Szobota Zoltán
Szakad a Gárda
Ki gyűjti a Jobbik kopogtatócéduláit?

Lemondott a Magyar Gárda fõkapitánya. Dósa István úgy érzi, azért tették félre az útból, hogy az általa képviselt irányvonal ne lehessen akadálya a Jobbik parlamentbe jutásának. Vonáék ennek ellenére a párt és a militáns testület fúziójában látják a jövõt.

Lapunknak adott nyilatkozatában a Jobbik elnöke az emberi kisszerûség, a hatalomvágy, a szûklátókörûség és a titkosszolgálati konspirációk kusza elegyének számlájára írja a „sajtóban túlkommunikált” botrányt. Vona Gábor az események tisztázására kiadott nyilatkozatában így fogalmaz: „Dósa István az eltelt egy évben a rá nehezedõ felelõsség súlya alatt megroppant. A fõkapitány tizenkét hónapos megbízatásának lejártához érve a Gárda irányítására, egységben tartására, valamint a megalapításkor lefektetett eszmei iránymutatás követésére alkalmatlanná vált.”
„A bíróságon büntetõjogi felelõsségünk tudatában vallottuk mindketten, hogy a Magyar Gárda Mozgalom és a Jobbikhoz köthetõ Magyar Gárda Egyesület két különálló szervezet. Ennek ellenére az egyesület jelenti be az én alkalmatlanságomat. Jellemzõ a mostani politikai erkölcsre és morálra, hogy indoklást nem találunk sehol” - háborog a lecserélt fõkapitány, aki elmondása szerint csak annyit szeretett volna tisztázni, hogy az „Isten elõtt a Szent Koronára és a nemzet szolgálatára felesküdött” 1300 gárdista egy párt tulajdona-e vagy a hazáé. Dósa az elmúlt idõszakban úgy észlelte: a gárdán belül komoly igény van arra, hogy a „mozgalom önálló arculattal, kommunikációval rendelkezõ civil szervezõdéssé váljon”, és szerinte ez az, ami nem áll érdekében a Jobbiknak.
„A letûnt korokban bizonyos politikai tényezõknek voltak párthoz kötõdõ erõi, úgymint a náci pártnak az SS és az SA, vagy az MSZMP-nek a Munkásõrség. Jelenleg azonban egyetlen párt sem vállalhatja, hogy magánhadserege legyen” - vélekedik az exfõkapitány, aki meg akarta akadályozni, hogy Vonáék a „hátukon masírozzanak a parlamentbe”. A leköszönt vezetõ nem hisz az „ötszázalékos rendszerváltó pártokban”, és úgy érzi, vesztét az okozta, hogy bejelentette: csak addig mûködnek együtt a Jobbikkal, amíg az nem kezdi meg elvtelen alkui sorát a jelenlegi politikai elittel.
A hét második felére a Jobbik puhított a kenyértörés kommunikációján, így Vona Gábor a Heteknek már mint áldozattá vált régi bajtársról beszélt - érdemei elismerése mellett - a fõkapitányról. „Belefáradt a harcba, és ezért rosszul értékelte a helyzetet, mert miközben a Gárda minden problémájának fõ okaként a Jobbikot nevezte meg, pont a velünk való fúzió tarthatja csak életben a testületet” - vázolta a nézetkülönbséget a Jobbik elnöke, és demagóg vádnak titulálta Dósa utalását az olcsó kampányeszközzé degradált gárdistákról. Vonáék amúgy országjáró turnéjuk tapasztalatai alapján meg vannak gyõzõdve róla, hogy ha most tavasszal lesznek a választások, akkor simán veszik majd a parlamentbe jutáshoz szükséges ötszázalékos küszöböt. Ha pedig történetesen 2009 júniusára, az uniós választások idejére tolódnának a választások, akkor egy ötszázalékos eredménnyel egyenesen csalódottak lennének.
„A Jobbik sosem fogja hivatalosan arra kérni a Gárdát, hogy gyûjtsön neki kopogtatócédulákat. Bízom benne, hogy a párttal szimpatizáló gárdisták ezt felkérés nélkül is megteszik majd a nemzet sorsa iránti aggodalomtól fûtve” - tette hozzá, reményét fejezve ki, hogy a bakancsos testület nem feledkezik el az alapító Jobbikról, amely szervezeti szinten azért nem fejlõdött az elmúlt egy évben, mert „példamutató önmérséklettel” minden energiáját a Gárda megerõsítésére fordította.
Az önmérséklet azonban nem vonatkozott a Magyar Gárda retorikájának faragására, így a cigányozás és a zsidózás kapcsán is folyamatosan kiújult a feszültség. Egy hónappal lemondása elõtt Vonáék letiltották a fõkapitány egyik Zala megyei beszédének publikálását, amelyben Dósa a második bécsi döntést méltatja, patkányforradalomról és cionista-bolsevik terrorról beszél, sáskáknak nevezi a hazánkat „nem fegyverrel, hanem pénzzel birtokolni akaró izraelitákat”, és azt a kérdést feszegeti, hogy várható-e forradalom egy olyan párttól, amelyik „képes beülni a zsinagógává züllesztett parlamentbe és kollaborálni a zsidókkal”.
„Ezek az emberek politikai gengszterek - summázza mondandóját a távozó fõkapitány, és el is magyarázza, mire gondol. - Az elmúlt három hétben megvádoltak azzal, hogy NBH-s ügynök vagyok, hogy elloptam a mozgalom pénzét, hogy alkoholista vagyok, verõlegényeket küldtek rám, és az egyik hölgy munkatársamat nõi tisztességében és becsületében alázták meg” - sorolja Dósa, akinek a Gárda pénzügyeit és adatait kezelõ közvetlen munkatársnõje - az eddig cáfolat nélkül maradt híresztelések szerint - tényleg minisztériumi alkalmazott. Az ügynöki tevékenységrõl szólva a gárdavezetõnek tudomása van róla, hogy a Jobbik vezetésében közkézen forog egy hangfelvétel, amelyen valaki valahol valakinek azt állítja, hogy õ nemzetbiztonsági kapcsolatokkal rendelkezik. Állítólag ez szolgál végsõ érvként Vonáék kezében, amikor egy megyei kapitányt választás elé állítanak az ügyben.
A Jobbik elnöke meggyõzõdéssel állítja, hogy õ nem ügynöközött le senkit, azt azonban elismeri, hogy hozzá is eljutott a kazetta, noha annak tartalmát azóta sem ismerte meg. Ennek ellenére azzal lövi vissza Dósa István nyilvánosságra hozatalt szorgalmazó követelését, hogy a felvételnek „semmi köze az ügyhöz”. A munkásõr felmenõvel is rendelkezõ fõkapitány úgy tudja, hogy a felvétel már márciusban - tehát amikor még a jobboldal sztárjaként járta az országot - Vona zsebében lapult.
Szeptember 14-én a Magyar Gárda megyei kapitányai rendkívüli értekezletet tartottak, ahol a döntésre jogosult megyei kapitányok 13-6 arányban a fúzió mellett tettek hitet. Arról azonban hallgatnak a híradások, hogy a szavazás elõtt e kapitányok egyenként ismertethették a gárdisták véleményét, és itt hasonló arányban éppen a szavazással ellentétes vélemény volt az erõsebb, nevezetesen, hogy a mozgalom a Jobbikkal szövetségben ugyan, de önállóan, pártok és határok feletti szervezetként mûködjön. Az új fõkapitány sorsáról szintén egy ilyen értekezleten születik majd döntés, mivel azonban a Jobbik elnökének állítólag nincs mandátuma a Szent Koronára tett eskü alóli mentesítésre, Dósa István fel-feltünedezik majd a közlegények között a hátsó sorokban. „Nyilván egy idõ után egyre kényelmetlenebbé válhat a személyem, így ez nem egy lezárt történet. Remélem, vér nem fog folyni, de mivel óriási a tét, pénzrõl és hatalomról van szó, ez sokaknak megér néhány emberéletet. Egy évet eltöltöttem ebben a körben, nincsenek illúzióim” - borítékolja a gárdisták egykori vezetõje a várható fejleményeket.