek néhány tétele már elhangzott Dobra János évekkel ezelőtti fotókiállításának megnyitóján. Egész versek és töredékek alkotják a szöveget - még eldöntendőnek érzem, milyen végső rendbe illeszkedjenek. S egy örök kihívás is foglalkoztat: a vonósnégyes, ami alighanem a legtöbb izgalmat nyújthatja a zeneszerzőnek.

- Milyen apparátust foglalkoztat a kantáta?

- A már elkészült három részletben hét hangszert alkalmazok (fuvola, klarinét, trombita, ütő, hegedű, cselló, bőgő). Az énekes szólista mezzoszoprán (Horváth Mária hangjára gondolva) és a kórusnak is jut énekelnivaló. Megfordult a fejemben, hogy nagyobb kamaraegyüttesre kellene hangszerelnem a kantátát.

- Mikorra készülsz el vele?

- Szeretnék mielőbb, hiszen minél hoszszabban készül egy darab, annál kisebb a remény a befejezésére. Nem tudok határidőt mondani. Eddig ilyen szempontból a pálmát egy hegedűdarabom viszi el, amely egy hét alatt keletkezett, majd hat évig állt, s aztán négy nap alatt befejeztem. Nem tartom szerencsésnek, ha egy darab túl hosszan várakozik félkészen a fiókban.

- Úgy tudom, terveid között színpadi mű is szerepel.

- Valóban. S ezúttal igazi opera, nem egyszerűen színpadi tételek, ahogy Örkényből írt Egyperceseimet hívtam. A témát tudom, szövegkönyvet szeretnék hozzá találni. Babonából csak annyit árulok el, történelmi tárgyú.

- Nem is fog emlékeztetni az Egypercesek zenéjére, dramaturgiájára?

- Az ember nem bújhat ki a bőréből - biztosan lesz, ami emlékeztet rá. De ebben több énekes lenne, meg kórus, csak a hangszeregyüttes maradna ugyanolyan: 15-16 tagú.