Rimaszombati Andrea
Harc az adatgyűjtés ellen
Kitiltották a Google-t egy német kisváros utcáiról

Miután egy sor különleges autó jelent meg az utóbbi hónapokban német városok utcáin tizenegy lencsés, 360 fokban fotózni képes kamerákkal a tetejükön, oldalukon pedig Google felirattal, egy alig ötezer lakosú észak-német kisváros, Molfsee szembeszállt az amerikai „adatóriással”, és közlekedési rendeletekre hivatkozva egyelõre sikeresen kitiltotta utcáiról a Google legújabb projektjét, a Street View-t.

A jelenlegi vita amiatt robbant ki, hogy a Street View a Google Map legújabb extra szolgáltatásaként már azt is lehetõvé teszi, hogy segítségével nemcsak az úti célul választott helység térképét töltheti le a felhasználó, hanem akár virtuális városnézésre is lehetõség van az Astrákra szerelt kamerákkal készített fotók segítségével. Molfsee, illetve a Schleswig-Holstein szövetségi tartomány vezetõi azonban egyre inkább aggódnak a térség lakosainak privát szférájáért.
Peter Schaar, Németország szövetségi adatvédelmi biztosa szerint a felvételeket nem nehéz összekapcsolni mûholdas felvételekkel, illetve olyan egyéb személyes adatokkal, amelyek az interneten rögzítésre kerültek. Ebben az esetben pedig elég lehet egy közeli kép, hogy a fényképen látható ház tulajdonosának bankja például megemelje a jelzálog-kölcsön kamatát a ház állapotára hivatkozva, vagy akár betörõk is használhatják a felvételt egy rablás megtervezéséhez.
A Schleswig-Holstein tartományban politikai kérdéssé vált Street View azonban csupán a Google-birodalom egy kis darabját képviseli. Az amerikai cégcsoporton belül megtalálhatjuk az igen népszerû Gmail szolgáltatást, a YouTube videófeltöltõ oldalt, sõt a cégnek van már saját webböngészõ szoftvere is. Emellett köztudott, hogy a levelezõprogramban a rendszer automatikusan rákeres a szövegben bizonyos kulcsszavakra, amelyekhez a képernyõ jobb oldalán azonnal reklámokat jelenít meg - így azonnal pénzre válthatóvá válnak akár egyszerû privát üzenetek is, természetesen nem a felhasználó, hanem a Google számára, amely csak a tavalyi évben több mint 16 milliárd dolláros bevételre tett szert.

A kaiserslauterni Alkalmazott Tudományok Egyetemének professzora, Hendrik Speck szerint az egyes titkosszolgálatok a Google-hoz képest olyanok, mint „a szociális gyermekvédelmi programok”, ha azt nézzük, hogy mi mindent tudnak már rólunk. Ezeknek az információknak a mennyiségével pedig arányosan nõ az értéke is, mivel „minél több adatot gyûjt be a Google a felhasználóktól, annál magasabb árat kérhet a hirdetésekért”.
De vajon mit mond minderre a Google? Peter Fleischer, az adatgyûjtõ óriás „globális titoktartási tanácsadója” szerint meg kell találni az egyensúlyt az internet és a tudomány fejlõdése által diktált nyaktörõ tempó, valamint a jogi rendszer tehetetlensége között. Ez az egyensúly számukra azt jelenti, hogy a Street View számára készített felvételeken kitakarnak minden olyan jelzést, ami beazonosíthatóvá tehet bármilyen magánszemélyt vagy magántulajdont - beleértve ebbe az arcok kitakarását is, amennyiben a felhasználó megtalálja magát a felvételen, és ezt külön kéri.
Fleischer szerint a Google „adatokat gyûjt, de semmi olyat, ami azonosítja az egyes személyeket”. Gerald Reischl, a Google-csapda cí­mû német nyel­vû könyv szer­zõje szerint azonban ha a felhasználó nem is osztja meg a levelezõ programban vagy a YouTube-on a személyes adatait, a Google Analytics nevû programmal végül mégis minden a konszern kezébe kerülhet. Ez az ingyenesen letölthetõ szoftver ugyanis elérhetõ minden olyan weboldal-tulajdonos számára, aki követni szeretné a felhasználói szokásokat az oldalán. Az adatokat természetesen a Google tárolja. A szoftver ellen Észak-Németországban hivatalosan is támadást intézett a Schleswig-Holsteini Független Állami Adatvédelmi Ügynökség, mivel a program a felhasználók tudta nélkül begyûjtött adatokat azonnal Amerikába továbbítja. „Ez pedig megsérti azokat az adatvédelmi törvényeket, amelyek azokat védik, akik az interneten böngésznek.”
Fleischer bepillantást enged a jövõbe is: a cég legújabb fejlesztése a Google Health nevû szolgáltatás, amely a felhasználók egészségügyi adatainak kezelését végzi. Ezeknek az adatoknak a sorsáról azonban a legfelelõtlenebb felhasználó is elgondolkodik, ezért aztán a Google egy független bizottságot kért fel, hogy véleményezze a szolgáltatás kísérleti fejlesztését. A bizottság tevékenysége jelenleg korlátozott, de felvetette a kérdést, hogy vajon mi a helyzet a cég többi szolgáltatásában tárolt adatokkal, amelyek egyelõre nem vizsgálhatók. Ez is csak alátámasztja a német adatvédelmi ügynökség vezetõjének, Tilo Weichertnek véleményét: „A felhasználók meztelenül állnak elõttük, a Google pedig csak azt veszi ki adatkezelési portfóliójából, amit feltétlenül muszáj, és ezt is csak nyomás hatására.”