- Lezárva a Tánczene című, kötetnyi-lemeznyi ciklust, új sorozatba kezdett
Sáry László.
- Igen, a klarinétokra írt Kettőssel, amelyet már bemutatott Klenyán
Csaba és Rozmán Lajos. Most Contrapunctus floridus címmel komponáltam triót,
amelyben a két klarinéthoz fagott társul, de az egyik klarinét fuvolával helyettesíthető.
A kompozíciónak a hangszerek mellett előre felvett zenei anyag is része. Ez az
általam szintetizátoron rögzített alap mintegy fúgatémaként működik a címben jelzett
ellenpontban. A fúvósok szólamai ennek díszítéseit, "floridus"-át játszszák. A
kis létszám ellenére - ma úgy gondolom - szükséges egy, nem hagyományos értelemben
vett karmester, aki metronómszerepben fogná össze az előadást. A felvett anyagot
hallják ugyan a hangszeresek, de nem tudnak hozzá alkalmazkodni, mert floridusuk
nincs szinkronban vele, emiatt kell segítenie a karmesternek. Ha mindegyik fúvós
fejhallgatót viselne, akkor megküzdhetne a feladattal, úgy viszont egymást nem
hallanák, márpedig az nélkülözhetetlen. Ilyen darabból nyolcat-tízet is tervezek
a következő két évben. Az Imitatio in unisonót már elő is adta Csaba és
Lajos a Képzőművészeti Egyetemen. Szóló nem kerül a sorozatba, mivel a kánon-
és fúgaszerű gondolkodásmód egyetlen hangszeren csak kompromisszumokkal megvalósítható.
Ami az instrumentáriumot illeti, kizárólag az említett fúvósokat foglalkoztatom
különböző összeállításokban. Lesz még olyan tétel, amelyhez "szalagzene" is tartozik,
de olyan is, amelyben ez tetszés szerint alkalmazható vagy elhagyható.
- Az ellenpontos gondolkodásmód szigorú megszerkesztettséget sejtet.
- Csakugyan. A régi - középkorig visszanyúló - zeneszerzés-technika mai újjáélesztésére
törekszem e sorozatban. Különösen az angolok inspirálnak: Byrd, Tallis, Tomkins
és a többiek; a Fitzwilliam Virginal Bookot már 1968-ban megvettem (akkori
1500 forintért a Rózsavölgyiben!). Az ő műveikben a zene szerkesztése tökéletes
egyensúlyban van a kifejezéssel és a technikával. A technika, a megtalált módszer
szerinti mozaikszerű építkezés könnyen magával ragadja a komponistát, holott arra
kell gondolni, hogyan hat a mű: a közönség - és magam is - hallani akar valamit,
ami "átjön". Sorozatomban augmentációs imitációt, megfordításokat is alkalmazok,
az egyik egyszólamú darabomat is átdolgozom úgy, hogy rák-, illetve tükörfordításával
együtt alakuljon új kompozícióvá.
- Kizárod, hogy más, mint fúvós hangszer kapcsolódjék az apparátusba? A felvett
anyag sajátosan elektroakusztikus hangzást képvisel, vagy inkább hangszerekre
emlékeztet?
- Az előadó együttes magja az említett két klarinét és fagott (az utóbbit
Lakatos Györgynek szánom). Mivel kiváló fuvolásaink vannak, az ő hangszerüket
is bevonom, ám vonósokkal nem kívánom a homogén hangzást megváltoztatni. Az említett
szerkesztéshez, szellemiséghez inkább fúvósok illenek. A felvett anyagot az élőben
megszólalóval egyenértékűnek szánom, így nem törekszem különleges elektroakuszikus
színekre. A Contrapunctus floridusban például ütős jellegű a háttéranyag.
- A hangzás heterogeneitását tehát az teremti meg, hogy a fúvósok kúszó mozgásával
szemben a csilingelőbb - billentyűs, ütős - jelleget adja a szintetizátor?
- Így van. Kvázi billentyűs, ütős szerep hárul a szintetizátorra.
- Másik sorozatodat, a Kreatív gyakorlatokat továbbépíted.
- A címbeli kreativitás jegyében újabb és újabb változatok kerekednek ki a
meglévő gyakorlatok realizálása során. Tanítványaimat is arra serkentem, teremtsenek
újabb variánsokat. Ennek során újabb kötetre való anyag gyűlt össze. Magasabb
szintre is szeretném emelni a gyakorlatozást, amely már komolyabb hangszeres tudást
feltételez.
- Az utóbbiakat már hivatásos zenészeknek szánod. Jelent-e ez valamit a gyakorlatok
megszerkesztésében? Hangszerre szabottak lesznek? Zenei képességek szempontjából
nagyobb igényűek? Felhasználásukat tekintve szélesebb körűek - mondjuk koncertetűdszerűek?
- Nem kötöm e gyakorlatokat konkrét hangszerekhez. Ragaszkodom a korábbi kötetből
ahhoz, hogy bármilyen hangszeren, sőt akár énekhangon is részt lehessen venni
a produkcióban. A kamarazene-jelleg a fontos. Jelzek viszont nehézségi fokokat.
- Az előző kötet nagy visszhangot váltott ki. Az újabb csokortól azt várod,
hogy mintegy forradalmasítja a felső szintű zenészképzést is?
- Szeretném, ha eljutna a konzervatóriumokba és tanárképzőkbe, meg is kerestek
engem e körökből. Ahol a mai zenére igény van, szívesen használják gyakorlataimat,
amelyek nagyban segítik a kortárs zeneművek előadását is. Aki a mai zenében gyakorlatot
szerez, a klasszikusokat is jobban fogja játszani.
- Úgy tudom, színpadi terv is foglalkoztat.
- Szeretnék újabb kamaraoperát írni, de nem találok megfelelő szövegkönyvet.
Próbálkoztam, Jeneyhez hasonlóan, Esterházy Daisyjével, de nagyon színházas, operai
igényű. Úgy látszik hát, nekem kell valamit írnom. Nem operaénekesek érdekelnek,
de a szép énekhang, a jó artikuláció, a színpadi játékkészség igen.
- Énekelni tudó, nem operás hangú szereplők, hangszeregyüttessel kísérve.
- Igen, mintegy a Tyukodi pajtásom folytatásaként.
|