Muzsika 2001. május, 44. évfolyam, 5. szám, 48. oldal
Cs. K.:
Magyar katona
 

Stravinsky-Ramuz
A katona története
vezényel Wilheim András
rendezte Ascher Tamás
BMC CD 041

Kicsoda a Katona? Én? Te? Ő? Az örök kisember, aki nem menekülhet sorsa elől? Doktor Faust kopott mundért viselő, Kelet-Európa országútjain bóklászó rokona? És ki az Ördög? Bennünk lakik, vagy rajtunk kívül? Miért épp azt választja áldozatául, akit választ? S aki elé odatoppan - mint lepkegyűjtő, marhakereskedő vagy öregasszony -, az vajon kitérhet-e előle? Banális kérdések, ám alighanem az Histoire du Soldat valamennyi ismerőjében megfogalmazódnak. A néző, a hallgató értelmezni akarja, amit lát és hall.
Amikor Igor Stravinsky és barátja, "francia Svájc legnagyobb regényírója", a Stefan Zweig által (Arcképek) oly szeretetteljes ecsetvonásokkal ábrázolt Charles Ferdinand Ramuz 1918-ban megalkotta A katona történetét, a végeredmény tanúsága szerint épp ez utóbbi mozzanattól, a mese értelmezésétől tartózkodott. Ha egyszerűen és tiszteletlenül akarnánk fogalmazni, azt mondhatnánk, a mű létrehozásának célja nem volt egyéb, mint az, hogy a két pénztelen művész csináljon valamit. Az Ansermet vezényelte lausanne-i ősbemutatón (1918. szeptember 28.) a közönségnek tetszett a darab - az Ördögnek azonban, úgy látszik, kevésbé: a színházi premier másnapján kitört a spanyolnátha, a produkció közreműködői sorra haltak, s A katona története maroknyi előadógárdájának tervezett Svájc körüli turnéja elmaradt. Az ezt követő esztendőkben a mű csupán lassan érte el ismertségének mai fokát: Eric Walter White Stravinsky-könyvének egyik lábjegyzete tudatja, hogy 1918 és 1943 között - negyedszázad alatt - a darabnak tucatnál kevesebb produkciója született, míg 1944 és 1961 között, tizenhét év során tizenöt. Maga Stravinsky már a komponáláskor gondolt a nehézségekre, ezért alkotta meg az eredeti, színpadi verzió mellett a mű koncertváltozatait.
A CD-felvételnek, amely néhány hónapja a Budapest Music Center gondozásában, Wilheim András betanításában került nyilvánosságra, éppen az a célja, hogy a mű fogadtatástörténetének tendenciájával szembehelyezkedve, a mű teljes, szöveges alakját szólaltassa meg. Előzmény: Wilheim a művet két évvel a lemez megjelenése előtt, a Weiner-Szász Kamarazenekar élén, három koncerten elvezényelte. Ekkor készítette el Gőz László a felvételt, amely tavaly októberig várt a megjelenésre. 2000 augusztusában Ascher Tamás rendezésében négy színész: Kulka János (Mesélő), Szarvas József (Katona), Helyey László (Ördög) és Schell Judit (Királylány) hozzámondta a zenéhez a darab verseit - ezután már minden feltétel adott volt a CD megjelenéséhez. Még egy fontos újdonság növeli a lemez értékét: a zenei felvétel kétévi pihentetésének ideje alatt készítette el Lackfi János a Ramuz-szöveg új magyar fordítását.
A nyolctagú hangszeregyüttes (Rozmán Lajos - klarinét; Benkócs Tamás - fagott; Velenczei Tamás - trombita; Kácsik Jenő és Kócziás Ferenc - harsona, Rácz Zoltán - ütőhangszerek; Juniku Spartacus - hegedű; Buza Vilmos - nagybőgő) és a színészgárda remek munkát végzett. Egy lemezfelvétel persze a színházát vesztett darabnak nem adhatja vissza a látvány élményét, de megidézheti a műnek a koncertváltozatoknál teljesebb alakját. Amit kapunk, annak néhány évtizede neve is van: hangjáték. Nagy erénye a produkciónak, hogy szellemével igazodik Stravinsky és Ramuz fent említett, elegáns távolságtartásához: Wilheim és muzsikusai éppúgy nem értelmezik a történetet, mint a két szerző. Előadásuk azáltal válik kifejezéstelivé, hogy virtuózan pontos és feszes; hogy a rendkívül nehéz, metrumváltások sokaságával tarkított partitúra hitelesen és karaktergazdagon szólal meg kezük alatt. A színészek sem vállalkoznak "jellemábrázolásra": típusokat, vásári bábfigurákat alakítanak. A stílust, a műfajt persze értelmezi a felvétel: az előadásmód a maga hangsúlyaival és színeivel feltárja a jazz friss felfedezésének meghatározó szerepét, felhívja a figyelmet a szólisztikus-kamarazenei írásmód jellegzetesen vibráló kettősségére. A lemez felirata és kísérőszövege, a manapság kötelező többnyelvűséggel ellentétben, csak magyar - logikus ez és helyeselhető, hiszen ez a kiadvány, A katona története magyar nyelvű felvétele a mi közönségünknek készült, a magyarországi Stravinsky-kultusznak tesz szolgálatot.


Ascher Tamás és Wilheim András
Felvégi Andrea felvétele