- Vajda János nem hűtlen a színpadhoz: megint operán dolgozik. Eközben azonban a képzeletbeli színpad világának is szolgál új művel.
- Ma is beleborzongok, ha az esztergomi Balassi Kórusnak írt bukovinai mesém bukását felidézem. 17 évvel ezelőtt történt. A népmese nagy tetszést aratott felolvasása után a darab nem hatott. Mindig is igényeltem az újraírást, amire most Igric György felkérése szolgáltatott alkalmat. Októberben, debreceni szerzői estemen lesz a bemutató három szólistával, szimfonikus zenekarral és - immár vegyeskar nélkül - gyerekkarral. Olyasmikkel próbálkoztam benne, amivel eddigi munkám során ritkán, a mű például kötődik a népzenéhez - népdalokat is használok benne -, s a humor eszköztárában is hatásosabbnak remélem ezt a változatot, mint távoli elődjét.
- Miről szól a mese?
- Megharagudván az Úr az almáért, elküldi Gábrielt. Ádám jajong, de Éva nyugtatja: Gábriel magyar angyal. Megeteti-megitatja, ami után Gábriel jelenti az Úrnak, nem volt lelke kihajtani őket a Paradicsomból. Másodjára az oláh arkangyalt, Ráfielt küldi az Úr, aki ugyanígy jár. Végül Mihály arkangyal érkezik, a német. Az is eszik-iszik, majd így szól: "Marsch hinaus!" E szavakat még halandzsa-némettel ("Donnerwetter-Götterfunken...") fel is tupíroztam. A zenés mese Így volt, így se címmel kerül bemutatásra.
- Az előző változat címe: Mese. De mi maradt meg a zenéjéből?
- A kórusrecitálás dikcióján kívül semmi. Az újonnan komponált félórás verziónak van egy redukált hangszerelésű változata is, zongorával és ütőkkel, hogy gyerekkarok könnyebben műsorra tűzhessék. Ádám (tenor) és Éva (szoprán) mellett egyazon baritonista alakítja a három arkangyalt, akiket a három nemzetiség karakteresen megkülönböztet.
- Az Így volt, így se mesének a humorát emelted ki. Rokonítható a mű a Karnyónéval?
- Igen. Ebben is meg zenei eszköztárában, szövegkezelésében, sőt a folklórban is, amely a humor és a karakterizálás szolgálatában áll, és ugyanúgy használom, mint másféle zenét szoktam, skrupulusok nélkül...
- Egész estét betöltő opera készül a Karnyónéból?
- Igen, kétrészes. Az első rész egy jelenet híján máris kész, mert a munka váratlanul jól elindult. Huzakodtunk a szöveggel. Várady Szabolcs írja a librettót, akinek mint költőnek talán egyszerűbb dolga volt Büchnerrel, a drámaíróval a Leonce és Léna esetében, mint most Csokonaival, a költővel. Ráadásul a jelenetek pergését elősegítendő részben versben kértem a szövegkönyvet Csokonai prózája helyett. A dramaturgiai problémák megoldásában Györgyfalvay Katalin segít.
- Miben tér el a librettó az eredeti irodalmi műtől?
- Hangsúlyaiban. Egyes szereplőket felnagyítottunk. Mivel Karnyóné mellett egyetlen női szereplő van csupán, a szolgálólány, őt a hangi arányok egyensúlya kedvéért jelentékenyebbé tettük. Kuruzs szerepét inkább koncepcionálisan emeltük ki, ő végül felmagasztosul Vitéz Mihállyá. Sok Csokonai-verset is beemeltünk a szövegkönyvbe, áriaként.
- Inspiráló volt-e a humor, esetleg idézőjelesség kifejezésére a régies szöveg, vagy épp küzdelmessé tette a munkát? Netán modernizáltátok?
- Volt, ahol változtattunk rajta, de maradtak benne szavak, amelyekről ma sem tudom, mit jelentenek. Például Karnyóné mondja egy helyen: "Az moldonabb, ki a moldont megesméri." A moldonnak sehol sem találtam nyomát. Mégis meghagytam, oly jól hangzik - és oly igaz... Idézetekkel nem játszom úgy, mint a Leonce és Lénában, de sokféle intonációt alkalmazok.
- Nagy zenekarra hangszereled majd a Karnyónét?
- Egyelőre kis zenekar felé hajlok, amolyan britteni, szállítható együttesre. Nincs kórus, mindössze tíz szereplő lép fel, tehát a nagy együttes nem indokolt. Nemrég hallottam a Mario és a varázslót Tallér Zsófia 25 főre csökkentett hangszerelésében, s nagyon meggyőző volt. Noha a Karnyóné témája nem kecsegtet azzal, hogy szárnyára kapja a világhír, az esetleges előadásokat megkönnyíti a minél kisebb hangszerapparátus. S ki tudja, végül is típuskomédia, a bécsieknél is megvan, sőt ez maga is átvétel.
- Külhoni rokonsága ellenére a Karnyóné kevésbé exportálható, mint a Mario vagy a Leonce és Léna. A hazai sajátosságnak van-e zenei kifejeződése?
- Az első pillanattól kezdve nyilvánvaló volt a helyi színek alkalmazásának indokoltsága. A darab indulásakor és a felvonás végén három köcsögduda szólal meg - ezzel mintegy reflektálok Ligeti Le Grand Macabre-jának autótülkös nyitányára is. Beszereztem egy dudát, hovatovább virtuóza vagyok. Az első rész vége pedig egy - talán leginkább a cigány folklórt megidéző - vénasszonycsúfoló, amelyben mindenféle megszólal, amit az elmúlt években megtanultam, főleg Sosztakovics scherzóiból. Nem hiszem, hogy e hazai specifikumok miatt kevésbé volna eladható, de amióta érdekel a téma, nem is foglalkoztat, hogy kurrens-e vagy sem.
- A bemutatót mikorra tervezed?
- 2005-ben lesz Csokonai Vitéz Mihály halálának 200. évfordulója. Talán az alkalmat teremt rá.