Hetek XII. évfolyam, 42. szám, 2008. október 17.

Az új polgári jogi kódex (Ptk.) körül kialakult társadalmi vita egyik legviharosabb frontja a homoszexuális együttélésnek is kedvező élettársi kapcsolat szabályozása. A parlamentben folyó csörték mellett egyre több egyház és civil szervezet is állást foglal a témában, elsősorban a konzervatív családmodell védelmében.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Igazságosság és Béke Bizottsága a múlt héten nyilatkozatban tiltakozott az élettársi kapcsolat házassággal azonos szinten való elismerése ellen, és azt kérte a honatyáktól, hogy a törvényjavaslatot vegyék le az Országgyűlés napirendjéről. Véleményük szerint a tervezet számos rendelkezése sérti a család és a házasság intézményét, ellentétes az alkotmány házasságot és családot védő alapelvével, és „a nemzet drámai demográfiai helyzetének javításával ellenkező irányba hat”.
A főpapok hiányolják a tervezetből a házastársi hűség deklarálását, holott szerintük ezen alapszik „a házasságból született gyermek apaságának vélelme”, és kifogásolják, hogy az új szabályozás alapot teremtene a nemiség orvosi segítséggel zajló megváltoztatásának. A bizottság megfogalmazása szerint a javaslat egyes pontjai „roncsolják a társadalom szövetét és az erkölcsi relativizmus termékei”.
Velük értett egyet a tervezet általános vitáján a KDNP és a Fidesz képviselőcsoportja is. A fideszes László Tamás szerint a házastársi hűség azért nélkülözhetetlen része az új Ptk.-nak, mert e nélkül gyakorlatilag semmi különbség nincs a házasság, az élettársi viszony és az egyneműek együttélése között. Márpedig az Alkotmánybíróság már 1995-ben kimondta, hogy „a házasság intézménye kultúránkban és jogunkban is hagyományosan férfi és nő életközössége”. A képviselő úgy tudja, hogy házasságban kétszer-háromszor annyi gyermek születik, mint élettársi kapcsolatban, ahol az utód lassan már csak botrányos médiahír. „A házasság és a család szétzilálódásának idején annak megerősítése alapvető törvényhozói szándék kellene legyen” - érvel a honatya, aki a szocialisták vezérszónokának expozéjára reagált.
Frankné Kovács Szilvia ugyanis az új Ptk. egyik korszakalkotó vívmányaként értékelte a bejegyzett élettársi kapcsolatot. Lapunk megkeresésére a képviselőnő a modern társadalom igényeire, változásaira adott válaszként beszélt az új együttélési formák törvényi szabályozásáról. Állítását számadatokkal támasztotta alá, amely szerint tíz év alatt 53,5 ezerről 44,5 ezerre csökkent a házasságkötések száma hazánkban, miközben 2005-ben már 350 ezer élettársi kapcsolatról számoltak be a statisztikák. Ennek alapján gondolja az MSZP, hogy Magyarországon egymillió ember jogi státuszát érinti az élettársi viszony kérdése. Arra vonatkozóan, hogy közülük hányan homoszexuálisok, a kérdés szenzitív volta miatt nincs adat. Így Frankné az e tekintetben „megkerülhetetlen társadalmi igényt” csupán „az SZDSZ és civil szervezetek jelzéseivel”, illetve a melegfelvonulásokon megjelentek számának gyarapodásával tudta illusztrálni. Szerinte az élettársi kapcsolat is egyfajta családi kapcsolat, amely nemhogy gyengíti, hanem éppenséggel erősíti a családi kötődéseket.
„Választási lehetőséget adunk az állampolgároknak. Aki tradicionálisabb gondolkodású, az házasságot fog kötni, aki kevésbé, annak lehetősége van a bejegyzett és az úgymond sima élettársi kapcsolatot választani együttélési formaként. Az állampolgárok felelősségteljesen fognak választani” - bizakodik a honanya, aki ebben a kontextusban nem is igazán tudja értelmezni a Fidesz házastársi hűségre vonatkozó követelését.
A bejegyzett élettársi kapcsolatról az Országgyűlés 2007 karácsonyán alkotott új törvényt, és ha a KDNP nem kér utólagos felülvizsgálatot az Alkotmánybíróságtól, akkor 2009. január 1-jével hatályba is lépett volna az új szabályozás. Érdekes módon ez a sietség jellemzi az igazságügyi tárcát is az új Ptk. elfogadtatásával kapcsolatban. Draskovics Tibor miniszter úr annak ellenére szeretné már december közepén a zárószavazást, hogy noha az új kódex jelenlegi formáját tíz éves szakmai előkészület előzte meg, nem egy alapvető kérdésben máig látványos egyet nem értés uralkodik a parlamenti patkó két oldala között. Arról nem is beszélve, hogy - Herényi Károly MDF-es és Hankó Faragó Miklós SZDSZ-es képviselők szerint - a véglegesnek szánt szöveg a jogász szakma kiválóságainak kezéből az utolsó pillanatban átkerült az Igazságügyi Minisztérium szakembereinek kezébe, akik aztán „beledolgozták a saját koncepciójukat a tervezetbe”.
Az új Ptk.-n kívül további három törvény módosításánál terjed ki a jogalkotó figyelme a melegekre. A jövőben a „kettős házasság” mellett már a „kettős élettársi kapcsolat létesítése” is büntetendő lenne, melynek lényege, hogy a fennálló házasság vagy élettársi kapcsolat mellett nem lehet létrehozni ezek egyikéből sem még egyet vagy többet. Szintén a büntető törvénykönyv egyik tényállását bővítené az a rendelkezés, amely a közösség tagja elleni erőszak esetén nem csak a nemzeti, etnikai, faji, vallási alapú bűncselekményt szankcionálná öt évig terjedő szabadságvesztéssel, hanem a „lakosság egyes csoportjaival” szembeni erőszakot is. És valószínűleg nem poénból, de a Gyurcsány-kormány harmadszor is nekifut az úgynevezett gyűlöletbeszéd törvénynek, amely eddig mindkét esetben fennakadt az Alkotmánybíróság szűrőjén. Az emberi méltóságot súlyosan sértő megnyilvánulások tára újabb kategóriával bővülne: a szexuális irányultság által meghatározott csoportot nagy nyilvánosság előtt sértő, magalázó vagy megfélemlítő magatartással.