Muzsika 2000. április, 43. évfolyam, 4. szám, 18. oldal
Devich Márton:
Orgonaünnep szoboravatással
A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium kettős jubileuma
 

Januárban kettős jubileumot ünnepelt a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium, vagy ahogy a fővárosi muzsikusok becézik, a "konzi". Az intézmény elődje, a Nemzeti Zenede 160 évvel ezelőtt kezdte meg működését, az iskola orgona tanszaka pedig éppen 125 évvel ezelőtt alakult meg. A kettős születésnapra méltó ajándék a vadonatúj orgona, valamint az aulájában látható mellszobor, amely a névadót ábrázolja. Mielőtt az orgonaünnepről és a szoborról, illetve az iskola jelenéről szólnánk, a 160. születésnap okán érdemes röviden visszatekinteni a főváros legrégebbi zenei tanintézetének történetére.
Az 1830-as évek végén a Pest-Budai Hangász Egyesület Bartay András kezdeményezésére javaslatot tett a Magyar Tudós Társaságnak - az MTA elődjének - egy zenede, illetve énekiskola felállítására. A javaslat nagy visszhangra lelt, és széles körben támogatták. Liszt Ferenc 1840. január 2-án adta első hangversenyét a felállítandó Magyar Nemzeti Conservatorium javára. Január 6-án kelt alapítványi levelében így fogalmaz: "...ez okból ama hangversenyemnek, mellyet az emlitett egyesület segéd müködése mellett jelen évi január 2-kán Pesten a' városi nagy redut-teremben adtam, szokott költségeinek levonatása után fennmaradott tiszta jövedelmét, u. m. 917 frt 58 kr.-t... ezüst pénzben a' többször nevezett egyesület pénztárának... Ha pedig a' nevezett egyesület ...a' Pesten felállitandó Nemzeti Conservatoriummal, mint magam is ohajtom, egyesülne, a' fenn idézett pénzmennyiség t. n. Pest vármegye gondviselésére addig, mig a' Conservatorium létesülend, bizattassék, melly kegyes leend azt az emlitett Nemzeti Conservatoriumnak kamatozásra kiadandó tőkepénzei közé soroltatni..." Január 11-én újabb koncertet adott "a' Pesten felállítandó nemzeti conservatorium pénzalapjának megkezdésére": e hangverseny tiszta bevétele 1377 frt 12 kr. Az intézmény még abban az évben létrejött 73 növendékkel, első igazgatója Mátray Gábor lett, első tanítói Engeszer Mátyás és Menner Lajos.
Liszt 1846 májusában, következő magyarországi látogatásakor újabb koncertet adott a zenede javára. Saját kezűleg írott alapítványi okleveléből - a bekeretezett kincs ma az igazgató, Szabó Tibor szobájában is olvasható -, ugyancsak érdemes néhány sort idézni: "Azon forró szeretet és mély tiszteletnél fogva, mellyel szeretett hazám iránt viseltetni soha meg nem szünök, jelenleg szabad királyi Pest városban mulatásom alatt teljes készséggel elhatározván, hogy a' nevezett városban létező hasznos intézetek előmozdítására tehetségem szerént járuljak; elsőbben is a' Pesten felállitandó magyar nemzeti conservatorium alappénzének szaporitását (mellyet szerencsém vala... megkezdeni) tüzém ki czélul, 's erre nézve az általam f. é. Május 6-án a' magyar nemzeti szinházban adatott hangverseny jövedelméből ezennel 423 forintot ezüst pénzben jelen alapitványként ismét, s' oly kikötéssel ajánlok, 's adok által, az emlitett nemz. Conservatorium pénzeit kezelő pest-budai hangászegyesület kormánya alatti, és a' nélkül is a' leendő nemzeti conservatorium alkotó részeül szántt, nyilvános énekiskola fő-pénztárának..."
Az intézmény 1851-ben vette fel a Pest-Budai Hangászegyleti Zenede nevet. Ekkor már egy esztendeje működött benne hegedűoktatás, és beindult a fuvola és a klarinét szak is. A zongora és összhangzattan első tanára Thern Károly, a második hegedűtanár Huber Károly, a gordonkatanár Szuk Lipót volt. 1952-re a zenede már több mint kétszázötven növendékkel büszkélkedhetett. Az iskola első évtizedének legnevesebb tanárai közé tartozik Wöhler Gotthard és Langer János (ének), Zapf Antal (zongora), Feigler Géza (összhangzattan) és Nikolits Sándor (fuvola). 1865-ben, az intézmény fennállásának huszonöt éves jubileumán Liszt maga vezényelte az iskola együttesei élén Szent Erzsébet legendája című oratóriumát. Az 1867-ben Nemzeti Zenedére keresztelt intézmény 1875-ig, a Zeneakadémia megalapításáig a magyar zeneoktatás legrangosabb otthona volt, és később is a főváros és az egész ország egyik legfontosabb zeneiskolája maradt. Mátray Gábor halála után Bartay Ede vette át az igazgatói tisztet. Az ő idejében került az iskolához Tomka István, Székely Imre, Grünfeld Vilmos, Bloch József, Aggházy Károly, Hubay Jenő, Zimay László, Megyeri Károly. (Az orgonaképzés Erney József vezetésével indult el 1874-75-ben. Ő volt az első, aki az iskola keretein belül generálbasszust és orgonát tanított.)
A Nemzeti Zenede 1920-tól hét évig állami kezelésben működött. Az iskolát Kern Aurél, Szendy Árpád és Haraszti Emil vezette, majd visszakapta az újjáalakított egyesület. A főigazgató Szabados Béla, majd 1942-től Kresz Géza lett. Az ő kezdeményezésére az iskolában gimnáziumi tanfolyam is indult azok számára, akik zenei tanulmányaik eredményesebb folytatása érdekében csökkentett óraszámban akarták elsajátítani a közismereti tárgyakat.
A II. világháború után a zenede, mely a Semmelweis utcában működött, egyesült a Fővárosi Felsőbb Zeneiskolával, amelynek Kálvin téri épületét bombatalálat érte. A Nemzeti Zenede Egyesületet 1948-ban állami rendelettel felszámolták, és a zeneiskolát Állami Konzervatóriummá alakították át, amely egy ideig a tanárok képzését is vállalta, és egyben zenegimnáziumként is működött. Az igazgatói posztot Sándor Frigyes töltötte be, akinek székét 1958-ban Fasang Árpád vette át. Az intézmény 1954-ben lett hivatalosan a középfokú zeneoktatás feladatait ellátó zeneművészeti szakiskola, melyről 1966-ban a tanárképzést is leválasztották; majd mint Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola folytatta munkáját, immár a Nagymező utcai épületben. 1973-ban, amikor egy esztendeje Halász Ferenc volt az igazgató, a szakközépiskolát mint gyakorló iskolát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolához csatolták. Mivel az intézményt sokszor bírálták, hogy falai között gyenge a közismereti tantárgyak oktatása, nagy vívmányt jelentett, amikor a minisztérium 1990-ben engedélyt adott számára, hogy gimnáziumi osztályt is indíthasson. Így lett a hivatalos neve Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium.
Szabó Tibor 1981 óta áll a "konzi" élén, és ma, a kettős jubileum évében, örömteli fejlődésről tud beszámolni. Erről néhány évvel ezelőtt csak álmodni lehetett, hiszen a rendszerváltás kezdetén, a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján az intézmény - a főiskolák mellett működő gyakorló iskolákhoz hasonlóan - gazdasági válságba került. Hiányzott ugyanis az állam koncepciója a felsőoktatási rendszer finanszírozásáról. Arra számítva szabták meg az intézményeknek járó normatív támogatást, hogy a főiskoláknak és egyetemeknek különböző forrásokból (koncerttermük és hangszereik bérbeadásából, a külföldi hallgatók tandíjából stb.) saját bevételük is lesz. Ez illúziónak bizonyult, a Zeneakadémia még saját magára sem tudott elég pénzt fordítani, nemhogy gyakorló iskolájára. A válságból való kilábalás lehetőségét 1998, a normatív támogatás rendszerének kiterjesztése teremtette meg, az igazi áttörést pedig az jelentette, hogy 1999-től a gyakorló iskolák az állami normatíva kétszeresét kapják a költségvetésből, és ezt az összeget csak a gazdasági működtetésre lehet fordítani. Ezzel a Bartók Béla Zeneművészeti Főiskola és Gimnázium pénzügyi helyzete is stabilizálódott.
A fejlődés látványos jele volt, hogy januárban az iskola új, saját orgonával gazdagodott. A hangszert, az Aquincum Orgonagyár 26 regiszteres mechanikus orgonáját az iskola egykori kiváló orgonatanáráról, Gergely Ferencről elnevezett ugyancsak új, nyolcvanszemélyes termében avatták fel. (A hangszert Elekes Zsuzsanna és növendékei szólaltatták meg először.) Arra is büszke az iskola, hogy születésnapjára egy új Bartók-szobrot kapott ajándékba a Millenniumi Kormánybiztos Hivatalától. Az aulában felállított mellszobor az 1993-ban fiatalon elhunyt szobrászművész, Török Richárd alkotása, és annak a műnek a másolata, mely a londoni Barbican Centre-t díszíti. Az iskola február közepén ünnepi hangversennyel is megemlékezett az alapítás 160. évfordulójáról. A koncerten Liszt Ferenc Via Crucis című oratóriuma csendült fel Matyó Tamás hangszerelésében, majd Kodály Galántai táncok című műve és Bartók Hegedűversenye szólalt meg Szabadi Vilmos tolmácsolásában. Az esten természetesen az iskola zenekara játszott Szabó Tibor vezényletével. Az igazgatónak nagy érdeme, hogy a nyolcvanas évek elején vitalizálta az intézmény szimfonikus együttesét, amely az iskola énekkarával együtt ma fontos szereplője a fővárosi hangversenyéletnek. Igaz, nem kereskedelmi célra, de három CD-t is megjelentettek, egyet Weiner Leó műveiből, egyet Soproni József az iskola zenekara számára komponált, Missa choralis című darabjával és Mozart Waisenhaus-miséjével, és egyet Schubert Esz-dúr miséjével.
A konzervatóriumban ma mintegy négyszáz diák tanul tizenhárom osztályban, négy évfolyamon. A tanárok száma 115. Beindították a levelező képzést azoknak a zenész diákoknak a számára, akik minimális mennyiségben kívánnak közismereti tárgyakat tanulni. A négyszáz diák közül majdnem mindenki tanul zenét, ugyanakkor a Zeneakadémiára érvényes érettségi vizsga nélkül nem lehet bekerülni. Kivétel az úgynevezett különleges tehetségek osztálya, nyolc-tíz gyerek, akiknek különleges a státusa. 1990-ig monopolhelyzetben volt az intézmény, ma azonban már három másik zenei szakközépiskolával is versenyeznie kell. Bizonyos szakterületeken érvényesül a "konzi" szakmai fölénye, sok tanszak esetében viszont színvonalas a konkurencia, ami Szabó Tibor szerint örvendetes, hiszen még jobb munkára ösztönzi az iskolát.
Végre lehetőség nyílik az iskola további fejlesztésére is. Tavasszal elkészül az új ütős szaktanterem, és egy kulturális minisztériumi pályázat segítségével tizenhárom millió forint értékben új hangszereket vásárolhatnak. A legnagyobb eredmény, hogy már elkészültek a tervek az iskola udvarának beépítésére, ahol végre méltó otthonra lelhet az intézmény könyvtára, melynek kötetei jelenleg igen rossz körülmények között, egy száznegyven négyzetméteres magánlakásban vannak összezsúfolva. Két-három éve keresték a megoldást, mikor a Citibank sietett az iskola segítségére: jelentős szakképzési támogatásban részesíti az iskolát. Az intézmény udvara összeér a felújítás előtt álló Pethő Sándor utcai általános iskola udvarával, így beépítését a konzervatórium a VI. kerületi önkormányzattal szorosan együttműködve képzeli el. Ha elkészül a könyvtár, a legkülönfélébb szolgáltatásokat kínálja majd nemcsak a kutatók, hanem a zenei szakközépiskolások számára is.



Szabó Tibor


Az új orgona
Felvégi Andrea felvételei