|
A Nádor Terem egyre kedveltebb a koncertrendezők körében Miközben a koncertirodák
lépten-nyomon arról panaszkodnak, hogy a fővárosban kevés a kedvező tulajdonságokkal
bíró hangversenyterem, léteznek még olyan pódiumok, amelyek minden szempontból
megfelelnek a kívánalmaknak, de a művészek és zenebarátok körében még felfedezésre
várnak. Ezek csupán néhány éve kapcsolódtak be Budapest zenei életének vérkeringésébe,
ám egyre népszerűbb és egyre magasabb színvonalú hangversenyek helyszínéül szolgálnak.
Aki koncertlátogatóként vagy előadóművészként megfordult már a Vakok Általános
Iskolája és Diákotthona épületében (a Hungária körút és az Ajtósi Dürer
sor sarkán) található Nádor Terem falai között, az tudja, hogy remek akusztikájú,
kellemes hangulatú, csodaszép pódiumról van szó, amely nyitott a nagyközönség
és a koncertrendezők számára. A Nádor Terem egyre növekvő számú hangversenyeit
1995 januárja óta Göllesz Zoltán szervezi, aki a Muzsikának elárulta:
a termet rövid időn belül professzionális komolyzenei koncerthelyszínné szeretnék
fejleszteni, és erre minden lehetőségük megvan. Szeretnék elérni, hogy a főváros
legmagasabb művészi színvonalú koncertjei közül évente legalább hatvanat befogadhassanak,
s így magukhoz szoktassák a közönséget. (Elképzeléseik között színházi produkciók
megvalósítása is szerepel.) Jelenleg évente mintegy ötven koncertet rendeznek
itt - általában pénteken vagy szombaton. Az első két évadban összesen hetvennyolc
sikeres hangversennyel és negyvennyolc egyéb rendezvénnyel büszkélkedhetnek.
Már a következő évad programja is összeállt.
A Nádor Terem Budapest egyik legszebb architektúrájú belső tere, a szecesszió
jellegzetesen magyar formavilágát mutatja. Épületét az 1825-ben emelte a Vakok
intézete számára Baumgarten Sándor és Herczeg Zsigmond. A terem
elsősorban kápolnaként működött. Nevét Habsburg József nádorról kapta. Legfőbb
ékessége hazánk legnagyobb összefüggő (ólmozott és festett) üvegablakegyüttese,
melyet Róth Miksa tanítványa, Zsellér Imre készített az Árpád-házi
szentekről. A földszinten százhúsz, a karzaton ötven néző fér el, de Göllesz
Zoltán szerint kétszáz ember számára is helyet tudnak biztosítani. A terem,
amelynek szomszédságában hamarosan kiállítóhelyiség és kávézó is nyílik, méreténél
fogva kamarazenekarok vagy azoknál kisebb létszámú kamaraegyüttesek, valamint
szólóestek számára egyaránt ideális, de elhangzott már itt Händel Messiása
is. Van egy Steinway zongorájuk, melyet a Filharmóniától bérelnek. Ha valaki
az akusztikáról faggatózik, mindenkitől azt a választ kapja: "enyhén szólva
tökéletes "...
Hogy a Nádor Teremben 1995-ben megindulhatott a hangversenyélet, hogy a szervezés
profi kezekbe került, elsősorban a Fővárosi Önkormányzatnak (az épület
fenntartójának) és a Soros Alapítványnak köszönhető. Az Önkormányzat
az új közoktatási törvény megszületése után hozott létre a Vakok Intézetében
- az iskola kérésére - kulturális és szabadidő-szervezői státuszt, amelyet Göllesz
Zoltán nyert el. Ma is mindent ő készít elő a szép kivitelű propaganda-anyagok,
szórólapok megtervezésétől a koncertműsorok összeállításáig, a szponzorok felkutatásáig,
a pályázatok elkészítéséig. Ezzel párhuzamosan az intézmény belépett a Soros
Alapítvány úgynevezett "közösségi iskola programjába". Ez teszi lehetővé, hogy
a Nádor Terem a nagyközönség számára is nyitott kulturális szolgáltatóhelyként
működhessen. Göllesz Zoltán a Muzsikának elmondta: elsősorban természetesen
pályázatokból élnek, illetve a terem bérbe adásával próbálnak meg némi visszaforgatható
bevételhez jutni. A Nádor Programiroda éves forgalma csekély, mindössze
másfél-kétmillió forint. Kevés pénzből sok előadást rendeznek, koncertjeik egyharmadán
tisztességes honoráriumot fizetnek a fellépőknek. A terem bérleti díját mindig
attól függően határozzák meg, milyen rendezvényre adják "kölcsön". Göllesz Zoltán
célja a folyamatos működés. Sok hangversenyt - ha színvonalasnak ítélik - ingyen
fogadnak be, támogatják a fiatal, tehetséges művészeket és a kortárs zenét,
idén például a Filharmónia Budapest kht.-val karöltve sorozatot rendeztek
Dubrovay László, Dukay Barnabás, Jeney Zoltán és Sáry László műveiből.
Tavaly a szólócsembaló-sorozatnak volt nagy sikere. Göllesz Zoltán úgy véli,
tévedés, hogy a közönség csak a nagy sztárokra kíváncsi, legalább annyira fontos,
hogy milyen műsort kínál a hangverseny. A belépőjegyek egyébként háromszáz forintba
kerülnek, de lehet éves tagsági kártyát vásárolni 2400 forintért. Elővételben
kevés jegyet adnak el, a helyszínen annál többet.
A Nádor Terem, mint ahogyan más fővárosi koncerthelyszínek is, több zenei együttes
számára nyújt próbalehetőséget. Már nyolc és fél esztendeje itt az otthona a
Magyar Virtuózok Kamarazenekarnak, amely hetente három alkalommal rendszeresen
itt próbál. Ennek fejében évente több hangversenyt kap tőlük a programiroda.
Más együttesek is gyakori vendégei a teremnek. Sokszor dolgozik és koncertezik
itt az Albinoni Kamarazenekar, a Corelli Consort, az Ars Nova
Énekegyüttes, a Marcato Ensemble, a Budapesti Csellóegyüttes,
ritkábban a Weiner-Szász Budapesti Kamara-Szimfonikusok együttese. Szívesen
bocsátották a pódiumot a Bárdos Lajos Társaság vagy az Egy Hangversenyteremért
Alapítvány rendelkezésére. Göllesz Zoltán örül, mert sok koncertirodával
alakult ki jó kapcsolatuk, a Filharmónia például egyre szívesebben visz hozzájuk
produkciókat. Természetesen nem csak a nagyközönség számára rendeznek hangversenyeket,
hanem az intézetben élő gyerekek, illetve a Magyar Vakok és Gyengénlátók
Országos Szövetségének tagsága számára is - természetesen ingyen. A Nádor
termi hangversenyek fővédnöke a Szól a Szív Alapítvány. Göllesz Zoltán
nem véletlenül bizakodó: az elmúlt évben a termet tovább szépítették, korszerűsítették,
új színpadi hang- és fénytechnikai rendszert építettek ki benne. Hangversenyrendezők,
figyelem: a Nádor Terem rövid időn belül valóban a főváros egyik legforgalmasabb
koncerthelyszínévé válhat.
|
