Vissza a tartalomjegyzékhez

Kovács Klára
Viharzóna a pénzpiacokon

„Épp egy vihar felé tartunk, nem pedig abból kifelé” - fogalmazott Soros György, magyar származású befektetési szakember a BBC adásában az amerikai pénzügyi válságra utalva. A krízisnek múlt héten újabb, eddig legsúlyosabb hulláma söpört végig globális világunkon. Bank­csõdökrõl, tõzsde­­krachról szóltak a hírek, az elmúlt napokban azonban elültek az események, sõt egyes tõzsdéken emelkedésbe fogtak az indexek. Lapunknak nyilatkozó elemzõk azonban óva intenek attól, hogy elhiggyük, vége a hitelpiac válságának.

Példa nélküli események zajlanak az USA pénzpiacain. Eddig számos pénzintézet ment csõdbe, ezerszámra veszítették el emberek az állásaikat, mintegy 1000 milliárd dolláros veszteség keletkezett. A The Washington Post úgy fogalmazott: „Az Egyesült Államok pénzügyi rendszerét a hét végén a modern idõk legsúlyosabb válsága rázta meg.” A válság kevéssel több, mint egy éve tart, nem sokan gondolták, hogy a két legnagyobb amerikai jelzáloghitel-intézet, a Fannie Mae és a Freddie Mac és a világ legnagyobb biztosítótársasága, az AIG, vagy a közel 160 éve mûködõ Lehman Brother’s is a csõd szélére kerül. „A Wall Streetre beköltözött a félelem, senki nem tudja, melyik pénzintézet lesz a következõ áldozat” - írta a The New York Times. A félelem nem alaptalan, hiszen csak a több százmilliárd dolláros gyors állami beavatkozás mentette meg a világot attól, hogy kiterjedjen a krízis. Tíz nagy nemzetközi pénzintézet megállapodott abban, hogy létrehoznak egy 70 milliárd dolláros alapot a további likviditási nehézségek enyhítésére.
A pénzpiaci válság természetesen részévé válik az elnökválasztási kampánynak is. Barack Obama demokrata jelölt szerint az eddigi kudarcot vallott gazdaságpolitikára mondták most ki a halálos ítéletet. A republikánus John McCain szerint azonban az amerikai pénzügyi szektor irányítói között tapasztalható önzés, kapzsiság és korrupció vezetett idáig, amin elnökként változtatni kíván.

Fájdalmas korrekció

Nem sokan vállalkoznak arra, hogy megítéljék, mikor ér véget ez a válság. Szakértõk azonban legalább 1-2 éves idõszakra teszik a lecsengést, addig további pénzintézetek összeomlásáról, tõzsdei krachokról hallunk majd - fogalmaztak lapunk megkeresésére pénzügyi elemzõk.
Barcza György, a K&H Bank vezetõ elemzõje szerint elsõsorban a bankszektorban csõdökre, összeolvadásokra kerülhet sor, leginkább Amerikában, de - mivel nagyok a hullámok - az európai bankok sem maradhatnak ki.
Barcza szerint a válság elsõsorban az amerikai ingatlanpiaci buborék kipukkanására vezethetõ vissza. Az elmúlt 10 évben - az inflációt ki­szûrve - kétszeresére emelkedtek az ingatlanárak. A felfutást a lakosság sajátságos módon igyekezett mind jobban kamatoztatni. Mivel az árak folyamatosan emelkedtek, a meglevõ hiteleik helyett - az ingatlanuk növekvõ értékének arányában - idõrõl idõre újabb és újabb hiteleket vettek fel, amelyeket az életszínvonaluk emelésére fordítottak: lecserélték az autót, utaztak, újrabútorozták a házukat, stb. Általánossá vált, hogy többet fogyasztottak, mint amennyit a jövedelmük megengedett volna. Ez egy idõ után fenntarthatatlanná vált. Az évek során pedig az ingatlanárak egyre inkább elszakadtak a valóságtól. Csak idõ kérdése volt, mikor pukkan ki a lufi, és mikor kezdõdik el a korrekció - mondta az elemzõ. Az ingatlanok túlárazása mellett a válság másik tipikus jellemzõje az volt, hogy a pénzintézetek olyan emberek­nek is adtak hiteleket, akik nem voltak hitelképesek. A bankok biztosra mentek, hiszen a hitelek fedezete folyamatosan növekvõ értékű volt.
A korrekció fájdalmas lesz - mondta Barcza. Nem megkerülhetõ a recesszió, illetve a háztartások jövedelmének, valamint a vállalatok profitjának csökkenése. Az amerikai hitelválság nem áll meg a kontinens határán, egyre jobban begyûrűzik a fejlett világ országaiba is. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzõje kérdésünkre kifejtette: Európában is eltûnhet a növekedés, azaz nulla százalék körüli GDP-bővülésre számíthatunk. A válság komolyságát mutatja, hogy Írországban, Angliában, Spanyolországban már kipukkant az ingatlanlufi. Nagy-Britanniában a gazdaság recesszióközeli állapotba került, és Németországról is hasonló hírek kaptak szárnyra. A jó hír mindebben - tette hozzá -, hogy a visszaesés várhatóan nem húzódik el évekre, hanem fõként 2009-re vonatkozik.
Áttételesen bennünket is érint a válság. Ha régiónkban lassul a gazdaság növekedése, a magyar gazdaság potenciálja is csökkenhet. Magyarország sajátságos helyzetben van, amikor 2007-ben szárnyalt a régió gazdasága, nálunk éppen a megszorító intézkedések miatt 1,3 százalékra visszaesett a növekedés üteme, most, amikor növekedhetnénk, a külsõ feltételek nehezedtek meg. A mostaninál rosszabb helyzet azonban várhatóan nem lesz - szögezte le -, de az általános visszaesés miatt nem érezzük majd, hogy kifelé megyünk a gödörbõl. A krízis nálunk közvetlenül azokat érinti, akik részvényeket, fõként kockázatosabb papírokat vásároltak. Többen vannak viszont azok, akik a nyugdíjpénztári tagság révén érintettek. Mivel a pénztáraknak törvényi kötelességük, hogy a megtakarítások egy részét részvényekben tartsák, sajnos gyengébb hozamokra kell számítanunk.

Fõ az óvatosság

A hitelválság természetes velejárója, hogy nehezebbé válik a hitelhez jutás. Várhatóan drágábban és kevesebb hitelt adnak majd a bankok, kritikusabban bírálják el a fedezetet is a jelzáloghitel felvételénél, mint amit az elõzõ években megszoktunk.
Török Zoltán szerint úgy lehet nyertesen kijönni ebbõl a helyzetbõl, ha a kockázatos befektetések helyett most a biztonságra törekszünk.
Ebben az idõszakban fontos az óvatosság - szögezte le. Nem ajánlatos a zavarosban halászni - fogalmazott a szakértõ. A bankbetétek, az állampapírok újra vonzókká válhatnak. Mivel nem várható gyors kamatcsökkentés, és a bankoknak szükségük lesz a forrásokra, várhatóan magasabb kamatot fizetnek majd a pénzünkért.