|
Az 1875-ben Liszt Ferenc által alapított pesti Zeneakadémia 1907-ben költözött harmadik, jelenlegi helyére. Az egykori Gyár ucca (a mai Liszt Ferenc tér) és a Király utca sarkán a magyar szecesszió talán legszebb épülete áll 2600 négyzetméter alapterületen: Korb Flóris és Giergl Kálmán építőművészek alkotása. Kívül-belül számtalan gyönyörűség tárul itt föl a néző előtt: szobrok, freskók, mozaikok, míves üvegablakok - többek között Körösfői-Kriesch Aladár, Telcs Ede, Róth Miksa munkái - adják a látvány finoman elegáns hatását. A kép ma távolról sem tökéletes, a ház egyes részeinek állapota méltatlan az intézmény híréhez, s a felsőbb emeleteken, ahová a koncertlátogató sosem téved, az elmúlt évtizedek meglehetősen csúnya sebeket ejtettek. Átfestették az ajtókereteket, át- és beépítettek egyes szekciókat - időszerűvé vált az eredeti formák helyreállítása.
A zenepalota megnyitásának századik évfordulóján hajdani szépségében kell ragyognia az alapító nevére büszke Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemnek, így kívánja az intézmény és a közvélemény, ezt támogatja a témában érdekelt két tárca, az oktatási és a kulturális - írta 2002-ben a Muzsika. Az óhajként megfogalmazottak 2003 végére közel kerülnek a valósághoz. Októberben ugyanis kihirdették az áprilisban kiírt meghívásos építészeti tervpályázat eredményét. A pályamunka a rekonstrukciót előkészítő kormány-előterjesztés alapjául szolgál. A pályázatra öt munkaközösséget hívtak meg, közülük a bíráló bizottság a Magyari Éva, Pazár Béla és Potzner Ferenc által benyújtott anyagot találta legjobbnak. A testületben természetesen képviseltette magát az intézmény és az építészszakma, s akadt a döntnökök között olyan szakember, aki az épített örökség ügyeiben járatos.
A pályázók munkáját nehezítette, hogy sok szempontnak kellett megfelelniük, minthogy az épület fontos műemlék, és a helyreállítás során az eredetiség megőrzését mindvégig szem előtt kell tartani. A 2002-re már felújított központi könyvtár jól mutatja azt a gyönyörű, finom színvilágot, amely az elmúlt fél évszázad alatt szinte nyomtalanul eltűnt a ház többi részében. Mivel a Zeneakadémia oktatási intézmény, a művészképzés korszerű körülményeit kell az adott keretek között megteremteni. Ám a Zeneakadémia az új koncertpalota felépítése után is megmarad nyilvános hangversenyhelyszínnek, ezért a közönség kényelmét szolgáló részeket vissza kell állítani, illetve a kor igényeinek megfelelő tereket szükséges létrehozni, gondoskodni kell a zajmentes szellőztetésről stb. Fiala István, aki az Erzsébet térre szánt Nemzeti Színház körül is bábáskodott, a bíráló bizottság elnökeként úgy nyilatkozott, hogy ennek a bonyolult szempontrendszernek a Magyari-Pazár-Potzner-féle anyag felelt meg legjobban, de a többi négy pályaműben is találtak érdekes megoldásokat. Minthogy szakmai tekintetben a pályázat komoly kihívás volt, azt tervezik, hogy főként az építészek, de az érdeklődő laikusok számára is lehetővé teszik valamennyi elképzelés megismerését, valószínűleg az építőművészek társaságának otthonában.
A tervek elkészülte után a következő lépés a beruházási program összeállítása, ez lesz a kormány-előterjesztés alapja. A felújítás várható költsége nem kevés: 10 milliárd forintra tehető, előteremtéséről - ugyancsak a közeljövőben - az Országgyűlés dönt. Az építészközösség és az intézmény sincs könnyű helyzetben: hogy a felújítási munka jól haladhasson, 2005-re ki kell üríteni az épületet. Ehhez azonban megfelelő "albérletet" kell találni, ahol két évig ideiglenesen, kompromisszumokkal, de zavartalanul működhet a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem. Ezzel párhuzamosan a visszaköltözés terveit is ki kell dolgozni, valamint azt a koncepciót, hogy mely tanszakok költözzenek vissza a Zeneakadémiára, s milyen kibővült vagy új tanszakok jussanak végleges helyhez másutt.
|
