|
- Első, felületes pillantásra szimfonikus kíséretű misének vélhetnők Reményi
Attila mintegy húszpercesnek készülő partitúráját. Holott sem szabályos misének,
sem szimfonikus apparátusúnak nem látjuk, ha belelapozunk, hiszen a fúvósokat
régi hangszerek képviselik, a vonóskar pedig az ő hangzásukhoz igazodóan kis létszámú.
- Három éve találkoztam a hévízi Musica Antiqua Együttessel, nekik hajdan Farkas
és Ránki is komponált. Az ő érdeklődésük nyomán kezdtem utánajárni, miként lehet
úgy reneszánsz hangszeregyüttesre írni, hogy az mondjon valamit korunk emberének
is. Általában foglalkoztatnak a fejlődésükben megrekedt, de jó hangzású instrumentumok:
e művel párhuzamosan tárogatóra és hárfára írok kettőst egy külföldi tárogatós
felkérésére.
- Mit értesz azon, hogy a ma emberéhez szóljon a régi hangszerre szánt darab?
- Azt, hogy miközben a zeném hasonlít a reneszánszra, ne kövesse annak stíluselemeit.
A Kyrie tételt első pillantásra reneszánsz zenének hihetnők, ám olyan kompozíciós
eszközök fordulnak elő benne, amelyek akkor nem voltak használatosak. A Benedictus
meg 5/4-ben metrizálódik, s kromatikusan ereszkedő, barokkos passacaglia-szerkesztésű,
de még e jellegzetesség nyomán sem téveszthető össze a barokk muzsikával. Ha "stílusgyakorlatot"
írnék, nem lenne mai üzenete a kompozíciónak, értelmetlen volna megkomponálni.
- Az együttes kért misét?
- Nem volt kikötésük. Azért választottam ezt, mert eddig még nem volt misém.
S most sincs igazán, hiszen latin nyelvű zsoltárszövegeket illesztettem a négy
belső tételbe. A miseszöveg számomra csak keret. Ezért nem zenésítettem meg a
Credót, sőt az Agnus Deit sem. A Kyrie-Gloria-Sanctus-Benedictus láncolatot Introitus
és Amen veszi körül. Nehezítette munkámat, hogy a hangszeres szólamokat amatőrök
által is játszhatónak kellett megírnom.
- Föl sem merült benned, hogy a régi hangszeres csoportra valami egészen új,
a múlttól merőben különböző zenét kreálj? Rögtön tudtad, hogy nem stílusgyakorlatot,
mégis a reneszánszra reflektáló zenei anyagot akarsz létrehozni?
- Semmilyen kort nem akartam utánozni: sem a reneszánszt, sem a barokkot.
Szabadon gondolkoztam, mint mondjuk Stravinsky a Zsoltárszimfónia második tételében,
amelynek fúgatémája bachos, mégis egészen más. Azt tartottam szem előtt, mit írnék
én erre a felállásra. Játszottam a hangszereléssel: a furulyák csoportjával, a
vonósokkal, s középen az orgonával meg persze a vegyes karral.
- A zsoltárszövegek alkalmazása arra mutat, hogy a misét nem liturgikus használatra
írod, inkább költői alkotásnak tekinted a szöveget.
- Valóban nem tudják használni a liturgiában, mindenekelőtt a Credo és az
Agnus Dei hiányában. De nincsenek is egyházi szerzői ambícióim. A Kyrie és a Gloria
már felcsendült istentisztelethez kapcsolódva, de ott sem a szertartásba foglalták,
hanem utána szólaltatták meg. Ami pedig a hangszeres szólamokat illeti, jóllehet
semmilyen modernnek nevezhető effektus vagy komponálási mód (pl. aleatória) nincs
a műben, a játékosok eleinte nagyon mainak érezték.
- Nem feszélyeztek a régi hangszerek hangzáslehetőségeinek szűk határai?
- Kétségtelen, hogy a mai hangszerek nagyobb lehetőséget kínálnak, de azért
a blockflöte-család és a hozzá csatlakozó krummhorn a maga sajátos tónusával színes
lehet. A polifon és homofon területek cserélgetésével is igyekeztem változatosságot
teremteni.
- Vajon a furulyák puha hangzása hogyan illeszkedik a kisebb létszámú, de intenzívebb
hangú vonósokéhoz?
- Nemcsak puhák lehetnek a blockflöték! Például a Kyriében a 130. zsoltár
előtt van egy hangfürtszerű megszólalásuk. Ezt magas fekvésben írtam, mert ijesztő
hatást akartam elérni. Ne csak a Bach Actus tragicusából ismerős hangszínekre
gondoljunk!
- A kvintettnyi, de legfeljebb szeptettnyi vonós kar mai hangszereken játszik.
Hogyan illeszkednek az ódon fafúvókhoz? Meddig terjed a játékmódjuk?
- Az lenne izgalmas, ha a vonósok is régi hangszereken játszanának. Szólisztikus
szakaszaik egyébként nincsenek. A Gloriában egy repetitív szakasznál használok
pizzicatót.
- Az orgona mellett zongorát is látok az instrumentáriumban. Nem ellentétes
ez az eddigiekben részletezett szellemmel?
- Nem. Az orgonát és zongorát azonos elektronikus billentyűssel keltik életre.
Zongorát mindössze az Introitusban és a Gloriában alkalmazok, s inkább ütőhangszeres
színként.
- Mit énekelnek a kórusból előlépő szólisták?
- A miseszövegtől eltérő textusokat. A szólisták nem nagyigényű magánszólamokat
adnak elő, együttesük inkább csak színesíti a hangzást.
- Keletkeztek-e további terveid régi hangszereket foglalkoztató művekre?
- Eddig nem. Inkább a Győri Ütőegyüttes biztatására kezdtem nagy munkába:
a Mikrokozmoszhoz hasonlóan hat füzetbe rendezve ütőhangszeres darabokat írok.
Ilyen pedagógiai művekből, dob-duettekből és hasonlókból nagy a hiány, különösen
a zeneileg értékesekből.
|
