Kovács Klára
Krach és baj
Hisztéria és milliárdos mentőövek a pénzpiacokon

„Életem krízise. Nem láttam ehhez foghatót, és valószínûleg nem is látok” - fogalmazott a sokat tapasztalt, tõzsdei spekulációból meggazdagodott Soros György. Nem Soros György az egyetlen, aki értetlenül szemléli a hetekben zajló eseményeket. Bokros Lajostól kezdve számos nagy nevû gazdasági szakember beismerte, nem gondolták volna, hogy ekkora ereje van az USA-ban keletkezett válságnak. De nagyobb gond az, hogy nem látható a dolgok kimenetele.

Binder István

A napokban drámai erõk feszültek egymásnak. A példa nélküli nemzetközi kormányzati összefogások, több százmilliárd dolláros mentõövek ellenére szinte hisztérikus hangulat uralta a fejlett világ börzéit. Gyakran az irracionalitás határán túl reagálnak a tõzsdei részvények: napok alatt a ’29-33-as nagy gazdasági válság óta nem tapasztalt veszteség keletkezett. A Dow Jones indexe egy hét alatt 5,5 éves mélypontra zuhant, az európai tõzsdepapírok 40 százalékot veszítettek az értékükbõl az év elejéhez képest. Az államcsõd szélére sodródott Izland, recesszió fenyegeti Európa legerõsebb gazdaságait, a brit, a német GDP növekedése a nullához közelít. Az IMF adatai szerint eddig 1400 milliárd dollár nagyságú veszteség érte a tõzsdézõket, és legalább 6-700 milliárd dolláros tõkeinjekcióra lesz még szükség a bankok helyreállásához. Komoly támadást szenvedett el a hazai pénzpiac is. A BÉT-en egy hét leforgása alatt 30 százalékot zuhant az index. Az egyik legstabilabb papír, az OTP-é egy nap leforgása alatt 12 százalékot zuhant, a Mol pedig 4 nap alatt 25 százalékot veszített az értékébõl. Igen hektikusan mozog a forint árfolyama is. Volt olyan nap, amikor a forint árfolyama 20 forintnál is többet gyengült az euróhoz képest, másnap pedig 10 forintot emelkedett. Némi reményt adhat ugyanakkor, hogy lapzártánkra erõsödésbe fogtak a börzék. A Dow Jones történelmi csúcsot döntve 11 százalékot erõsödött egy nap alatt, és az európai, így a budapesti tõzsdeindex is jelentősen emelkedett.

Világ a feje tetején

A világ a feje tetejére állt. Néhány hete még egymással versenyezve licitálták alá a bankok a hitelkínálataikat, a héten - eddig példa nélkül - az MKB bejelentette, hogy határozatlan ideig felfüggeszti a devizaalapú hitelek folyósítását. Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) szóvivõje kérdésünkre megerõsítette, hogy hasonló lépésre ugyan más bankok nem készülnek, de többségük szigorítja a devizahitelek kibocsátását. A szóvivõ a bankok reakcióját hasonló bizalomépítésként értelmezi, mint a kormány a betétek teljes körû garantálását. A bankok ugyanis az utóbbi idõben 1 százalékkal drágábban tudják csak beszerezni a devizákat, ezért elvileg ennyivel magasabb kamattal helyeznék ki az ügyfelek felé. A hitelválság miatt azonban lényegesen jobban ingadozik a forint árfolyama, ezzel párhuzamosan kiszámíthatatlanná válik a havi törlesztõrészlet. Mindezek miatt a bankok nagyobb kockázatot vállalnak a devizahitelekkel, mivel megnõ az esélye annak, hogy nehezebbé válik a visszafizetés. Ennek kockázatát tompítják, ha nem növelik ezt a hitelállományukat. Ma már bevett gyakorlatnak számít az is, hogy a bankok egyoldalúan növelik a már meglevõ devizahitelek költségeit. Binder István szerint amennyiben a szerzõdésünk ezt lehetõvé teszi, nem tudunk mit tenni. A szóvivõ fontosnak tartja, hogy ezekben az idõkben fontoljuk meg a hitelfelvételt. Devizában való eladósodás esetében pedig nem javasolt kicentizni a fizetést, hagyni kell annyi mozgásteret, amennyivel többet kell törleszteni egy esetleges forintgyengülés esetén.
Szinte minden szakember hangsúlyozza, hogy egyre nehezebb lesz hitelekhez jutni. A bankok a fedezetet kritikusabban vizsgálják meg, és a mostaninál magasabb kamat fejében adnak csak hiteleket. A drágulás nem tegnap kez­dõdött el. A jegybank adatai szerint az elmúlt két évben folyamatosan emelkedik a THM. A szabad felhasználású hitelek esetében 0,7, míg a lakáscélú hitelek esetében 1,2 százalékkal drágábban kapunk most pénzt. Ez egy 10 millió forintos hitel esetében havonta akár 5-10 ezer forinttal is megemelheti a törlesztõrészletet. A jövõben azonban ennél is kedvezõtlenebb feltételekre kell felkészülnünk. A bankokban tartott pénzünk azonban teljes biztonságban van, melyet a kormány legújabb döntése szavatol (lásd keretes írásunkat).
A világ valóban a feje tetejére állt. Példátlan, hogy a nyáron kidolgozott jövõ évi költségvetés fõszámait a benyújtása után néhány nappal szó szerint elsöpörte a pénzpiaci válság. Veres János pénzügyminiszter nem rejtette véka alá, hogy az eredeti 3 százalékos GDP-növekedést 2 százaléknál is kisebb mértékûre szabják át. Sõt készítenek egy pesszimistább verziót is, amelyik 1 százalék körülire teszi a növekedési várakozásokat. Veres elmondta: az új költségvetés október 20-ára készül el, de a gyors pénzügyi változások miatt az sem kizárt, hogy három hét múlva mindent újra kell számolni. Annyi bizonyosra vehetõ ugyanakkor, hogy az eredetinél magasabb lehet az infláció, lényegében marad az idei 6 százalék körüli szinten. Ennél jóval fájóbb lehet az a miniszterelnöki bejelentés, miszerint a válság hatásai miatt elmaradt az egyébként az elemzõk szerint vérszegénynek titulált adócsökkentés. Sõt - amire a megszorítások alatt sem volt példa - hozzányúlnak a szociális rendszerhez is, és újra befagyasztják a béreket.

A hiteltelenség ára

A pénzügyi kormányzat a jegybankkal és a felügyeleti szervekkel karöltve igyekszik hitelesnek mutatkozni, gyors, határozott lépéseket hozni annak érdekében, hogy tompítsák az ország sérülékenységét. A múlt heti 800 milliárd forintot meghaladó kisvállalkozásokat segítõ csomag után a bankbetétek garantálása mellett politikai és szakmai vezetõk részvételével nemzeti tanács összehívását kezdeményezte a kormányfõ a gazdasági fejlõdés hosszú távú stabilitása érdekében. Talán nem véletlen, hiszen egy friss felmérés szerint Magyarország pénzügyi sérülékenysége „elõkelõ” helyet foglal el a fejlett világ országai sorában, amely miatt újabb és újabb támadásnak van kitéve a forint, illetve a tõzsdei kereskedés.
Zsoldos István, a Goldman Sachs londoni makroelemzõje szerint Magyarország sérülékenysége leginkább hitelességi problémákra vezethetõ vissza. A befektetõk még mindig nehezen hiszik el, hogy az államháztartási hiány tartósan 3 százalék közelében maradhat, mivel korábban a 10 százalékot is megközelítette. Ez pedig azzal jár együtt, hogy kritikus pillanatban a befektetõk a kockázatosabbnak ítélt magyar forinttól, illetve állampapíroktól igyekeznek megszabadulni, hatalmas eséseket és forintgyengülést okozva ezzel. A kormányzati intézkedések mellett a napokban bejelentették, hogy az IMF technikai és pénzügyi segítséget ajánlott fel hazánknak. Ennek részletei nem ismeretesek, ám az uniós pénzügyminiszterek tanácsa üdvözölte az IMF szándékát, mivel ez hozzájárulhat a pénzügyi bizalom és stabilitás megerõsítéséhez.