Muzsika 2002. december, 45. évfolyam, 12. szám, 37. oldal
Hollós Máté:
Művek bontakozóban
Rózsa Pál versengő fúvósai
 

- Fúvósok inspirálják manapság Rózsa Pált.
- Igen, a fúvós zenekar és kisebb fúvós kamaraegyüttesek hangszínhatásait próbálgatom. Az F. A. Requiem címmel Fodor András költő barátom emlékére írt művemben - amelynek címe a monogramra és a két zenei hangra egyaránt utal - a hagyományos fúvós zenekarból elhagytam a fákat, kivéve a szaxofonokat, s ehhez társítottam női kart. Most viszont olyan fúvós zenekarral kezdtem együttműködést, amely csak fafúvósokból áll: fuvola, oboa, klarinét és fagott több szólamban, melyeket kiegészít a szaxofoncsalád. A basszust bariton szaxofon, fagott és basz- szusklarinét adja, telt, bársonyos hangzással, s a 24 tagú csapat a kisklarinétig és piccolóig a teljes hangtartományt bejárja. Ez a Palota Zenekar, vezetője Bakos József. Az együttes számos külföldi sikert mondhat magáénak, vendégkarmestereket is foglalkoztat, visszatérően Medveczky Ádámot. Nekik írtam Szerenád 24 fúvós hangszerre című kompozíciómat. Egy korábban vonós kamaraegyüttessel kísért zongoraconcertinómat hangszerelem, sőt inkább dolgozom át számukra.
- Amikor új fúvós hangzásokat említesz, munkásságod ismeretében nem a hangszínekkel való úttörő kísérletezés képe dereng fel előttünk, inkább az együttes sajátosságaiban való elmélyülést sejtünk.
- Jól gondolod. Nem vetekedhetem például e téren egyik mintaképemmel, Dubrovay Lászlóval, csupán a magam számára új hangszínek felfedezése foglalkoztat. Ugyanakkor az említett együttesnek eredeti darab alig áll a rendelkezésére, átiratokra szorulnak, mert ez a felállás nem gyakori.
- Hogyan kezeled a fúvós együttest: kamaracsoportként vagy inkább zenekari szellemben?
- Inkább kamaraegyüttesként. A concertinóban némiképp csökkentem is a fúvósok számát, hozzáteszek azonban két csellót, és két ütőhangszeres is közreműködik: az egyik hangolt, a másik hangolatlan instrumentumokon. A második tételt mindössze nyolcan játsszák: hat "klasszikus" fafúvós és két szaxofon. Egyébként általában minden szólamot két hangszer szólaltat meg, kivéve a piccolót, a basszusklarinétot, a bariton szaxofont. Nagy tutti csak a darab szerkezetileg kiemelt fontosságú pontjain hallatszik.
- Fúvós zenekari komponisták gyakran hangsúlyozzák, hogy ez az együttes ugyanolyan csoportokra tagolódik, mint a szimfonikus zenekar. Az általad említett társaság tehát a szimfonikus kamarazenekarhoz hasonlítható? Milyen hangszerek adják itt a "vonós kart"?
- A zeneiskolás és konzervatóriumba járó gyerekek többsége fuvolát és klarinétot tanul. Így itt is ezekből a hangszerekből van a legtöbb. A fuvolák a hegedűnek, a klarinétok a brácsának felelnek meg és így tovább. A két oboa a Szerenádban hosszú szólószakaszokhoz jut, de más hangszerek is megmutathatják magukat szólóban.
- Amikor a két oboa szólójáról beszélsz, azt együtt játsszák, kettesben, vagy más-más jut a két oboának?
- Általában ugyanazt játsszák, de megesik, hogy oktávban kopuláznak, sőt az is, hogy felelgetnek egymásnak.
- Mit takar a Szerenád elnevezés?
- A Szerenád háromtagú formája fanfárral indul. Nem tagadom ebben Richard Strauss hatását. Egy középrészt követően visszatér a fanfár. Az A-B-A szerkesztésű kompozíció mintegy nyolcpercesnek ígérkezik. Ha a zenekar megszeretné, szívesen folytatnám a darabot, s akkor egy nagyobb mű nyitótételévé válhatna. Már a második tétel is kezd bennem kialakulni: saját témára épülne változatokkal, melyekben a zenekar tagjai megmutathatnák szólisztikus képességeiket.
- Milyen a Zongoraverseny formai szerkezete?
- Szabályos háromtételes versenymű, gyors-lassú-gyors tempóban. Nyitótétele szonáta, a záró pedig kéttagú forma.
- Nem kizárólag fúvós partitúra bontakozik kezed alatt.
- A Pécsi Szimfonikus Zenekar részére komponálok concerto grossót. Évekkel ezelőtt az akkor pályája zenitjén járó Mecsek Fúvósötösnek írtam egy darabot, s már annak előadása nyomán megszületett egy olyan mű gondolata, amely a kvintettet zenekarral párosítja. Végül úgy adódott, hogy a zenekar szólamvezetőiből áll össze a concertáló kvintett. Nem túlságosan nagy létszámú szimfonikus kíséretet tervezek a 20-25 percesnek ígérkező darabban. Ebben is szerepelne egy variációs tétel, amelyhez olyan magyar népdalt keresek, amelynek köze van Pécshez vagy vidékéhez.
- Vajon ez a ma nem oly divatos forma vérbeli concerto grosso lesz, amelyben kisebb és nagyobb csoport áll egymással szemben, vagy inkább afféle ötösverseny?
- Mindkettő előfordul, sőt az első tételben az egyes szólóhangszerek mintegy önálló concertócskákat játszanak, az utolsóban pedig hosszan magára marad a fúvósötös.