Munkatársunktól
Tanácsok válság idejére

Egy hét alatt nagy és - egyelõre úgy tûnik - negatív fordulat történt Magyarországon: gyakorlatilag megszûnt az utóbbi idõben a lakossági és vállalati beruházások növekedésében döntõ szerepet játszó devizahitelezés, és megingott az ország gazdasága iránti külföldi bizalom is.

Még a sikeres lépések is, mint a Nemzetközi Valutaalap támogatásának a megszerzése, fordítva sültek el, mint ahogyan a kormány tervezte. A bejelentés következ­tében Magyarország válság sújtotta országként került több külföldi pénzügyi lapba, és a nemzetközi piacokon már Magyarország és az államcsõdbe került Izland hasonlóságáról pletykálnak. Bár ennek nincs valóságalapja, arra azért elég volt, hogy alaposan meggyengítse a forintot, és újabb mélypontra taszítsa a budapesti tõzsdeindexet.
Mivel a szakértõk szerint a gazdasági nehézségek hosszú távra, akár 2-3 évre is állandósulnak, érdemes végiggondolni, hogy mi vezetett ide, és mi a teendõ válság idején.
Október elején több meghatározó hazai pénzintézet anyabankja került nehéz helyzetbe külföldön (Unicredit, MKB), de a tõzsdék nem kímélték az Erstét vagy a Raiffeisent sem. Ezáltal az olcsó és korábban szinte korlátlan anyabanki forrás gyakorlatilag megszûnt, illetve erõteljesen lecsökkent. A hazai tulajdonú OTP árfolyama (és ezzel a hazai tõzsde) is jelen­tõsen megingott. Bár ebben bizonyos spekulációs támadások is közrejátszhattak, mivel minden más banki papír és a tõzsde is hasonlóan esett. Ez már egyértelmûen a begyûrûzõ válság jele. Szerencsére minden komoly gazdasági és politikai szereplõ igyekezett megnyugtatni a kedélyeket, és nem tört ki egy olyan betétkivonási pánik, amely padlóra küldhette volna az OTP-t.
Nemzeti valutánk az utóbbi fél év kiugróan erõs szintjérõl egy napon belül 20 forinttal gyengült az euróval szemben, amit késõbb ugyan részben visszakorrigált, de ez azt is jelzi, hogy fel kell készülnünk a hirtelen és kedvezõtlen nagyobb árfolyammozgásokra.
Ezzel párhuzamosan hirtelen eltûnt a svájci frank a pénzpiacról, illetve ami rendelkezésre áll, az nagyon megdrágult. Figyelembe véve a megemelkedett árfolyam-bizonytalanságot is, a bankok sorra csökkentik vagy szüntetik be a devizahitelezést, amely az utóbbi években itthon létfontosságúvá vált, hiszen a továbbra is egekben lévõ forint alapkamatok mellett csak jóval kevesebb háztartás és cég engedhette volna meg, illetve engedhetné meg a hitelfelvételt.
Az új helyzetben a bankok várhatóan jelentõsen megemelik a svájci frank alapú hitelek kamatait, vagyis igyekeznek szinte minden plusz terhet a lakosságra és a vállalatokra hárítani, ameddig azok bírják. A lakosságnak fel kell készülnie, hogy havi hiteltörlesz­tõ részleteik akár 20-30 százalékkal (vagy még ennél is nagyobb mértékben) emelkednek.
Mind a lakosságnak, mind a vállalatoknak arra is fel kell készülniük, hogy jóval nehezebb lesz hitelhez jutni. Ugyanis a bankok egyrészt kevesebb új forrást tudnak bevonni (azt is drágábban), másrészt igyekeznek tartalékolni, hogy a saját túlélésüket biztosítsák. Ilyen körülmények között leginkább a rosszabb adós minõsítésû cégek, magánszemélyek, illetve a kockázatosabb hiteltermékek eshetnek elõször áldozatul.
A hitelezés szûkítése itthon is jelentõsen fékezheti a gazdaságot. Magyarország erõsen exportorientált, és a lassuló európai gazdaság csökkenti a hazai termékek iránti igényt, amint azt a szentgotthárdi autógyár leállása is jelzi. Az építkezések és beruházások lassulása miatt komoly gondba kerülhet az építõipar, és a pénzhiány miatt visszaeshet a kiskereskedelmi forgalom is.
A bankpánik elkerülésére már történtek állami intézkedések, mint a betétek gyakorlatilag korlátlan garantálása a magánszemélyek esetében, és 13 milliós garancia a vállalati betétekre is. Ugyanakkor a magyar állam pénzügyi ereje jóval korlátozottabb a nyugat-európai országokénál. A hazai jegybank és a tartalékok vélhetõen nem tudnak kielégítõ segítséget nyújtani egy komolyabb vagy tartósabb pénzpiaci szakadás esetén.
Az adócsökkentések tervezett elhalasztása (vagyis az állami bevételek növelése, illetve a hiány csökkentése), még inkább visszafogja a gazdasági növekedést és fogyasztást is, így a reál­bérek lényeges növekedése nem várható.
Mivel a hazai gazdaság és fogyasztás várhatóan nem talál gyorsan vissza a növekedési pályára, számolni kell a munkanélküliség esetleges növekedésével és az életszínvonal stagnálásával vagy csökkenésével.

Érdemes tervezni

Az új helyzetben legyünk nagyon megfontoltak tervezett hitelfelvételek kapcsán, bár ebben ezentúl a bank is jobban segít, mert várhatóan nem lesz már olyan egyszerû hitelt kapni… Érdemes kerülni a nagyobb összegû fogyasztási hiteleket és kiadásokat, így jobb átgondolni, valóban szükség van-e új tévére, mobilra, számítógépre. Sokkal nagyobb elõvigyázatosságra van szükség a lakás- és autóhitelek esetén is, mivel ezek értéke a válság idején gyorsan csökkenhet.
Érdemes felmérni, hogy kellõen biztosak vagyunk-e munkahelyünkben, bevételeinkben, és tudunk-e tolerálni nagyobb összegû, akár 20-50 százalékos törlesztõrészlet-növekedést, amelyet az árfolyam és kamat kockázatai jelentenek.
Különösen nagyobb hitelteher esetén elengedhetetlenül szükséges felmérni azt, hogy rendelkezik-e a háztartás megtakarítással és mozgósítható tartalékkal. Szakértõk szerint minimum 3 hónapra elegendõ tartalék kell, de inkább ajánlott a 6 havi tartalékszint, amely 3 havi törlesztõrészlet mellett tartalmazza a megélhetési költséget is. Számítanunk kell ugyanis nem várt kiadásokra és esetleges átmeneti anyagi nehézségekre. Amennyiben nincs meg a minimális tartalék, nem tanácsos új hitelt felvenni, és a meglévõ hitelek esetében is fel kell tölteni a családi tartalékokat.
Amennyiben rendelkezünk nagyobb forintmegtakarítással és nagyobb devizahitellel egyszerre, érdemes lehet részben vagy egészben elõtörleszteni vagy devizát vásárolni, amikor az árfolyamok kedvezõek. Persze ügyeljünk, hogy a szükséges szintû tartalékainkat ne áldozzuk fel még erre a célra sem!
Ne kockáztassunk feleslegesen: a tõzsdézésbe lehetõleg ne most kezdjen valaki, még akkor sem, ha igen vonzónak tûnnek bizonyos árfolyamok. A kimagasló nyereség mellett benne van a kimagasló bukás kockázata is.
Általában igyekezzünk takarékosabb életvitelt folytatni, ne döntsünk elhamarkodottan, legyünk megfontoltak! Fontos, hogy esetleges nehéz helyzetben is kerüljük a pánikot, inkább elõre keressük a kapcsolatot a bankunkkal, hiszen õk is érdekeltek a meglévõ szerzõdések megmen­tésében.
A banki megtakarítások az említett állami garanciák miatt nincsenek veszélyben (legalábbis elméletileg, mert egy szélsõséges helyzetben kérdés, mire elég a garancia, és mennyi ideig tart hozzáférni). Ugyanakkor nagyobb összeg esetén érdemes lehet több bankban elhelyezni a pénzt, mivel még a garanciák mellett is idõbe telhet - akár több hónapba is - egy esetleges probléma esetén hozzájutni a bankban bennragadt pénzhez.