A középiskolai magyartanár katedráját cserélte fel 1989-ben a könyvkiadás könnyűnek
nem mondható vállalkozásával. Gyakorló pedagógusként belülről ismerte, melyek
azok a művek, amelyek hiányoznak az oktatásból. Mint a (gyakorlatban egyszemélyes)
Mágus Kiadó vezetője, lektora, szerkesztője (gyakran még műszaki szerkesztője
is), elsősorban e hiányzó munkák pótlására vállalkozott. Első zenei könyvét, Kovács
Sándor Bartók-életrajzát 1995-ben adta ki. Munkásságát számos siker kísérte:
Andersen-díj, a Szép Könyv-verseny díja, a Legjobb oktatási segédlet
cím igazolták vállalkozását.
Tóth Emőke értett az olvasókhoz, a könyvkiadáshoz, tudta, melyik olvasói réteget
hogyan kell megszólítani, s főleg azt tudta, hogyan kell az ifjúsághoz szólni.
És mert ezt a tudását az általa kiadott könyvekben is érvényesíteni akarta, gyakran
bizony az olvasóval megtartandó jó barátság kedvéért a szerzővel került konfliktusba.
Az inventio, az ötlet, a kitalálás, a kezdeményezés volt színes személyiségének
legerősebb oldala. Az egymás után kitalált és megszületett zenei könyvek sora
a magyar zenei könyvkiadás egyik első, ha nem éppen az első kiadójává tette. A
Bartók-könyv után a Kodály (Breuer János tollából), a Magyar zeneszerzők
hiányt pótló, folyamatosan megjelenő sorozata, az Orfeusz hangzó zenetörténet
nagy sikerű, ismét csak pedagógiai célt szolgáló hanglemezes kötetei, Leopold
Mozart Hegedűiskolájának magyar nyelvű kiadása jutottak el a közönséghez.
Gyakran sokkal gyorsabban és zökkenőmentesebben, mint a mai magyar könyvkiadás
sok terméke.
Hosszú ideje küzdött a betegséggel, de az utolsó pillanatig sem hagyta cserben
legyőzhetetlennek tűnő energiája és jó kedélye. Még mindig tudott nagyokat nevetni.
Már most hiányzik nekünk, és hiányozni fog inventiója a magyar zenei életben,
a könyvkiadásban.
|