Mosberger Pálma
Optimista szomszédok
Interjú Iván Miklós volt szlovák pénzügyminiszterrel

Tíz évvel ezelôtt komoly pénzügyi krízis elôtt állt Szlovákia, a csôd szélére került a legnagyobb bank, jövôre pedig másodikként csatlakozhatnak az eurózónához a poszt­kommunista országok közül. A siker titka egyértelmûen a reform - fogalmazott Iván Miklós, a szlovák reformok atyja.

Minden bizonnyal Szlovákia sem ússza meg a válságot. Annál is inkább, mivel a fõként autóiparra szakosodott országként érzékenyen érintheti a gyárak idõszakos leállása. Milyen hatásokra számítanak?
- Valószínûleg lassul a gazdasági növekedés, de még így is magasabb lesz, mint a szomszédos országokban. Fontos ebben az idõben, hogy támogassuk a tudásalapú gazdaságot, és még kedvezõbbé tegyük az üzleti környezetet. A válság hatását tompíthatja az is, hogy - bár fõ exportpiacunk, a nyugati piac recesszióba került, azonban épp emiatt egyre árérzékenyebbé is váltak, és így inkább - az olcsóbban elõállított szlovák vagy akár magyar termékeket keresik majd jobban a hazai termékeik helyett.
Milyen hosszú távú következménnyel számol? Milyen jövõ elé nézünk?
- Az a legfontosabb, hogy ne gondoljuk azt, hogy a piacgazdaság megbukott volna, és emiatt több szabályozásra lenne szükségünk. Nem több, hanem jobb szabályokra van szükség. Nem a piaci rendszer bukása történt, bár a piacok megrendültek. A kapitalizmus követ el hibákat, de ki is javítja.
Véleménye szerint Magyarországon mennyiben lehetne alkalmazni a Szlovákiában sikeressé vált reformcsomagot?
- Természetesen bármely országban alkalmazható, de az a kihívás, hogy mögé állítható-e a szükséges politikai hatalom. Ezt pedig csak úgy lehet „megszerezni” a demokráciában, ha meggyõzzük és magunk mellé állítjuk az embereket. Ez nem könnyû feladat, hiszen olyan reformlépéseket is meg kell hozni, amelyek meglehetõsen népszerûtlenek.
A sikerünk titka egyértelmûen a reform. Méghozzá a komplex, egész gazdaságot átfogó intézkedéscsomag. Így lehet csak változásokat és valós eredményeket elérni. Ha nem átfogó a reform, akkor hoz eredményeket, csak drága lesz. A siker része volt az is, hogy sikerült jól kommunikálni az intézkedéseinket. Az adó mértékének 19 százalékban való meghatározása például jó marketingfogásnak bizonyult még a külföldi befektetõk elõtt is. Az egészségügyi reformot azonban nem sikerült ilyen jól elmagyaráznunk, nem is lett népszerû. A reform pozitívumaként tartom számon, hogy elértük, hogy a reformok alatt ne növekedjenek a jövedelmi különbségek, a reáljövedelme fõként a szegény és a gazdag rétegeknek, illetve a gyerekes családoknak nõtt, miközben a középrétegé szinten maradt.
Szlovákia, sokak meglepetésére - a visegrádi országok közül elsõként vezeti be januárban az eurót. Milyen pozitív hatásokra számít?
- Az elemzõk szerint plusz 1 százalékos GDP-növekedést hozhat az euró bevezetése. Ugyanakkor a közös valuta bevezetése esély és egyben veszély forrása is lehet. Ha a kormány megfelelõ szakértelemmel jár el, és folytatja a reformokat, erõsíti a gyenge pontokat, akkor esély az ország számára. Leginkább a közigazgatás mûködõképességére, az üzleti környezet javítására, a tudásalapú gazdaság fejlesztésére, a munkaerõpiac rugalmasságára kell nagy figyelmet szentelni.
Mindez hogyan hat majd az átlagemberre?
- Igyekszünk felkészíteni a lakosságot a változásokra. Már idén júliusban bevezettük a kettõs árazást, tehát az árakat az euró januári bevezetése után még egy évig koronában és euróban is fel kell majd tüntetni. Így könnyebben hozzászokhat a lakosság az új rendszerhez. Tudjuk azt is, hogy az inflációt nem lehet megúszni. Az is probléma, hogy a lakosság nagy része úgy gondolja, hogy az új fizetõeszköz bevezetése jelentõsebb drágulást hoz majd. A közvélemény-kutatásokból az derül ki, hogy egy átlagos fogyasztó 25-30 százaléknak tartja az inflációt, miközben a valóságban csupán 3-4 százalékos. Számolni kell még a pszichológiai sokkhatással is, hiszen a mostaninál lényegesen kisebb címletû pénzek mozognak majd közkézen. Bizonyára furcsa lesz majd annak a nyugdíjasnak, aki eddig 10 ezer koronát kapott kézhez, hogy januártól „csak” 300 eurót hoz a postás.