Régészeti feltárásoknak és a radiokarbonos vizsgálatnak köszönhetõen
kiderült, hogy a Stonehenge a korábbi feltételezésekkel ellentétben nem Kr. e.
2600 és 2400 között épült, hanem 300 évvel késõbb.
Az eredeti kör alapját képzõ kék köveket a kutatók szerint Kr. e. 2300-ban
helyezték a helyükre. A szabálytalan alakú kõépítmény, a Stonehenge eredeti
rendeltetése a mai napig viták tárgyát képezi: egyesek az õsök tiszteletére
épített szentélynek, mások a napfordulókat „megjelölõ“ kalendáriumnak tartják. A
Stonhenge eredetét vizsgáló jelenlegi kutatás vezetõi szerint az építmény egy
kõkorszaki gyógyközpont lehetett, ahová a betegek és sebesültek zarándokoltak
el, hogy gyógyulást nyerjenek. Tim Darvill és Geoff Wainwright régészek hosszú
ideje kutatnak a Stonehenge környékén és ebben a tekintetben nekik sikerült
áttörést elérniük, miután engedélyt kaptak arra, hogy a két kõgyûrû között
ássanak és mintát vegyenek a legrégebbi, úgynevezett kék kövekbõl, amelyeket
eddig megóvott a talaj - írja a BBC.