Kockahas? Tömött pénztárca? Szeretõ szív?
A 21. század férfijai nehéz helyzetben vannak, amikor meg kell találniuk az
egyensúlyt a hagyományos és a modern szerepelvárások között. Van, aki nem is
erõlködik, inkább örökre gyermeki státuszban marad, akár nõs, akár nem. A
tradicionális macsóképnek vége, a mai, összetett férfiszerep az „evolúció” új
szakaszát tükrözi, idejétmúlttá téve a metroszexuális vagy a „nõies” címkét -
derül ki a Discovery Networks EMEA által idén végzett nemzetközi kutatásából.
A 15 európai országban lezajlott kutatásban több mint 12 ezer 25-39 éves
férfi vett részt - köztük 506 magyar fiatalember. A kutatás megerõsíti: a fiatal
férfiak házasságot átlagosan 30 éves korukig kötnek, elhúzódnak diákéveik, így
késõbb állnak munkába, és késõbb hagyják el - ha elhagyják - a szülõi házat.
A nemek közötti egyenlõség eredménye: a férfi-nõi kapcsolatok bonyolultabbak,
mint valaha. A nõk és a férfiak ma hasonló szerepkört visznek: szülõk és
családfenntartók egy személyben. A nõk vegyes elvárásaira reagálva a férfiak a
hagyományos szemléletet ötvözik a feminista megközelítéssel, egyidejûleg
próbálnak erõsek, dominánsak, ugyanakkor érzékenyek és nyíltak lenni,
pszichológusok és testõrök egy személyben. A magyar fiatalemberek 90 százaléka
elfogadja a nemek közötti egyenlõség elvét, ezzel az emancipáció élvonalába
tartoznak - noha sok kritikusuk úgy véli: ez a színtiszta „bort iszik, vizet
prédikál” kategória -, ugyanakkor mindössze a magyar férfiak 40 százaléka véli
úgy, hogy egy férfi egyedül is fel tud nevelni egy gyereket.
Biztonságos szex és potencianövelõ tabletták, partikultúra és tudatos
táplálkozás - a fiatal férfiak életmódjára jellemzõ hedonizmus és a stresszes
munkakörnyezet gyakran ütközik az egészséges, laza és gondtalan életstílus
iránti törekvésekkel. Konditerembe, kozmetikushoz járnak, egyre
imázstudatosabbak, bár kerülik a hiúság látszatát.
A munka a jelenkor csatamezeje - ha nem dolgozol, nem is létezel. A férfiak
többsége a hivatásában vagy valamilyen hobbiban valósítja meg magát. Borszakértõ,
digitális fotós, ínyenc, filmkészítõ - a szenvedéllyel ûzött hobbi a legjobb
társadalmi tõke. A fiatal magyar férfiak a szakértõi imázs terén a harmadik
helyen állnak: több mint 70 százalékuk szeretne jól informáltnak látszani, olyan
embernek, aki nagy tudással rendelkezik.
A tanulmány kiemeli a felelõsségvállalás hiányát mint a felnõtté válás
akadályát. Ezt hazai szakemberek is valós problémának látják. „A párkapcsolatban
élõ férfiaknál ez ugyanúgy megjelenik, mint az egyedülállóknál” - mondja Iszlai
Zoltán családterapeuta. Sok férfi életében a feleség ugyanis az anyapótlékot
jelenti: nem partnert keres, hanem teljes ellátást, a gyermeki státuszt
folytatná, így férjként õ lesz a plusz gyerek a családban. Ez viszont a fiús
anyák problémája is. Ma, amikor a középkorú férfiak eltûntek a családokból a
pénz utáni hajsza miatt, a nõk érzelmileg magukra maradtak. Az elsõdleges válóok
az érzelmi elhidegülés lett, a válásokat többnyire a feleségek kezdeményezik. Õk
viselik nehezebben a kiürült kapcsolatot, és a gyermekeiknél keresnek érzelmi
kárpótlást: pótolhatatlanná teszik magukat, a gyerek nem tud leválni. Ez erõs
lojalitást épít ki, és megjelenik az anya elhagyásának konfliktusa: akkor
szeretem õt, ha továbbra is gyerekstátuszban maradok vele kapcsolatban. Ráadásul
a gyermekek szerepe ma fel is értékelõdött a családokban, sok felnõtt élete a
szülõi szerep köré szervezõdik, és a gyereket köti ez a sok áldozat.
Az elõzõ generáció nõi így teszik képtelenné a következõ nemzedék férfijait az
együttélésre - fogalmaz a szakértõ. Ez nem újdonság, de a tendencia az elhúzódó
diákévek és az egzisztenciális bizonytalanság miatt fölerõsödik. Ezt támasztja
alá az a 23 éves egyetemisták körében végzett hazai vizsgálat is, mely szerint a
huszonéves fiúk és lányok elsõrendû bizalmasa az édesanyjuk, és viszont.
A korán önállósodó „gyerekek” a felnõttlétnek csak az elõnyeit élvezik: a
szabadidejükkel és a pénzükkel tetszés szerint bánnak, míg szüleik maximálisan
kiszolgálják õket. Ezen mit sem változtat, ha a fiatalok netán összeházasodnak:
jellemzõ példa erre az a 36 éves kétgyermekes családapa, aki hétvégeken
rendszeresen hazajár a szülõi házba, beveti magát napokra a régi szobájába,
miközben a szülõknek kulcsa van a házaspár lakásához, és úgy járkálnak ki-be a
„gyerekeknél”, mintha otthon lennének.
Mindeközben egyre erõsebb ma az elkötelezõdéstõl és az intimitástól való
félelem. Az intimitás része ugyanis, hogy a gyengéimet is megismerik, kiadom
magam, ami kockázattal jár egy olyan világban, ahol minden irányba a sikert, a
rátermettséget kell kommunikálni. Az emberek, különösen a férfiak, az intimitás
hiányát inkább kívülrõl kompenzálják, amire a fogyasztói világ, az élményipar ma
rengeteg lehetõséget nyújt. Az elkötelezõdéstõl való félelmet a társadalom
kettõs morálja is indokolja: a házasságkötés elõtt minden a szabadságról, az
élménygyûjtésrõl szól, amihez képest a házassággal járó korlátozottság a teljes
rabság képzetét kelti - véli Iszlai Zoltán.