Muzsika 1998. június, 41. évfolyam, 6. szám, 22. oldal
Mesterházi Máté:
Átvinni a következő évszázadba
A bécsi Arnold Schönberg Center megnyitása
 

"A század második fele túlbecsüléssel rontja majd el, ami jót első felének lebecsülése hagyott meg belőlem"- idézte Schönberg 1949-ben saját aforizmáját a 75. születésnapjára gratulálóknak írt köszönő levelében. Habár remélte az ugyanebből az alkalomból kapott bécsi díszpolgárságát egyszer ténylegesen gyakorolhatni, „mindig oly szeretett" szülővárosába már csak haló poraiban tért vissza (a Zentral-friedhof díszsírhelyén nyugszik). S ha egyáltalán beszélhetünk hazatérésről, akkor az 1998 elején történt meg, midőn 20 tonnányi és 700 millió schilling értékűre becsült hagyatékát Bécsbe szállították.
Mint
Dr. Christian Meyer, az új Arnold Schönberg Center igazgatója az Österreichische Musikzeitschriftben beszámol róla, a hagyatékban kéziratok (például a Gurre-Liederé), szöveges kéziratok (például a Harmonielehréé), Schönberg által bejegyzésekkel ellátott, első nyomatok (például a Kammersymphonie op. 9-é), privát dokumentumok (például naplók), Schönberg könyvtára (például Thomas Mann Doktor Faustusa az író dedikációjával), Schönberg-ősbemutatók műsorfüzetei, plakátjai (például a Pierrot lunaire-éi), fotók (például a Man Ray féle portré), hang- és filmdokumentumok, Schönberg festményei, például a Kék önarckép vagy az Erwartunghoz készített díszlettervek), valamint úgynevezett "szatellit gyűjtemények" (például a Gertrud Schoenberg Collection) egyaránt megtalálhatók. A Center június 21-ig, hétfő kivételével minden nap nyitva tartó, első kiállítása, mint az igazgató írja, "multimediális találkozás Arnold Schönberg életével és műveivel". A Center archívuma és könyvtára pedig ezentúl munkanapokon 10-től 17 óráig áll ingyenesen az érdeklődők rendelkezésére, "míg a kommunikációt, adatfeldolgozást és sokszorosítást lehetővé tevő, legmodernebb infrastruktúra mérsékelt költséghozzájárulás ellenében használható". Christian Meyerrel az előtt beszélgettem, hogy az Arnold Schönberg Centert - fesztivál keretében, az utódok jelenlétében, nagy állami reprezentáció mellett 1998. március 15-én megnyitották.

- Az új intézmény nevében "Schönberg" németesen, ö-vel olvasható, miközben "Zentrum" helyett az amerikai "Center"-t használják...
- Új intézményt keresvén Arnold Schönberg hagyatéka számára, a Schoenberg-család úgy fogalmazott: szívesen alapítanának egy "center"-t. Ettől kezdve mindenki "center"-ről beszélt, és világos volt, hogy az intézményt is így, ezen a nemzetközi módon fogják hívni. Vita ezután már csak arról folyt, hogy a zeneszerző nevét "oe"-val írjuk-e, ahogyan azt ő maga Amerikában tette, vagy "ö"-vel, ahogyan a bécsi születési bizonyítványán áll. A választás végül az Ausztriában használt írásmódra esett, hiszen ha Amerikában létezett volna "Umlaut", nyilván továbbra is "ö"-vel írták volna a nevét. Az "oe" írásmódot mi tehát csak a család vonatkozásában alkalmazzuk.
- Miért éppen most került Bécsbe a Schönberg-hagyaték?
- Arnold Schönberg halálakor a hagyatékot az özvegy, Gertrude Kolisch és a gyermekek örökölték. E hagyatékot a család egy ideig maga gondozta, majd 1974-ben odaajándékozta a Dél-Kaliforniai Egyetem Arnold Schoenberg Intézetének. Ez tehát magánszemélyek egyezsége volt egy magánegyetemmel. Az egyetem azonban megszegte a megállapodást, mert nem biztosította többé a hagyaték számára az egyezménybe foglalt személyi és intézményi feltételeket, s így perre került sor. A pert a Schoenberg-család nyerte, megszerezvén a jogot arra, hogy a hagyatékot továbbajándékozhassa valamely közhasznú intézménynek. Formálisan tehát az ajándékozás a Dél-Kaliforniai Egyetem és az Arnold Schönberg Center Magánalapítvány között zajlott le, a Schoenberg-család kívánságára. Mindez óriási szerencse számunkra, hiszen egy-egy ilyen hagyaték magánszemélyek tulajdona, és így nem áll a köz rendelkezésére - ez a helyzet a Webern-hagyatékkal is, vagy a Richard Strauss-hagyatékkal, vagy akár Gustav Mahleréval, amelyből sok minden ma is az unokánál, Marina Mahlernál található.
- De miként került a Schönberg-hagyaték éppen Bécsbe? Milyen küzdelmet kellett ezért az osztrák kormánynak és a városnak vívnia?
- Amikor a hagyatékot rendelkezésre bocsátották, más városok is érdeklődést mutattak, nevezetesen Hága, Berlin és New York. E városok mindegyike komoly tervvel állt elő, és mindegyik tervnek megvolt a maga erős oldala. Hága például nagyon jó tudományos koncepciót készített, Berlin rengeteg pénzt kínált, New York pedig igyekezett a hagyatékot az országban tartani. Bécs ezeket a tervezeteket licitálta túl egy különösen vonzó ajánlattal, a Schwarzenbergplatzon álló épülettel.
- Az osztrák sajtóban gyakran olvasható, hogy Schönberg most "hazatért"...
- Ez persze csak részben igaz. Hiszen Schönberg Bécsben csupán 1926-ig élt, azután Berlinben tanított és alkotott, majd lakhelye 1933-tól az Egyesült Államokban volt. Kései művei, melyek Kaliforniában keletkeztek, rendkívül jelentősek: a Vonóstrió, a Fantázia hegedűre és zongorára, az Egy varsói túlélő - mindezek a 20. századi zeneirodalom kiemelkedő alkotásai. Itt tehát mi olyasmihez is hozzájutunk, ami nem az osztrák, hanem az amerikai kultúra része. És megfordítva: az amerikaiak most a saját zenetörténetükből is elveszítettek egy darabkát. Vannak odaát, akik szomorúak emiatt. Például Zubin Mehta, akinek fő tartózkodási helye Los Angeles, és így persze szomorúnak találja, hogy a hagyaték elkerült onnét. Ugyanakkor természetesen együtt is örül velünk, hogy az anyag most itt van, Európában.
- Milyen feladatok várnak az Arnold Schönberg Centerre?
- Legfontosabb feladatunk a Schönberg-hagyaték őrzése és gondozása, valamint az anyag alapján folytatott tudományos kutatás lehetővé tétele. Másodlagos feladatunk, hogy Schönberg tárgyi és szellemi hagyatékát a nagy nyilvánosság számára is megnyissuk. Erre szolgál a kiállítóterem és a "shop", ahol Schönberg-kották és -CD-k mellett majd a nálunk készült publikációk is kaphatók lesznek. Harmadik feladatunk pedig pedagógiai természetű; többek között rendszeresen fogunk szervezni olyan koncerteket, amelyeken a fellépő művészek vagy esetleg épp nálunk kutató zenetudósok az elhangzó darabokat bevezető előadásokkal teszik még inkább hozzáférhetővé. Egyik első meghívottunk például Schönberg jelentős tanítványa, Leonard Stein, aki hosszú éveken át vezette a Los Angeles-i Schoenberg Intézetet; és ha már idejön, ad is egy kis zongorahangversenyt a mödlingi Schönberg-villában.
- Ha már a villát említi: milyen az együttműködés a Nemzetközi Schönberg Társasággal, amely tulajdonát és székhelyét, a zeneszerző egykori mödlingi lakóházát apportként vitte be az Alapítványba? Mi a feladata továbbá a Bécsi Zeneművészeti Főiskolán nemrég életre hívott Arnold Schönberg Intézetnek?
- A Nemzetközi Schönberg Társaság évtizedek óta működő, fontos osztrák kulturális intézmény, körülbelül kétszáz taggal, például zenetudósokkal, akik között a legnagyobb nevek is megtalálhatók. A Társaság természetesen továbbra is fenntartja aktivitását a Schönberg-kultusz ápolása terén; irodája továbbra is az eddigi cím, a Bernhardgasse 6. alatt lesz, miközben magát az épületet, nagyvonalú adományukat, az Alapítványnak kell majd fenntartania. Ez a Társaság számára is jó megoldás, számunkra viszont igazi kihívás, hiszen a villa csodaszép. Ami a Főiskola Schönberg-intézetét illeti, feladata tudományos jellegű: tudományos szinten kell fiatal szakembereket - köztük gyakorló zenészeket - az új zene, a Bécsi Iskola, valamint Arnold Schönberg életműve terén kiképeznie. Itt bizonyára tudományos munkák is születnek majd, melyekhez mi csak a hagyaték rendelkezésre bocsátásával járulhatunk hozzá. Lesznek ugyan nálunk is kisebb ösztöndíjak, és a kutatók adott esetben lakhatnak is nálunk, magát a kutatást azonban nem mi finanszírozzuk. El kell még mondanom, hogy szeretnénk a Schönberg Centert nagyon pontosan Schönberg és a Bécsi Iskola, a mester és tanítványai, illetve azok tanítványai köré telepíteni. Tetszőleges és általános témákkal egyáltalán nem kívánunk foglalkozni. Erre a Herbert von Karajan Centrum a maga sajtótájékoztatóival és művészbeszélgetéseivel sokkal alkalmasabb. Éppen akkor működhetünk más bécsi zenei intézményekkel is jól együtt, ha a miénk valóban Schönberg-központ lesz.
- Az Arnold Schönberg Center éves szubvenciója tízmillió schilling. Sok ez, vagy kevés?
- Bécs városától 8,3 milliót, az államtól kétmilliót kapunk. Van továbbá alapítványi vagyonunk is, amely nyolcmillióra rúg; ennek kamatai egyrészt az inflációs hatásokat ellensúlyozzák, másrészt a programjaink költségét fedezik. Nagyon jók ezen kívül a kilátásaink szponzorokra, adományozókra stb. Az ezektől kapott pénzből, valamint a belépti díjakból összesen tizenkét-tizennégymilliós éves költségvetés remélhető. Hangsúlyozom tehát, hogy az említett, 10,3 milliós szubvenció éppen csak a fix költségekre elég. A programjainkat magunknak kell finanszíroznunk.
- Megtudhatnánk valamit erről a hűvösen elegáns épületről, a Fanto-palotáról, amelyben az Arnold Schönberg Center 1300 négyzetméteres alapterülete helyet kapott?
- Azt hiszem, ez időben a legutolsó épület a historizáló, bécsi Ringstrasse-stílusban; 1918-ban fejezték be. Irodák és lakások számára készült, ezért kifejezetten nehéz volt benne igényeink szerinti nyilvános tereket - koncerttermet, kiállítási csarnokot, könyvtárat - kialakítani. Úgy gondolom, végül egészen jól sikerült, persze óriási költségek árán. Csodálatos számunkra az épület fekvése: egy perc tőlünk a Konzerthaus, öt a Musikverein, három az Universal Edition, amely Schönberg legfontosabb kiadója volt, végül egy perc alatt a Zeneművészeti Főiskolát is elérhetjük, éspedig mind a pedagógiai részleget a Rennwegen, mind pedig a Konzerthaus melletti főépületet a Lothringerstrassén. A turisták számára is nagyszerű ez a központi fekvés, joggal remélhetjük, hogy hamar tudomást szereznek rólunk.
- Megtudhatunk valamit Önről is?
- Bécsi vagyok, és nagyon muzikális családból származom. Édesapám, Xaver Meyer karmester és karvezető, édesanyám, Helga Meyer operaénekesnő volt, most a bécsi főiskolán tanít. Lánytestvéreim színésznők, úgyhogy némiképp a "történelem tévedése", hogy én magam közgazdaságtant hallgattam. Mert bár a Konzervatóriumban elvégeztem a zongora tanszakot, és a zeneelméleti meg zenetörténeti órákat is látogattam, végül mégis a bécsi Közgazdasági Egyetem mellett döntöttem. Gazdaságtörténetből doktoráltam, majd az amerikai Harvard Egyetemre jártam. Egészen rövid ideig dolgoztam egy bankban, ami bár nagyon tanulságos, ám számomra mégis rettenetes volt. Sokat tanultam ott, de az nem az én világom. Azután egy ideig a Bösendorfer cégnél irányítottam a hangszereladást, majd a Konzerthausnál dolgoztam marketingigazgatóként. Onnét jöttem át ide, a Schönberg Center vezetőjének. Nős vagyok, két kisgyerek apja. Feleségem öt éven át a Bécsi Filharmonikusok irodáját vezette; ő szervezte egyebek mellett a zenekar összes utazását. Egyszóval ő is ebből a világból jön. Szabadidőmben szívesen kamarazenélek, ez a legkedvesebb hobbim. Zenei hátterem Joseph Haydntól egészen Prince-ig terjed; volt rockegyüttesem, játszottam jazzt. A Bécsi Iskola zenéjét mindig különösen izgalmasnak találtam, már csak emiatt is nagy örömmel vállaltam a Center irányítását.
- A Center megnyitásához kapcsolódik az egy héten át tartó Schönberg Fesztivál. Ezen fellépett többek között a Bécsi Filharmonikusok Zenekara és az Arnold Schönberg Kórus Giuseppe Sinopoli vezényletével, a Hagen Vonósnégyes, a René Staar vezette Ensemble Wiener Collage, a Klangforum Wien Sylvain Cambreling vezényletével, valamint Michael Boriskin amerikai zongorista. Mik a további tervek?
- 1999-ben ünnepeljük Schönberg születésének 125. évfordulóját, így első szimpóziumunk témáját majd Schönberg és Ausztria viszonya adja. 2000-ben Schönberg berlini éveit dolgozzuk fel, az ehhez a periódushoz tartozó művekkel és tanítványokkal. 2001-ben, halálának ötvenedik évfordulóján pedig Schönberg és Amerika kapcsolatát, az amerikai Schönberg-recepció történetét vizsgáljuk meg. Ez alatt a három év alatt tehát mi magunk is kompetensebbek leszünk e zeneszerzői életút három alapvető korszakát illetően. Mindez pedig szükséges ahhoz, hogy az Arnold Schönberg Centert szellemi értelemben is létrehozzuk, ne csak fizikai valójában. Hiszen mi itt egészen fiatal csapat vagyunk. A zeneszerző hagyatékának Amerikából Közép-Európába való átszállításával tudniillik generációs ugrás is lezajlott a Schönberg-kultuszban. Ennek az ugrásnak az íve olyan személyiségektől indul ki, akik - mint Leonard Stein vagy a Schoenberg-család tagjai - még magából a Schönberg-körből jöttek, és olyan fiatalokhoz ér, akik jelenleg 25-35 évesek. Első kézből kapunk most tehát egy olyan örökséget, amelyet a következő évszázadba átvinni a mi feladatunk lesz. Ha ez sikerül, akkor nem végeztük rosszul a dolgunkat.


A Fanto-palota


A Schönberg Center könyvtára


Az új központ előadóterme



Alexander Zemlinsky és Schönberg 1924-ben Prágában