|
Közfelkiáltással Schanda Beátát, a Magyar Zenei Tanács képviselőjét
választotta elnökévé az Európai Zenei Tanács Brüsszelben tartott éves gyűlése
2002. szeptember 15-én - hangzik a közlemény, amely jelentős elismerés a magyar
zenei élet, még inkább a Zenei Tanács számára. A személyi ügyön kívül még egy
fontos kérdésben döntöttek: az UNESCO Nemzetközi Zenei Tanácsának regionális szervezete,
az Európai Zenei Tanács (EZT), amely jelenleg 30 nemzeti zenei tanácsot és 27
európai érdekeltségű nemzetközi zenei szervezetet fog össze, határozatot hozott
önálló jogi személlyé alakulásáról, mert ezzel is erősíteni kívánja az európai
zenei, illetve kulturális ügyekben folytatott érdekérvényesítő tevékenységét.
Schanda Beáta megerősítette, hogy megválasztását a Zenei Tanácsban (illetve jogelődje,
a Magyar Zeneművészek Szövetsége keretében) folyó több évtizedes munka elismerésének
tartja. Az UNESCO Nemzetközi Zenei Tanács vezetőségében korábban igen aktív munkát
fejtettek ki neves magyar zeneművészek, Láng István, illetve Klenjánszky
Tamás több évig tevékenykedett a szervezetben. Az egy évtizede létrejött EZT
elnökségében pedig vagy hat esztendőn át dolgozott Csébfalvi Éva, a Magyar
Zenei Tanács főtitkára. "Mindig is fontos szerepet játszottunk a két nemzetközi
fórum életében" - mondta Schanda Beáta. A másik újdonság, az önálló jogi személlyé
válás jelentőségét az elnök így részletezte: jelenleg az európai tanács tulajdonképpen
az UNESCO Nemzetközi Zenei Tanácsának része. Az önálló jogi státus megszerzésével
az EZT az Európai Bizottság tárgyalópartnerévé válik. Bár Fekete-Afrikában legalább
annyit (ha nem többet) zenélnek, mint Európában, a szervezeti élet az öreg kontinensen
a legélénkebb. Ezért is fontos az önállóság, persze harmóniában az UNESCO kebelében
működtetett intézménnyel. A tárgyalási helyzet erősítése mellett a pályázati pozíciók
javításához is szükséges az új jogállás. A nagyon bürokratikus európai ügymenethez
alkalmazkodni kell - a tanács munkatársai közül egyiknek sem ez szerzi a legnagyobb
örömet. A napi tevékenység, a különböző akciók, konferenciák, versenyek, a sokféle
együttműködés mindig sokkal több embert mozgat meg, mint az évi közgyűlés, ám
a "hivatali" feladatokat is el kell végezni. Schanda Beáta arra számít, hogy az
elnöki poszton nem munkájának mennyisége, hanem teendőinek minősége változik meg.
Annál is inkább, mert az előző években váratlan helyzetek sorát kellett megoldania.
A főtitkári pozíciót akkor a német zenei tanács elnöke töltötte be, aki minden
előzmény nélkül, a közgyűlés előtt három nappal bejelentette, hogy visszaadja
a mandátumát. Feladatait a megbízott főtitkárként dolgozó Schanda Beáta tulajdonképpen
"megörökölte". Az elmúlt években már az elnökségben is többen fölismerték, hogy
a főtitkár, mint mindenért felelős személy, nem dolgozhat tovább félállásban.
Most módosították a működési szabályzatot, a főtitkári és az elnöki poszttal járó
munkát és jogkört különválasztották. Elnöknek bárki megválasztható, élhet bárhol,
a főtitkár helyzetét viszont szeretnék megerősíteni. Azzal, hogy a tanács önálló
jogi személlyé válik, a saját költségvetéséből szánhat pénzt arra, hogy a főtitkári
posztot kiemelje. Céljuk, hogy a munkát önálló ügyvitelre képes kolléga végezze.
Az elnökségnek ezután nem kell a napi adminisztratív munkában, például a levelezésben
részt vennie. Az elvi iránymutatással, az átfogó koncepció kidolgozásával foglalkozhat,
ami a fejlődés záloga. A titkárság a német kulturális kormányzat jóvoltából Bonnban
marad, nem költözik a Berlinben koncentrálódó közhatalom közelébe. Ennek mégis
nagyon örülnek, mert Bonn kulturális téren nagy múltú, meghitt hangulatú kisváros,
több nemzetközi zenei szervezet is ott működteti központját.
Az EZT ily módon földrajzilag is független a politikától - ám véleményt alkot
időszerű kérdésekben. A közgyűlés kifejezte, hogy a zenei szervezetek elégedetlenek
a Kultúra 2000 programmal (az EU új, 2000-ben indult és öt évre szóló pályázatával).
Bírálták a működtetés nehézkes voltát, a finanszírozás módját és mértékét, mondván,
egyik sem felel meg az igényeknek és a realitásoknak. Szeretnék elérni, hogy az
Európai Bizottság ne a reprezentatív, bejáratott, nagy programokat támogassa.
Ezekre más forrásokat kell találni, és szervezőiket arra kell ösztönözni, hogy
minél nagyobb részt vállaljanak a költségekből. A Bizottságot viszont jobban érdekelhetnék
a kreatív, új kezdeményezések. Igaz, az európai gondolkodásmód e tekintetben kevéssé
különbözik a hazaitól. Sokan azt hiszik, hogy csak a brüsszeli pénzekből élhetnek,
ahogy itthon mindenki a Nemzeti Kulturális Alapot tekinti fő anyagi forrásnak.
Az EZT munkájának sok szeletét - versenyszövetség, fesztiválszövetség, Jeunesses
Musicales, kórusszövetség, EBU stb. - Schanda Beáta eddigi munkája révén már jól
ismeri. Éppen ezért hiszi, hogy segíteni tud az összefogásban, az egymás közötti
kommunikációban. Mindjárt megválasztása után megkereste a jazzoktatók európai
szövetsége, mi a véleménye, mely más európai szervezetekkel lenne érdemes együtt
vizsgálódni, vajon a jazzoktatás mennyire van jelen a közoktatásban, illetve a
nem jazz profilú zeneoktatásban. Elképzelhető, hogy ezek az európai zenei közélet
sok rétegét érintő kérdések adják két év múlva egy szimpózium anyagát.
|
