Az új elnök hátat fordít Izraelnek?
Interjú Barack Obamával

Terroristabarát, muszlim, Izrael ellensége. Ilyen és hasonló vádakkal illették Barack Obamát a választási kampány során. Talán a vádak súlyossága miatt érezte fontosnak a politikus, hogy interjút adjon a Jerusalem Postnak.

Nyugtassa meg az Izraelben élõ embereket - és az egész világot -, hogy elnökként megakadályozza majd Iránt abban, hogy nukleáris fegyverhez jusson!
- Amit megígérhetek: elnökként minden tõlem telhetõt megteszek majd azért, hogy Irán ne juthasson nukleáris fegyverhez. Ennek érdekében - mindenekelõtt - kemény tárgyalásokat kell lefolytatni Iránnal. Világossá kell tennünk Irán elõtt: nem várhatnak a következõ kormány megalakulására; folytatódnia kell a Biztonsági Tanács állandó tagjai által elindított folyamatnak, és ezt a nemzetbiztonsági prioritási listánk elsõ helyére kell helyezni, hogy a cél elérése érdekében a teljes nemzetközi közösséget - beleértve Oroszországot és Kínát is - mobilizálni tudjuk. 
Véleményem szerint abban követtünk el hibát, hogy míg kemény retorikát alkalmaztunk Iránnal szemben, nem voltunk következetesek a büntetések-jutalmak vonatkozásában, amelyek helyes alkalmazása megváltoztathatja az iráni rezsim álláspontját. Ugyanakkor - ahogyan ezt már korábban is elmondtam - nem zárok ki semmilyen lehetõséget, még a hadsereg alkalmazását sem, Iránnal szemben. 

Mit válaszolna azokra az aggályokra, melyek szerint az irániak - az Ön által elképzelt „kemény tárgyalások” folyamán is - az idõhúzásra játszanak majd, és közben tovább haladnak a nukleáris fegyver kifejlesztése felé? Ahmadinezsád a minap kijelentette: „Nem fogunk visszalépni, egy jottányit sem.” Rendkívül eltökéltek. 
- A nemzetközi közösség mobilizálásakor fontos világossá tenni, hogy ez nem játék, hanem nagyon komoly dologról van szó - Oroszországnak és Kínának is tudomására kell hozni, hogy a velük való bilaterális kapcsolatainkban ez a kérdés a prioritási listánk élén áll, nem másodlagos. Meggyõzõdésem, hogy amennyiben hajlandóságot mutatunk a tárgyalásra, de világosan és egyenesen kifejezzük a célkitûzéseinket, és kellõen sürgetjük a megoldást - ha az irániak mégsem viszonoznák ezt, akkor megfosztottuk õket minden kifogásuktól, és a nemzetközi közösség is racionálisabbnak fogja tartani a szankciók fokozása helyett a komolyabb beavatkozást.
Nagyon szûkös az idõ ennek a végigjátszásához, nem gondolja? 
- Az idõnek döntõ jelentõsége van a mostani szituációban. 
Ön azt mondta, hogy az izraeli légierõ Szíriában történt beavatkozása tavaly „teljesen jogszerû lépés volt egy veszély elhárítására”. Támogatna-e az elkövetkezendõ hónapokban egy izraeli légicsapást iráni létesítmények ellen, amennyiben Izrael úgy érezné, hogy nincs más választása: cselekednie kell? 
- A célom az, hogy ne kelljen ezzel a hipotézissel szembesülnöm. Amit a múltban is kifejeztem, most is azt mondom: az izraelieknek, kizárólag az izraelieknek kell a saját biztonságukkal kapcsolatos döntéseket meghozniuk. A tétlenségnek vagy az Iránnal szembeni háború kirobbantásának azonban olyan súlyos következményei lehetnek, hogy elõtte szeretnénk minden tõlünk telhetõt megtenni és minden lehetõséget kiaknázni annak érdekében, hogy ezt elkerüljük. 
Az útja során kijelentette, hogy a beiktatása pillanatától kezdve dolgozni fog az izraeli-palesztin megegyezésen. Sokak szerint a palesztin mérsékelt politika mindaddig nem tud teret nyerni, és így a békefolyamat sem képes elõrehaladni, amíg Irán nukleáris törekvései akadálytalanul folytatódnak - amíg a Hamasz és más szervezetek Teherán által támogatott szélsõségesei nyeregben érzik magukat, addig a mérsékeltek nem érvényesülhetnek, és az egész régió ilyen megrekedt állapotban marad. 
- Kétségtelen, hogy ez összefüggésben áll Iránnak az elmúlt néhány évben történt megerõsödésével, amely részben azért történt meg, mert a Nyugat elkövetett bizonyos stratégiai baklövéseket. Ugyanez vonatkozik a Hezbollah és a Hamasz egyre növekvõ bátorságára. De - szerintem - nem ez az egyetlen tényezõ, ami megakadályozta a fejlõdést.  
A Hamasz gyõzelme a Palesztin Hatóság területén visszavezethetõ a palesztin emberek frusztráltságára is, amiért a Fatah - viszonylag hosszú idõ elteltével - sem volt képes a legalapvetõbb szolgáltatások biztosítására sem. Nekem az a benyomásom, hogy Mahmúd Abbász elnök és Salam Faj-jad kormányfõ minden tõlük telhetõt megtesznek ezeknek az alapvetõ mûködési zavaroknak az elhárítására. A Hamasz képtelen volt Gázában jobb életszínvonalat biztosítani az embereknek, és ez kételyeket ébresztett a palesztinokban arra vonatkozóan, hogy ez a fajta politika automatikusan nagyobb haszonnal járhat.  
Tudja, nincsenek illúzióim azzal kapcsolatban, hogy a megoldáshoz mi mindenre lenne szükség. De folytatnunk kell a munkát, hiszen Izrael biztonsága és békéje a régióban ezen fog múlni. 
Ezt is, azt is lehetett hallani az Ön Jeruzsálemmel kapcsolatos álláspontjáról. Ezért - a Jerusalem Post szerkesztõjeként - fel kell tennem Önnek a kérdést: támogatja-e Izrael álláspontját, miszerint az egész város izraeli fennhatóság alatt kell hogy maradjon, vagy Ön szerint Jeruzsálem lehet a palesztin állam fõvárosa is egyben? 
- Jeruzsálem Izrael fõvárosa. Az, hogy az izraeliek és a palesztinok hogyan fogják megoldani a város helyzetét, az a végsõ rendezés kérdéskörébe tartozik. Ezt a két félre kell bízni. 
Beszéljen Szíriáról: Izrael jelenleg közvetett tárgyalásokat folytat Szíriával. Elnökként közvetlen tárgyalásokba bocsátkozna Damaszkusszal akkor is, ha továbbra is otthont ad terrorista szervezeteknek? 
- Általánosságban az a véleményem, hogy az Egyesült Államok okosan teszi, ha közvetlen tárgyalásokat folytat más nemzetekkel - ha másért nem is, de legalább pontosabb információkhoz jutunk arról, hogy ezek az országok miként gondolkoznak, milyen a megközelítésük, mik a számításaik, mik az érdekeik. A megbeszélésekbõl kiindulva, amelyeket Izraelben, valamint a térségben más vezetõkkel lefolytattam, a lehetõsége legalábbis fennáll annak, hogy a szíriai kormányzat valóban ki szeretne törni az elszigeteltségbõl. Hogy milyen árat hajlandóak megfizetni ezért, az még megválaszolatlan kérdés. Érdemes lesz azonban megtalálni erre a választ. (Fordította: Pátkai Mihály)

	Barack Obama	Joe Biden
Abortusz	Támogatja a nõk abortuszhoz való jogát. Ellenezné, hogy a legfelsõbb bíróságnak a „Roe vs. Wade” ügyben hozott történelmi jelentõségû döntését megváltoztassák.	Támogatja a nõk abortuszhoz való jogát. Ellenzi azonban, hogy közpénzbõl is finanszírozhatóak legyenek az abortuszok.
Irán	„Feltételek nélkül” hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni Mahmúd Ahmadinezsáddal, de végsõ esetben a hadsereg alkalmazását sem zárná ki Iránnal szemben.	Tárgyalóasztalhoz ülne Iránnal az ENSZ Biztonsági Tanácsának többi állandó tagja (Anglia, Kína, Oroszország, Franciaország), valamint Németország együttmûködésével.
Irak	Kezdettõl fogva ellenezte az iraki háborút. 2010 nyaráig kivonná az amerikai katonák többségét Irakból.	2002-ben még támogatta a háború megindítását, ma már ezt a döntését tévedésnek véli.
Gazdaság	Támogatta a Bush-kormányzat mentõcsomagját. Számos reformintézkedést támogatna, például a bankok átláthatóbbá tételét, a pénzügyi szervezetek átfogóbb szabályozását.	Az államkassza egyensúlyát a következõ intézkedésekkel kívánja helyrehozni: az iraki háború befejezése, ezzel költségeinek megszüntetése, és a gazdagoknak járó adókedvezmények megszüntetése.
Izrael	Véleménye szerint Izrael létezéshez való jogát senki sem kérdõjelezheti meg. A békéhez két, egymás mellett békében élõ izraeli és palesztin államra van szükség. Jeruzsálem Izrael fõvárosa.	Amerikának szoros kapcsolatot kell fenntartania Izraellel. Egyik fõ szponzora volt a 2006-os Palesztin Terrorizmus Határozatnak, amely a „békés két állam” megoldást propagálta.
Energia	Jobban megadóztatná az olajtársaságokat. Szerinte „azonnal” minden amerikai családnak 1000 dolláros energiatámogatást kellene nyújtani az olajtársaságok nyereségeibõl.	Nem támogatja a tengeri olajfúrás fejlesztését. Az olajárak mérséklése céljából hozzányúlna a vészhelyzetekre fenntartott Stratégiai Petróleum Tartalékhoz.
Afganisztán	Támogatja, hogy további amerikai csapatok kerüljenek bevetésre Afganisztánban. Nagyobb támogatást szeretne látni a többi NATO-tagtól.	A „terrorizmus elleni háború frontvonala Afganisztán” - mondta Biden, aki szintén a nagyobb amerikai jelenlét mellett érvel.
Oroszország	Szerinte fontos, hogy az USA és Európa Oroszországot rendszeresen „felelõsségre vonja a tetteiért…” Nem tartja jó ötletnek, hogy Oroszországot kizárják a Nyolcak Csoportjából.	A grúziai háború kapcsán ezt mondta: „Azzal, hogy Oroszország nem tartja be a Grúziából való kivonulásra tett ígéretét, kockára teszi a nemzetközi közösséghez való tartozását.”
Homoszexualitás	A homoszexuálisok polgári együttélését támogatja, de a házasság intézményét nem terjesztené ki az azonos nemû párokra. Meggyõzõdése szerint a házasság egy férfi és egy nõ szövetsége.	Nem támogatja, hogy változtassanak a házasság jelentés- tartalmán. De ha Kaliforniában élne, nemmel szavazna a Proposition 8-ra (ami arról szól, hogy a „házasság férfi és nõ szövetsége”).
Bevándorlás	Javítana a határok védelmi technológiáján, a törvények betartását követeli, és bizonyos illegális bevándorlók számára lehetõvé tenné az állampolgárság elnyerését.	Erõs határvédelem, szigorúbb feltételek az ideiglenes munkavállalók számára, és humánus megoldás a mintegy 11 millió illegális bevándorló számára.